Fogyasztóvédelem: vége a sablonos szakvélemények korának

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. december 12.
Címkék: , , ,
Rovat:
A szavatossági és jótállási szabályok átfogó módosításával a fogyasztók megerősített védelmet kapnak jogaik érvényesítésében is, a kereskedők a jövőben nem utasíthatják vissza a vásárlók igényeit egy kaptafára készült szakvéleményekkel, mivel azok kötelező tartalmi elemeit 2021. január 1-jétől jogszabály rögzíti – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-nek küldött közleményében.

A tájékoztatás szerint ha egy termék jótállási időn belül elromlik, elszakad, vagy bármilyen más hibája merül fel, akkor azt a vevő visszaviheti az üzletbe vagy közvetlenül a szervizbe. Ha nem lehet javítani, akkor ki kell cserélni, vagy vissza kell adni az árát. Előfordul azonban, hogy a bolt a vevőt okolja a termék meghibásodásáért, és erre hivatkozva nem vállalja a javítást, nem fizet vissza pénzt. Ehhez korábban elegendő alapot szolgáltatott egy pár mondatos szakvélemény, amelyben például az is szerepelhetett, hogy “a vásárló járáshibája miatt deformálódott a lábbeli” vagy “ismeretlen külső behatás miatt nem működik a mobiltelefon”. A visszautasításra a szakértő szélsőséges esetben azzal is okot adhatott, hogy a futballcipő nem rendeltetésszerű használatának minősítette, ha labdába rúgtak vele – írták.

Az ITM kiemelte: a jótállási, szavatossági szabályok jövőre hatályba lépő módosításának köszönhetően a hasonló “szakvélemények” teljes mértékben elfogadhatatlanná válnak. Az új szabály szerint a 2021. január 1-jétől megvásárolt termékek vitatott meghibásodása esetén érdemi információkat is tartalmazó szakvéleményt kell készíttetni. A kötelező tartalmi elemeket jogszabály írja elő. Fel kell tüntetni a megrendelő és az üzlet nevét és címét, a vásárlás napját, és a szakértőhöz érkező megrendelés idejét. Szerepeltetni kell benne a fogyasztó kifogásait, a panasz kereskedőhöz való bejelentésének időpontját, a vizsgált terméket, a vizsgálat módszereit és megállapításait indokolással. A szakértő további információkat is megoszthat a vizsgálat körülményeiről vagy a termék megfelelő használatáról.

Közölték, hogy a szakvélemény továbbra sem kötelező akkor, ha a kereskedő nem vitatja a fogyasztó igényét, például mert egyértelműen gyártási hibáról van szó. A jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első hat hónapja alatt a vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű. A szakértői vélemény költségei alapesetben az eladót, a szavatossági idő második felében azonban a vevőt terhelik. A minőségi kifogásokkal kapcsolatos vitákban az azok megállapodásos rendezését segítő békéltető testületek is eredményesebben működhetnek közre, ha részletes szakvélemény áll rendelkezésre.

2021-től a fogyasztóvédelmi hatóság eljárás keretében vizsgálja, hogy a szakvélemény megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Az új rendelkezéseknek és alkalmazásuk következetes számonkérésének köszönhetően a vásárlók még hatékonyabban érvényesíthetik fogyasztói jogaikat.

Az ITM a szavatosság és jótállás 17 éve lényegében változatlan szabályozásának teljes megújításával védi a magyar családokat és a tisztességes vállalkozásokat – hangsúlyozták.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Felszabadították a SZÉP-kártyát
2021. április 16.

Április 25-től a szálláshely, vagy a szabadidő zsebből is lehet költeni a vendéglátásra - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből.

Joga van-e tudni a munkáltatónak, hogy be vagyunk oltva?
2021. április 15.

A járványhelyzet szükségessé teheti a cégek számára, hogy tisztában legyenek azzal, védettek-e már kollégáik a koronavírussal szemben. Az ehhez kapcsolódó személyes adatokat különös körültekintéssel kell kezelni, mert a jogellenes eljárás több millió forint bírsággal is járhat – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Az egyedüli ügyvezető halálának esete, a végrendeleti végrehajtó
2021. április 15.

Az egyedüli ügyvezető halálának esete, a végrendeleti végrehajtó

Ha egy társaság egyszemélyes tulajdonosa életében nem szeretné megosztani mással a cégvezetés feladatát, akkor halála esetére végrendeletben nevezhet ki – az örökösök tényleges joggyakorlásának kezdő időpontjáig – egy személyt a vagyon és a cég kezelésére.