Nagyot változik a szerzői jog szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagy többséggel megszavazta  szerdán az Európai Parlament plenáris ülése a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.

A nagy port kavaró korábbi verzió értelmében automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, és arra, hogy minden, valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmat töröljenek. Ezen enyhítettek a mostani kompromisszumos változatban, csak annyit írnak, hogy a közösségi médiaoldalakat felelősségre kell majd vonni az ott közölt jogsértő tartalmak miatt. Noha kötelező előzetes szűrésről már nincs szó, az ellenzők szerint az olyan óriáscégek, mint például a YouTube, így is bizonyos algoritmusokat fognak bevezetni annak érdekében, hogy megfeleljenek az esetlegesen életbe lépő új szabályoknak.

A javaslat másik kulcselemeként az EP biztosítani kívánja, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek az általuk felhasznált tartalmak után a művészeknek és a hírszolgáltatóknak. Utóbbi kapcsán a parlament ráadásul azt kéri, hogy maguk az újságírók, ne pusztán a kiadók részesüljenek a bevételből. A cikkekhez vezető linkek és némi egyéni leírás megosztása nem jelentené még a szerzői jogok megsértését.

A start-upok és az innováció ösztönzése érdekében ugyanakkor az EP úgy döntött, hogy a kis- és mikroplatformokat kivonja az irányelv hatálya alól. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnének a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

„Ez kedvező jel az európai kreatív ágazatok számára” – mondta Axel Voss jelentéstevő.

„Meggyőződésem, hogy ha már elült a vita, az internet ugyanolyan szabad lesz, mint most, az újságírók és alkotók viszont tisztességesebb módon részesülnek a munkájuk teremtette bevételből, és mi magunk sem értjük majd, mitől volt a nagy felzúdulás” – fogalmazott.

Sokak szerint azonban az új előterjesztés mindössze kozmetikázott változata az előzőnek. Julia Reda zöldpárti képviselő például úgy véli: az új jogi és technikai korlátok bevezetésével a vállalatok nyereségét részesítik előnyben a szólásszabadsággal és azon elvekkel szemben, amelyek nyomán létrejött a ma ismert internet.

A szavazást megelőzően mindkét fél rendkívül intenzív lobbitevékenységet, médiakampányt folytatott.

A bírálók elismerik, hogy elavult a 2001-ben életbe lépett uniós szabályozás, de szerintük egyes tervezett rendelkezések veszélyeztetnék az internet szabadságát.

A most jóváhagyott dokumentum fogja képezni az Európai Parlament hivatalos tárgyalási mandátumát a tagországok kormányainak tanácsával és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken.

Az Európai Bizottság illetékes tagjai üdvözölték a döntést, és közölték, hogy még év végéig tető alá szeretnék hozni a végső megállapodást.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 23.

Kamatot vágott a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.

2024. július 23.

Hatályba lépett az Ecodesign Keretrendelet – új szabályok a termékek fenntarthatóságának növeléséért

Július 18-án hatályba lépett az Ecodesign Keretrendelet az Európai Unióban, lehetővé téve azon kötelező környezetvédelmi szempontok előírását, amelyeket az uniós piacra kerülő termékek tervezésekor figyelembe kell venni. A Keretrendelet célja, hogy lényegesen javítsa az uniós piacon forgalmazott termékek körforgásos jellegét, energiahatékonyságát és más fenntarthatósági tulajdonságait. Dránovits Dóra és Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták a rendelet főbb intézkedéseit.