GDPR és kiválasztás: már nem kérhető minden pályázótól erkölcsi

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. szeptember 12.
Címkék: ,
Rovat:
Az európai adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében, a cégeknek alig maradt lehetőségük erkölcsi bizonyítványt kérni leendő munkavállalóiktól – hívja fel a figyelmet közleményében a Baker McKenzie ügyvédi iroda. Bűnügyi nyilvántartást kizárólag az állam vezethet, piaci szereplő pedig csak akkor kezelhet bűnügyi személyes adatot, ha erre jogszabályi felhatalmazása van. A szabálysértők több millió forintos bírsággal is számolhatnak.

Leszűkítette a munkavállalók bűnügyi előéletét ellenőrző lehetőségeket, így az erkölcsi bizonyítvány bekérést az idén tavasztól alkalmazandó GDPR. Ezt a hatósági dokumentumot jelenleg csak a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatók, illetve az állami szféra adatkezelői kérhetik – ilyenek többek közt a közalkalmazottakat, kormánytisztviselőket foglalkoztatók, illetve a bíróság vagy az ügyészség.

Korlátozott keretek között a piaci szereplők továbbra is rákereshetnek a jelentkező munkavállaló hátterére, de az ilyen háttérvizsgálat nem irányulhat bűnügyi személyes adatok gyűjtésére és kezelésére. Amennyiben a jogszabály bizonyos munkakörök betöltéséhez büntetlen előélet meglétét írja elő, akkor a munkaadó – meghatározott előírások szerint – kezelhet bűnügyi személyes adatokat és elvárhatja az erkölcsi bizonyítvány bemutatását. Az ilyen pozíciók köre azonban igen szűkre szabott: pénzkezeléssel foglalkozó személytől például korábban lehetett erkölcsi bizonyítvány bemutatását kérni, ezt azonban ma már nem írja elő jogszabály. Pedagógus vagy óvodában foglalkoztatott gondnok esetében viszont jogszerűen kérhető a büntetlen előélet igazolása.

„A munkáltatók számos olyan esetben is erkölcsi bizonyítványt kérnek, amikor arra nincs jogalapjuk. A GDPR értelmében pusztán a munkáltató jogos érdeke alapján nem követelhető meg egy munkavállalótól a büntetlen előélet igazolása. A munkavállaló kifejezett hozzájárulásával sem kérhető be ilyen igazolás, mivel ez súlyosan sérti az érintett jogait. Azoknak a hazai cégeknek, amelyek jelenleg is erkölcsi bizonyítványt kérnek a hozzájuk jelentkezőktől, érdemes felülvizsgálni eddigi gyakorlatukat, mivel a bűnügyi személyes adatok jogszerűtlen kezelése milliós nagyságrendű adatvédelmi bírsággal is járhat. Továbbá az érintett személyiségi jogai megsértése miatt polgári bíróság vagy egyenlő bánásmód hatóság előtt is érvényesítheti a jogait, ha a bűnügyi személyes adat kezelése hátrányos megkülönböztetést eredményezett a számára.” – hangsúlyozták a Baker McKenzie adatvédelmi szakértői, dr. Bereczki Tamás és dr. Liber Ádám.

A bűnügyi személyes adatok kezelése miatt további követelményeknek is meg kell felelnie annak a szervezetnek, amely főtevékenysége keretében nagy számban kezel ilyen információkat. Ebben az esetben adatvédelmi tisztviselőt kell kijelölnie, adatvédelmi hatásvizsgálatot szükséges végeznie, és bizonyos esetekben köteles az adatvédelmi hatósággal is konzultálni.

Bűnügyi személyes adatok kezelése esetén a tevékenységek nyilvántartását az ilyen típusú adatkezelésről akkor is kötelező vezetni, ha az adatkezelő egyébként mentesülne e kötelezettség alól, mert például csak alkalmilag végez ilyen tevékenységet. Bűnügyi személyes adat kezelése esetén szigorúbb adatbiztonsági szervezési és technikai intézkedéseket szükséges alkalmazni, mint normál személyes adat kezelésekor.

Kapcsolódó cikkek:


A munkaerő-kölcsönzés adózási veszélyei
2019. augusztus 13.

A munkaerő-kölcsönzés adózási veszélyei

A munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.

Kockázatokat hordozhat a cégkapu használata
2019. augusztus 8.

Hiába előzte meg egyéves tesztidőszak a Cégkapu bevezetését, több cég nem készült fel kellő körültekintéssel a használatára, ami jelentős kockázatot jelenthet számukra.

Állami tulajdonú termőföld vásárlása
2019. augusztus 8.

Állami tulajdonú termőföld vásárlása

Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás előmozdítása érdekében létrehozta a Nemzeti Földalapot. Utóbbi a kincstári vagyon része, azaz a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyonelemek közé tartozik.