Fogyasztó – védelem

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi egy évben hat százalékkal nőtt a fogyasztószerek magyarországi forgalma, és tőzsdére megy a hazai fitneszguru nevével fémjelzett Norbi Update. Ez a két friss hír is jelzi, hogy mekkora – milliárdos üzlet – az elhízás elleni készítmények piaca.
A tudomány azonban nem mindegyik szer hatékonyságát igazolja.

Tőzsdére megy, és Andre Agassi egykori teniszcsillagot szerződtette reklámarcnak a Norbi Update – jelentette be szeptember közepén Schobert Norbert és Rubint Réka. A fitneszházaspár által kiépített üzletbiro­dalom ezzel túlnőtt az országhatárokon, és immár külföldön is mindinkább terjeszkedik. A fogyasztószerekkel történő kereskedés ugyanis – minden ez irányú reklámkörítés ellenére – nem csupán emberbaráti küldetés, hanem jó üzlet is.

Ezt támasztja alá a Nielsen piackutató intézet friss felmérése is, mely szerint 2013 júliusa és 2014 júniusa között a vény nélkül kapható fogyasztószerek magyarországi forgalma hat százalékkal nőtt, és ezzel elérte a 2,2 milliárd forintot. A vásárlók egyre inkább a kapszula és tabletta formátumú termékeket keresik: ezen szerek aránya az értékben mért teljes eladásból 65 százalékról 73-ra emelkedett, s csökkent az ízesített por állagú termékek és a folyékony, főleg shake formátumú fogyasztószerek súlya. A fogyasztószerek reklámjára idén az első félévben listaáron – a tavaly január-június között mért összeg több mint kétszeresét – 4,2 milliárd forintot fordítottak a hazai válla­latok.

Hashajtó és koffein

Aki a különféle étrend-kiegészítőktől, poroktól és egyéb „csodabogyóktól” reméli súlyának csökkentését, széles kínálatból választhat. A fogyasztószerek egyik fajtáját úgy hirdetik, mint amely megakadályozza a szervezetben a zsír lerakódását, avagy éppen felszabadítja a már leülepedett zsírokat. A termékek másik csoportja olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek az éhségér­zetet csökkentik, így segítenek leküzdeni a fogyókúrázóra időnként rátörő falásrohamokat. Ezek egyik változatában olyan – folyadék hatására saját tömegük sokszorosára hízó, így a gyomrot kitöltő – összetevőket találunk, amelyek teltségérzetet okoznak, minek köszönhetően csökkenthető az elfogyasztott étel mennyisége. Hasonló hatást érhetünk el krómmal is, a pinolénsav és a heterociklikus aminok pedig nem a gyomorra, hanem immár a központi idegrendszerre, illetve az agy teltségérzet-központjára hatnak, megakadályozva a túlzott éhségérzet kialakulását.

Sok termék az anyagcsere serkentésével igyekszik elérni a hatást, ezért nagy mennyiségű koffeint – sőt rossz nyelvek szerint minden fogyasztószerek leghatékonyab­bikát: hashajtót – tartalmaz, egyes étrend-kiegészítők pedig azzal kecsegtetnek, hogy testünk egy konkrét fertályáról, például a hasról, a fenékről, a combról vagy a csípőről távolítja el a zsírpárnákat. Gyártóik előszeretettel hivatkoznak világrengető tudományos áttörésre vagy éppen egzotikus tájakról származó, „már az ősi Kínában is alkalmazott” alapanyagokra. Az egyik legújabb sláger például a kitozán, vagyis az északi-sarki rák páncéljából előállított élelmi rost, mely állítólag segít megkötni a táplálékkal bevitt zsírt és azt felszívódás nélkül kiüríteni. Emellett se szeri, se száma a 24 órán át ható tapaszoknak – melyek eredménye „a zsírszövet látható csökkenése a teszteltek 81 százalékánál, a makacs narancsbőr látható csökkenése a teszteltek 90 százalékánál” –, a különféle teáknak és egyéb „kotyvalé­koknak”.

