Fogyasztóvédelmi szabályrendszer 6. – A tisztességtelen ÁSZF elleni közérdekű kereset a Ptk. alapján

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sorozatunk a Magyarázat a fogyasztóvédelmi jogi igényérvényesítésről című Wolters Kluwer-kötet egyes fejezetein keresztül mutatja be a tárgyalt szabályrendszer jogintézményeit. Ezúttal az (ÁSZF) tisztességtelen voltának megállapítása iránti közérdekű keresetről szóló részlet olvasható.

Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában, dr. Balogh Virág szerkesztésében megjelenő Magyarázat a fogyasztóvédelmi jogi igényérvényesítésről című kötet kísérletet tesz az egyre gyorsabb ütemben bővülő fogyasztóvédelmi szabályrendszer bemutatására, olyanképp, hogy a kiadvány az egyes jogintézményeket a lehetséges igényérvényesítés módjain keresztül ismerteti. Cikksorozatunk következő részében az általános szerződési feltétel (ÁSZF) tisztességtelen voltának megállapítása iránti – a polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján indítandó – közérdekű keresettel kapcsolatos részletet emeljük ki. Az első cikk itt , a második itt , a harmadik itt, a negyedik itt, az ötödik pedig itt tekinthető meg.

„A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel kapcsán a tisztességtelenség mint a fogyasztó érdekében hivatkozható relatív semmisségi ok két módon érvényesíthető:

– a közérdekű igényérvényesítés útján kollektív képviseleti keresettel az MNBtv. [2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról (a szerk.)] 164. §-a alapján, illetve a Ptk. 6:105. § (1) bekezdése alapján indított közérdekű perben;

– a sérelmet szenvedett fogyasztó jogsértővel szembeni önálló igényérvényesítése útján. (Vö. például: Debreceni Ítélőtábla Pf. 20.008/2017/5. számú ítélet.)

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének a megállapítása iránt tehát a Ptk. 6:105. §-a alapján közérdekű keresetet indítható. A Ptk. 6:105. §-a szerinti közérdekű perben a bíróság kizárólag általános szerződési feltételnek minősülő rendelkezést jogosult elbírálni {BDT2021. 4354. szám alatt közzétett ítélet [28] bekezdés}. Ennek megfelelően a Ptk. 6:105. §-a kizárólag a tisztességtelen általános szerződési feltételeknek minősülő rendelkezésekkel szembeni fellépést teszi lehetővé, s nem jelent megoldást, ha az adott szerződéses rendelkezés nem minősül általános szerződési feltételnek (lásd például: BDT2017. 3628.). Arra sincs lehetőség, hogy – nem a szerződés érvénytelenségéhez, hanem annak létrejöttéhez kapcsolódóan – a feljogosított szervezetek, személyek annak megállapítását kérjék a bíróságtól, hogy az alkalmazott általános szerződési feltétel nem vált a szerződés részévé (BDT2013. 2888.).

Az sem mellőzhető, hogy a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény 2. pontja szerint vélelem szól amellett, hogy a felek az általános szerződési feltételt a fogyasztói szerződésben egyedileg nem tárgyalták meg, ugyanakkor e vélelem megdöntése – a Ptk. 6:77. § (2) bekezdése alapján – közérdekű perben fogalmilag kizárt (az alperes csak a konkrét fogyasztóval szembeni perben hivatkozhat arra és bizonyíthatja azt, hogy az adott szerződési feltételt egyedileg megtárgyalták). {Erre hívja fel a figyelmet a BDT2021. 4354. szám alatt közzétett ítélet [28] bekezdése}.

Az általános szerződési feltételek alkalmazása a gazdasági életben egyfelől nélkülözhetetlen és hasznos, meggyorsítja a szerződéskötési folyamatot, ezzel elősegíti a gazdasági élet élénkülését, másfelől azonban az alkalmazásával veszélyek is együtt járnak, mivel az így létrejövő szerződésekben nem érvényesülnek a klasszikus szerződéskötési mechanizmus garanciái, húzta alá a Szegedi Ítélőtábla (BDT2013. 2888.). A fogyasztó többnyire nincs abban a helyzetben, hogy az általános szerződési feltételektől eltérhessen, véleményeltérést közöljön, részt vegyen az erőpozíciók kiegyenlítését szolgáló alkufolyamatban. Választási lehetőség rendszerint annyiban illeti, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelő tartalommal megköti, vagy nem. Így elmarad az érdekek kölcsönös ütköztetése, kiegyensúlyozása, ezáltal fennáll a veszélye annak, hogy a szerződési kikötés kidolgozója, alkalmazója akár indokolatlan egyoldalú előnyt biztosító, tisztességtelen vagy olyan feltételt alkalmazzon, ami ugyan nem tisztességtelen, de a szokásostól eltér. (Lásd: BDT2013. 2888.)

A lehetséges érdeksérelemhez igazodóan az általános szerződési kikötésekkel szembeni többféle jogvédelmi eszköz az indokolatlan egyoldalú előnyök miatt tisztességtelen kikötésekre vonatkozik, amelyek megtámadása a kikötés érvénytelenségét vonhatja maga után.

Az általános szerződési feltételek tisztességtelensége egyedi ügyben, illetve közérdekű perben is vizsgálható. A tisztességtelenség vizsgálatára egyedi ügyben akkor kerülhet sor, ha az általános szerződési feltételek az egyedi szerződés részévé váltak. Közérdekű perben az általános szerződési feltételek tisztességtelensége vizsgálatának ugyanakkor nem feltétele, hogy az általános szerződési feltételek valamely szerződés részévé váljanak, elegendő, ha az általános szerződési feltételeket a fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határozták meg, és tették nyilvánosan megismerhetővé. A kikötések mindaddig támadhatók, amíg alkalmazásuk lehetősége fennáll.

A közérdekű perben a bíróság azt vizsgálja, hogy a felperes által támadott szerződési feltételek a felperes által megjelölt okból tisztességtelenek-e. A tisztességtelenség vizsgálata körében annak van jelentősége, hogy az adott általános szerződési feltétel a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja-e meg, illetve fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelen az az általános szerződési feltétel is, ami nem egyértelmű {BDT2019. 4045. szám alatti ítélet [31]–[32] bekezdés}.

Emlékeztetünk rá, hogy Ptk. 6:105. § (2) bekezdése értelmében az érvénytelenség bíróság általi megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek. Kiemeljük továbbá, hogy a szerződés értelmezése körében is kitér a Ptk. a közérdekű kereset alapján indult eljárásokra: a Ptk. 6:86. § (1) bekezdése értelmében az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. Ha e szabály és a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének a tartalma, akkor a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére. Kiemelendő, hogy ezek az rendelkezések nem alkalmazhatók a közérdekű kereset alapján indult eljárásban. [Ptk. 6:86. § (2)–(3) bekezdés.]”

(Címlapképünk illusztráció.) A kötet szerkesztője dr. Balog Virág, szerzői: dr. Balogh Virág, dr. Bencsik András és dr. Zavodnyik József.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

---