Fogyasztóvédelem: vége a sablonos szakvélemények korának


A szavatossági és jótállási szabályok átfogó módosításával a fogyasztók megerősített védelmet kapnak jogaik érvényesítésében is, a kereskedők a jövőben nem utasíthatják vissza a vásárlók igényeit egy kaptafára készült szakvéleményekkel, mivel azok kötelező tartalmi elemeit 2021. január 1-jétől jogszabály rögzíti – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-nek küldött közleményében.

A tájékoztatás szerint ha egy termék jótállási időn belül elromlik, elszakad, vagy bármilyen más hibája merül fel, akkor azt a vevő visszaviheti az üzletbe vagy közvetlenül a szervizbe. Ha nem lehet javítani, akkor ki kell cserélni, vagy vissza kell adni az árát. Előfordul azonban, hogy a bolt a vevőt okolja a termék meghibásodásáért, és erre hivatkozva nem vállalja a javítást, nem fizet vissza pénzt. Ehhez korábban elegendő alapot szolgáltatott egy pár mondatos szakvélemény, amelyben például az is szerepelhetett, hogy “a vásárló járáshibája miatt deformálódott a lábbeli” vagy “ismeretlen külső behatás miatt nem működik a mobiltelefon”. A visszautasításra a szakértő szélsőséges esetben azzal is okot adhatott, hogy a futballcipő nem rendeltetésszerű használatának minősítette, ha labdába rúgtak vele – írták.

Az ITM kiemelte: a jótállási, szavatossági szabályok jövőre hatályba lépő módosításának köszönhetően a hasonló “szakvélemények” teljes mértékben elfogadhatatlanná válnak. Az új szabály szerint a 2021. január 1-jétől megvásárolt termékek vitatott meghibásodása esetén érdemi információkat is tartalmazó szakvéleményt kell készíttetni. A kötelező tartalmi elemeket jogszabály írja elő. Fel kell tüntetni a megrendelő és az üzlet nevét és címét, a vásárlás napját, és a szakértőhöz érkező megrendelés idejét. Szerepeltetni kell benne a fogyasztó kifogásait, a panasz kereskedőhöz való bejelentésének időpontját, a vizsgált terméket, a vizsgálat módszereit és megállapításait indokolással. A szakértő további információkat is megoszthat a vizsgálat körülményeiről vagy a termék megfelelő használatáról.

Közölték, hogy a szakvélemény továbbra sem kötelező akkor, ha a kereskedő nem vitatja a fogyasztó igényét, például mert egyértelműen gyártási hibáról van szó. A jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első hat hónapja alatt a vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű. A szakértői vélemény költségei alapesetben az eladót, a szavatossági idő második felében azonban a vevőt terhelik. A minőségi kifogásokkal kapcsolatos vitákban az azok megállapodásos rendezését segítő békéltető testületek is eredményesebben működhetnek közre, ha részletes szakvélemény áll rendelkezésre.

2021-től a fogyasztóvédelmi hatóság eljárás keretében vizsgálja, hogy a szakvélemény megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Az új rendelkezéseknek és alkalmazásuk következetes számonkérésének köszönhetően a vásárlók még hatékonyabban érvényesíthetik fogyasztói jogaikat.

Az ITM a szavatosság és jótállás 17 éve lényegében változatlan szabályozásának teljes megújításával védi a magyar családokat és a tisztességes vállalkozásokat – hangsúlyozták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Csak a Cégközlönyben jelenhet meg a cég közleménye?

A címben feltett kérdésre a jelen cikk szerzője, Dr. Zalavári György ügyvéd szerint a válasz egyszerű: „Nem, más online felületen is közzé tehető a gazdasági társaság hivatalos közleménye.” De miért is fontos ez?

2021. szeptember 22.

Iustitia a tervezőasztalnál

„A szoftvertervezésben évtizedek óta a felhasználó élmény az egyik legfontosabb szempont. De mi van a joggal? Itt is megjelent egy új kifejezés: a legal design. Olyan megoldásokat jelent a jogban, amelyek a felhasználót, a „felhasználói élményt” tartják a tervezéskor a legfontosabb szempontnak.