A vezető tisztségviselők mellett a munkavállalók közül a cégvezetők is kaphatnak képviseleti jogot.
A vállalkozások képviseletére a köztudatban az ügyvezetők vagy az igazgatósági tagok jogosultak, de a ténylegesen ez a kör a munkavállalókkal jóval tágabb lehet. Ám a vezető tisztségviselők képviseleti joga mellett lehetséges a munkavállalók közül a cégvezetőknek is képviseleti, cégjegyzési jogot adni.
A szervezeti képviselet arról szól, hogy a cégek létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget, munkakört határozhat meg, amely pozíció betöltője szintén önálló képviselőnek minősül. Ilyen lehet a vállalkozás különálló, telephelyen működtetett szervezeti egységének vezetője, aki az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a cég önálló képviselőjévé válhat.
Arra is van mód, hogy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a munkavállalót írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházzák fel. Ilyenkor ezt a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Fontos tudni, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett képviselő képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos. Ez alól az az eset minősül kivételnek, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.
A munkavállaló címpéldánya, aláírásmintája a cégbíróságra is benyújtható, így ez mindenki számára megismerhetővé válik. Ezeken az okiratokon – a létesítő okiratában foglaltakkal egyezően – fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.
Érdekes még a vélelmezett és látszaton alapuló képviselet esete is. Ez azt jelenti, hogy ha egy cég üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben a vállalkozás munkatársáról okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult, akkor őt is képviselőnek kell tekinteni.
Szintén a cég képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni.
Természetesen mindenki számára az a biztonságos, ha a cégnyilvántartásban ellenőrzi, hogy valójában ki a bejegyzett képviselő, és adott esetben akár a képviselőként eljáró személyt ezen joga, személye igazolására is felhívja egy komolyabb ügylet kapcsán.
A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
