Nagyot változik a szerzői jog szabályozása

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. szeptember 13.
Címkék: , ,
Rovat:
Nagy többséggel megszavazta  szerdán az Európai Parlament plenáris ülése a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.

A nagy port kavaró korábbi verzió értelmében automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, és arra, hogy minden, valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmat töröljenek. Ezen enyhítettek a mostani kompromisszumos változatban, csak annyit írnak, hogy a közösségi médiaoldalakat felelősségre kell majd vonni az ott közölt jogsértő tartalmak miatt. Noha kötelező előzetes szűrésről már nincs szó, az ellenzők szerint az olyan óriáscégek, mint például a YouTube, így is bizonyos algoritmusokat fognak bevezetni annak érdekében, hogy megfeleljenek az esetlegesen életbe lépő új szabályoknak.

A javaslat másik kulcselemeként az EP biztosítani kívánja, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek az általuk felhasznált tartalmak után a művészeknek és a hírszolgáltatóknak. Utóbbi kapcsán a parlament ráadásul azt kéri, hogy maguk az újságírók, ne pusztán a kiadók részesüljenek a bevételből. A cikkekhez vezető linkek és némi egyéni leírás megosztása nem jelentené még a szerzői jogok megsértését.

A start-upok és az innováció ösztönzése érdekében ugyanakkor az EP úgy döntött, hogy a kis- és mikroplatformokat kivonja az irányelv hatálya alól. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnének a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

“Ez kedvező jel az európai kreatív ágazatok számára” – mondta Axel Voss jelentéstevő.

“Meggyőződésem, hogy ha már elült a vita, az internet ugyanolyan szabad lesz, mint most, az újságírók és alkotók viszont tisztességesebb módon részesülnek a munkájuk teremtette bevételből, és mi magunk sem értjük majd, mitől volt a nagy felzúdulás” – fogalmazott.

Sokak szerint azonban az új előterjesztés mindössze kozmetikázott változata az előzőnek. Julia Reda zöldpárti képviselő például úgy véli: az új jogi és technikai korlátok bevezetésével a vállalatok nyereségét részesítik előnyben a szólásszabadsággal és azon elvekkel szemben, amelyek nyomán létrejött a ma ismert internet.

A szavazást megelőzően mindkét fél rendkívül intenzív lobbitevékenységet, médiakampányt folytatott.

A bírálók elismerik, hogy elavult a 2001-ben életbe lépett uniós szabályozás, de szerintük egyes tervezett rendelkezések veszélyeztetnék az internet szabadságát.

A most jóváhagyott dokumentum fogja képezni az Európai Parlament hivatalos tárgyalási mandátumát a tagországok kormányainak tanácsával és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken.

Az Európai Bizottság illetékes tagjai üdvözölték a döntést, és közölték, hogy még év végéig tető alá szeretnék hozni a végső megállapodást.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Változik a befektetési viták rendezése a világban
2018. november 12.

A Taylor Wessing ügyvédi iroda szerint a szabadkereskedelmi egyezményeket átalakító Donald Trump politikája mellett két közelmúltbeli európai uniós döntés is azt mutatja, hogy új korszak veszi kezdetét a nemzetközi befektetési viták rendezésében.

Normalizálódhat a pereskedés?
2018. november 7.

Normalizálódhat a pereskedés?

Az idő haladtával egyre-másra jelennek meg azok a bírósági határozatok, értelmezések, miszerint az új Pp. elsősorban normalizált értelmezésre, együttműködő és ésszerű jogalkalmazásra szorul. Az akut problémák ezzel jelentősen orvosolhatók.

A forgalom-visszaesésre alapított felmondási indok
2018. október 31.

A forgalom-visszaesésre alapított felmondási indok

Örökzöld témák közé sorolható a munkáltató által gyakorolt felmondási jog lehetősége és annak törvényi kritériumai. Lényeges kérdés, hogy mikor és milyen körülmények között gyakorolható, amelynek szabályait az Mt. 66. § szakasza határozza meg.

Létre nem jött szerződések újabb bírósági gyakorlata
2018. október 25.

Létre nem jött szerződések újabb bírósági gyakorlata

A kötelmi jog alapvető kérdése, hogy a felek által kötött kontraktus alkalmas-e szerződéses joghatás kiváltására, avagy sem. Alapelvként kimondható, hogy teljesítést csak létező, érvényes és hatályos szerződés alapján lehet követelni.