Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mik az üzemorvosi vizsgálat, valamint a munka-és tűzvédelmi oktatás munkavállalói, illetve munkáltatói elmulasztásának lehetséges munkajogi jogkövetkezményei?
Több munkajogi és munkavédelmi szabály hivatott biztosítani azt a garanciát, hogy a munkavégzés a munkavállaló egészségi állapotára ne jelentsen veszélyt, továbbáa munkáltató biztonságos munkavégzési feltételeket és körülményeket teremtsen.
A Munka Törvénykönyve például előírja, hogy a munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. A munkáltató továbbá a munkába lépést megelőzően, és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát ingyenesen biztosítani.
A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának szabályait, azaz annak megállapítását, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a munkavállaló számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni, a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet tartalmazza. Megkülönböztetünk előzetes, időszakos és soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot. A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a munkáltatónak jogszabályi kötelezettsége az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése. A munkáltató tehát a foglalkozás megkezdése előtt köteles a munkavállalónak az üzemorvossal való konzultációta munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése céljából biztosítani, a munkavállaló pedig ezen munkáltatói utasításnak köteles eleget tenni. Habár a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet kifejezetten nem írja elő, hogy a munkaköri alkalmassági vizsgálaton a munkavállaló köteles megjelenni, ugyanakkor ez munkaviszonyból fakadó kötelezettségea munkavállalónak, hiszen alkalmas minősítés nélkül nem kezdheti meg munkakörében a munkavégzést. A munkavállaló továbbá főszabály szerint a munkáltató utasításait köteles teljesíteni. Az utasítást akkor köteles megtagadni a munkavállaló, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, illetve akkor tagadhatja meg, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül súlyosan veszélyeztetné. A munkakör alkalmassági vizsgálat elvégzésének kötelezettsége ugyanakkor éppen jogszabályielőírásból fakad.
Amennyiben a munkavállaló nem teljesíti a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, és mulasztását kimentő okot sem ad elő, úgy a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szegi meg, és egyúttal megakadályozza, hogy a munkáltató jogszabályból eredő kötelezettségének eleget tegyen, ezáltal a munkavállaló együttműködési kötelezettségének sem tesz eleget. A munkáltatótól, mielőtt az azonnali hatályú felmondás eszközéhez nyúlna, elvárható, hogy felderítse a tényállást és utánajárjon, van-e a munkavállalói mulasztásnak kimentést megalapozó oka. Álláspontunk szerint elvárható az is, hogy a munkáltató még egy lehetőséget biztosítson a munkavállalónak a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésére, és az első mulasztásért „csak” írásbeli figyelmeztetésben részesítse a munkavállalót. Ha azonban a munkavállaló az ismételt munkáltatói utasításnak sem tesz eleget, és mulasztását továbbra sem menti ki, az azonnali hatályú felmondás megalapozott lehet, mivel a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben szándékosan szegi meg. Munkaköri alkalmassági vizsgálat hiányában a munkáltató sem tud jogszerűen eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, hiszen szakvélemény hiányában nincs információja arról, hogy a munkavállaló egészségi állapota alapján el tudja-e látni az adott munkakört.
A Munkavédelmi Törvény részletesenrendelkezik arról, hogy a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
– munkába álláskor,
– munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
– munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, továbbá
– új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni. A törvény azt is előírja, hogy az oktatás keretében nyújtott ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. A munkavállaló munka-és tűzvédelmi oktatáson való részvételi kötelezettsége, illetve ennek megszegésének következményei a munkaköri alkalmassági vizsgálatnál leírtakhoz hasonlóan alakul. Mivel a törvény szerint a munkavédelmi oktatás rendes munkaidőben tartandó, ezért a részvétel elmulasztása akként minősül, mintha a munkavállaló munkavégzési kötelezettségének nem tett volna eleget.
A hivatkozott törvények mind a munkaköri alkalmassági vizsgálat, mind a munka-és tűzvédelmi oktatás megszervezését a munkáltató kötelezettségévé teszik, amelyek teljesítését a munkavédelmi hatóság jogosult ellenőrizni. Amennyiben ezek hiányát tapasztalja a munkavédelmi hatóság, jogosult a munkáltatótaz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére felhívni, illetve a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni. A munkavédelmi oktatás elmulasztása esetén a Munkavédelmi törvény foglalkoztatási tilalmat ír elő, amelyet ha a munkáltató megszeg, a hatóság munkavédelmi bírság kiszabására is jogosult.
