Megszületett a bérmegállapodás
Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hazai vállalkozások több mint fele, a nagyobbaknak pedig bő kilenctizede kínál egy vagy több cafeteria-eszközt az alkalmazottainak. Az érintettek zöménél szinten maradt, vagy akár még bővült is az erre szolgáló keret az elmúlt egy évben. Az InfoTandem infografikája.
Utazás és étkezés – a magyarországi vállalkozások leginkább ezt a két területet preferálják, amikor béren kívüli juttatást ajánlanak a dolgozóiknak. A helyi bérlet megvásárlásához vagy más utazási lehetőséghez a cégek kétötöde nyújt így támogatást, míg Erzsébet-utalványt egyharmaduk ajánl az alkalmazottaknak. A családbarát eszközök közül a népszerűbbek között említhető az iskolakezdés anyagi segítése, illetve a főként üdüléseknél, illetve egyéb kikapcsolódást szolgáló tevékenységeknél igénybe vehető Széchenyi Pihenőkártya, 16-17 százalékos aránnyal. Önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulással már kevesebb cég próbálja megtartani a dolgozóit, a lakáscélú támogatások pedig csupán 8 százalékuknál kapnak helyet a cafeteriában.
A fenti arányok az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2016. áprilisi konjunktúra-felméréséből rajzolódnak ki, méghozzá azon 1771 hazai cég válaszaiból, amelyek minimum egy főt foglalkoztatnak. E kör szereplőinek több mint fele, 55 százaléka kínál az idén legalább egy cafeteria-eszközt a dolgozóinak. Az átlagnál magasabb arányban nyújtanak ilyen juttatást a közepes és nagyobb vállalatok, a feldolgozóipari szereplők (az e szektorba tartozók négyötöde számolt be róla), a külföldi tulajdonban lévők és a jó üzleti helyzetűek. A foglalkoztatottak számát tekintve különösen látványosak az eltérések: míg a 10 fő alatti cégeknek csupán a 45 százaléka él ezzel az eszközzel, addig a félszáz főnél nagyobbaknál a 90 százalékot is meghaladja ez a ráta.
Stabil eszközről van szó, hiszen a cafeteria-keret a cégek 83 százalékánál nem változott az elmúlt egy évben, egytizedüknél pedig még nőtt is valamelyest. Egyébiránt a hazai vállalkozások összességében közepesnek ítélik a béren kívüli juttatások szerepét abban, hogy vonzó munkahelynek tűnjenek a jelenlegi és a potenciális alkalmazottak szemében.
Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.
Közel 300 pénzügyi- és adóvezető körében készített felmérést az EY Magyarország. A vállalat éves adókonferenciáján bemutatott kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a cégek jelentős többsége már elkezdett foglalkozni azzal, hogy beépítse a mesterséges intelligenciát az adózási folyamataiba. A válaszadók azt is megosztották, hogy üzleti oldalról mi jelenti számukra a legnagyobb kihívást.
A LEI-kód éppen olyan szerepet tölt be a cégek életében, mint egy ember életében a személyi igazolvány vagy az útlevél. Az Európai Unió által 2018-ban egyes pénzügyi tranzakciókhoz kötelezővé tett LEI-kód (jogalany-azonosító) szerepe, hogy biztosítja az átláthatóságot és a biztonságot a pénzügyi folyamatokban.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!