Betiltott szerek

A csodaszerek persze sok esetben vajmi keveset használnak – hiszen dietetikusok között közmegegyezés, hogy a rendszeres testmozgásnál és diétás étrendnél nincs hatékonyabb módszer –, ám ez még a kisebbik gond velük. Az utóbbi években egyre több hír érkezett arról, hogy nemcsak a jól ismert kellemetlen mellékhatások (gyomorrontás, hasmenés) társulnak egy-egy termékhez, de szedésük következtében súlyos szív- és érrendszeri betegségek is kialakulhatnak. Ilyen hatóanyag például az efedrin, mely leszűkíti a tüdő ereit, minek következtében a szív túl nagy nyomásnak lesz kitéve, vagy a rimonabant, illetve a sibutramin, melyek mellékhatásaként sokaknál nyugtalanságot, depressziót, álmatlanságot, sőt öngyilkossági késztetést észleltek. Az utóbbi években az egyik legveszélyesebbnek a fen-phen tabletták bizonyultak: szedésük bizonyítottan tüdő-hipertenzió kockázatával jár, és egy nemzetközi vizsgálat szerint több százezer embernél léptek fel szívbillentyűzavarok, sőt halál, ezért mára kivonták a forgalomból.

Változó civil világ – 2. átdolgozott kiadás, 2014
Az első kötet megjelenése óta bekövetkezett jogszabályváltozások, különös tekintettel a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, szükségessé tették a könyv átdolgozását, aktualizálását. Külön fejezet foglalkozik a NAV gyakorlatával is. Bővebb információk és megrendelés itt

„Az egyetlen hatásos és biztonságos testsúlycsökkentő az orlistat. A többi szer nem hatékony, vagy túl kockázatos a használatuk” – nyilatkozta néhány éve az angol sajtóban Dr. Ian Cambell, a Nemzeti Elhízás Fórum vezetője. Nem véletlen, hogy a fenti hatóanyagokat tartalmazó szereket a világ egyre több országában – köztük hazánkban – betiltják, és folyamatosan szűkül az elfo­gadható termékek köre. Zavarba ejtő kö­rülmény ugyanakkor, hogy az egyedül ­üdvözítőnek kikiáltott orlistatról 2011 szep­temberében az a hír érkezett, hogy az Európai Bizottság kérésére az Európai Gyógyszerügyi Hivatal megkezdte az ilyen hatóanyagot tartalmazó szerek vizsgálatát, mert felmerült a gyanú, hogy szedésük súlyos májkárosodáshoz vezethet. A vizsgálat eredményeként egy év múlva a testület azt állapította meg: az orlistat előnyei felülmúlják a benne rejlő kockázatot, ezért nem tiltják be a szert, de kötelezik a gyártókat, hogy a termékek csomagolásán hangsúlyosan hívják fel a figyelmet a nagyon ritka mellékhatásként esetlegesen jelentkező májkárosodásra.

Megtévesztő hirdetés

Betiltották viszont Európa számos országában a szibutramin hatóanyagú készítményeket, mert az Európai Unió hat éven át tartó vizsgálata egyértelműen kimutatta: ez idő alatt jelentős mértékben nőtt a súlyos szív- és keringési rendellenességek előfordulása azoknál, akik ilyen szereket fogyasztottak. Az EU nyomán idehaza az ÁNTSZ is „razziát” tartott a magyarországi üzletekben, és több életveszélyes étrend-kiegészítőt is talált, így három fogyókúrás gyógyszer árusítását betiltotta. Ennek ellenére egyes cégek továbbra is szabadon forgalmazzák ezeket a sze­reket, csak immár webshopokban, melyek jellemzően nem Magyarországon vannak bejegyezve, így nemigen lehet tetten érni őket. Annak viszont, aki interneten rendeli meg ezeket a kétes eredetű termékeket, számítania kell arra, hogy alkalmasint egy tá­voli országban előállított hamisítványt fog kapni postán, melynek – kellő hatóanyag híján – jó esetben legfeljebb placebohatása van, rossz esetben viszont az egészségre káros anyagokat, sőt akár amfetamint, azaz élénkítő hatású kábítószert tartalmaz, hogy a fogyasztó rászokjon.

E szerek piaca a túlsúlyos férfiak és nők hazájában, az Egyesült Államokban az egyik legkiterjedtebb, a sok konkurens gyártó pedig egymást túllicitálva küzd a fogyasztókért. Nem véletlen, hogy az amerikai kereskedelmi felügyelet minapi megállapítása szerint a tengerentúli súlycsökkenést ígérő hirdetések legalább 15 százaléka tartalmaz hamis információkat vagy ígéreteket. ­Magyarországon is van dolguk bőven a felügyeleti szerveknek: az utóbbi két évben a Gazdasági Versenyhivatal tucatnyi versenyfelügyeleti eljárást indított, és közel száz­millió forintos bírságot szabott ki a megtévesztő hirdetésekkel operáló cégekre.

A cikk az Ügyvédvilág 2014 októberi számában jelent meg.

---