Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása Magyarországon

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A globalizációval együtt járó munkaerő-vándorlás eredményeképp egyre több munkavállaló dolgozik származási országától eltérő államban. Magyarországon az alábbi cikkünkben ismertetendő szabályok szerint foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár.

Az európai uniós állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáról szóló cikkünket itt olvashatja el.

Először is a harmadik országbeli állampolgár fogalmát szükséges tisztázni: ők a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek (leegyszerűsítve az EGT-állampolgárok és családtagjai) kivételével, a nem magyar állampolgárok és a hontalanok (akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának).

Engedélymentesség

Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon – munkavállalásra irányuló jogviszony keretében – történő foglalkoztatásához 27 esetben nincsen szükség engedélyre. Ezen eseteket a 445/2013. (XI. 28.) kormányrendelet 15. § (1) bekezdése sorolja fel. Ilyen eset például a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság fiók- és képviseletvezetőjeként történő munkavégzése; Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzése; a naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenység; magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzése, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt.

A mentességet a foglalkoztatónak kell bizonyítania. A mentesség nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgárnak a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére.

A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnak bejelenteni az engedélymentes foglalkoztatást. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb annak kezdési napján, a megszűnését pedig legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni. Ez utóbbinak személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR-számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá az arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött vagy megszűnt.

A járási hivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A munkáltató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, és annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, és az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének. A bejelentés elmulasztása ugyanakkor 5 ezertől 500 ezer forintig terjedő rendbírsággal sújtandó.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

Eljárás típusai

Tekintettel arra, hogy az engedélyt határozott időre adja meg a hatóság, értelemszerűen a munkaviszony is csak határozott időre jöhet létre. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törtvény (Mt.) 192. § (3) bekezdése szerint, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, akkor a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Magát a munkaszerződést korábban is meg lehet kötni, de a tényleges munkavégzés megkezdésére azonban csak az engedély birtokában kerülhet sor.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.évi IV. törvény (Flt.) 7. §.a szerint harmadik országbeli állampolgár főszabály szerint kétféleképpen vállalhat munkát Magyarországon:

1. Idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel.

Az összevont kérelmezési eljárás olyan eljárás, ahol a benyújtott kérelem alapján a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodása és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítését engedélyezik. Az ilyen eljárás során kiadott összevont engedély egy olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja.

Az összevont engedélyezési eljárást a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (régen BÁH) illetékes regionális igazgatóság folytatja le, a kérelem letölthető a hivatal weboldaláról. Az eljárás során a kormányhivatal szakhatóságként működik közre bizonyos esetekben.

Összevont kérelmezési eljárást kell lefolytatni a következő esetekben:

–           ha a harmadik országbeli állampolgár munkavállalás céljából terjeszt elő tartózkodási engedély iránti kérelmet;

–           ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt akar létesíteni és:

o          családi együttélés biztosítása céljából kiállított tartózkodási engedély iránti,

o          EU Kék Kártya,

o          kutatás célú tartózkodási engedély,

o          szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély,

o          vállalaton belüli áthelyezési célú tartózkodási engedély, vagy

o          hosszú távú mobilitási engedély iránti kérelmet terjeszt elő, vagy már azzal rendelkezik.

Összevont engedély esetén a foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár úgynevezett előzetes megállapodást köt, ami egy kötelező érvényű állásajánlat. A megállapodás főszabály szerint 2 évre szól, azonban családi együttélés biztosítása céljából maximum 5 év, EU Kék Kártya esetén maximum 4 év, humanitárius célú tartózkodás esetén pedig 6 hónapra/1 évre/3 évre is köthető. A megállapodásnak tartalmaznia kell az ellátandó tevékenységet, a munkakört (FEOR), az ehhez szükséges szakmai képesítést, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését, a fizetendő díjazás mértékét, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését, a foglalkoztatás várható kezdő és befejező időpontját, a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint ha a részmunkaidős foglalkoztatásról van szó, akkor ennek tényét.

2. Nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedéllyel is dolgozhat harmadik országbeli állampolgár. Ezt az eljárást kell kezdeményezni az alábbi esetekben:

            a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-ai, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnál, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik;

            au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnál;

            harmadik országbeli állampolgárnál,

o          aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

o          aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK-tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

o          akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson;

o          akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása;

o          aki száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamra akar beutazni és Magyarország területén tartózkodni.

            akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített;

            a befogadottnál (befogadó állomáson kívüli munkavégzésre).

Munkavállalási engedély kiadása (nem összevont engedély)

A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, az eljárás ingyenes.

A munkavállalási engedély a kérelmező foglalkoztató részére szóló általános engedély arra vonatkozóan, hogy a harmadik országbeli állampolgárt az abban meghatározott munkakörben, munkavégzési helyen és időszakban foglalkoztathassa.

Munkavállalási engedély akkor adható ki, ha:

            a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,

            munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és annak végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és

            a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.

A foglalkoztatónak tehát először a munkaerőigényt kell bejelentenie annál a kormányhivatalnál, melynek illetékességi területén tervezi a foglalkoztatást. Akkor érvényes a munkaerőigény, ha azt a foglalkoztató a munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította. A munkaerőigény-bejelentőlapnak, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye, stb.). Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő – és a kérelem, a foglalkoztató, valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel – a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását engedélyezik.

A kormányhivatal háromféle munkavállalási engedélyt adhat ki:

a)         munkavállalási engedélyt;

b)         munkavállalási engedélyt munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül

c)         szezonális munkavállalási engedély.

[htmlbox mt_kommentar]

A munkavállalási engedélyt munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki a kormányhivatal 17 esetben, melyet a 445/2013. (XI. 28.) kormányrendelet 9. § (1) bekezdése sorol fel (pl. nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül; harmadik országbeli állampolgárnak kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez; külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában; EU Kék Kártyával nem rendelkező, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő, családi együttélés biztosítása céljából kiadandó tartózkodási engedélyre nem jogosult családtag munkavégzéséhez).

Szezonális munkavállalási engedéllyel szezonális munka keretében történő, 90 napot meg nem haladó folyamatos foglalkoztatás engedélyezhető. Ugyanazon harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához kiadott több szezonális munkavállalási engedély esetében az egyes engedélyekben meghatározott szezonális munka együttes időtartama 12 hónapon belül nem haladhatja meg a 180 napot. A szezonális munkavállalási engedély egyszer hosszabbítható meg, melynek feltétele, hogy a szezonális munka időtartama a meghosszabbítással együtt ne haladja meg a 90 napot.

Továbbfoglalkoztatás

Ha ugyanabban a munkakörben, ugyanazon munkavégzési helyen akarja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejárta után további két évig foglalkoztatni, ezt az engedély meghosszabbításával kérelmezheti. Ilyenkor a kormányhivatal az engedélyt munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki. A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző 15. napon kell benyújtania a munkáltatónak. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az öt évet meghaladhatja az Mt. 192. § (3) bekezdése értelmében.

---