Hasítanak a webáruházak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt hónapokban több, a piacon meghatározó kiskereskedelmi lánc indította el online áruházát, és várhatóan lesznek követőik. Az üzleti információkat szolgáltató Bisnode ezért megvizsgálta a főtevékenységként csomagküldéssel és internetes kiskereskedelemmel foglalkozó cégek teljesítményét. Az elemzés szerint az érintett szektor a kedvezőtlen gazdasági környezetben is viszonylag jól szerepelt: a cégek száma megtöbbszöröződött az elmúlt években, az összárbevételük is nőtt, és összesítve nyereségessé váltak. A fizetési magatartásuk is javult, ráadásul a bedőlési arányuk alacsonynak mondható.


Az idén várhatóan még látványosabb bővülést produkálhat az internetes kiskereskedelem, mert két jelentős piaci részesedéssel rendelkező, elsősorban élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó kereskedelmi lánc, a Tesco és a CBA is elindította internetes áruházát. Ráadásul a sajtóban megjelent hírek szerint a Media Markt webáruházával is bővülhet a piac, valamint az amerikai központú online kiskereskedelmi óriás, az Amazon.com is elindítja magyarországi szolgáltatását. A nagyobb szereplők megjelenése egyfelől növelheti az online vásárlások népszerűségét, ami várhatóan forgalombővülést eredményez. Ugyanakkor az a tendencia is feltételezhető, hogy a hagyományos kiskereskedők és a webáruházzal nem rendelkező üzletek, az online piacon kialakuló nagyobb verseny miatt, vásárlókat veszítenek.

 

 

A cégadatokból világosan látszik, hogy az elmúlt években egyre többen léptek be a piacra: 2007-ben több mint 900 cég jelölte meg főtevékenységnek a csomagküldő és internetes kiskereskedelmet, míg 2012-ben a számuk már meghaladta a 2900-at. 2007 és 2011 között a szóban forgó vállalakozások kétharmada számolt be árbevételéről, nyereségéről, így a piaci folyamatok jól leképezhetőek az adatokból.

2007-ben 475 cég adott beszámolót a teljesítményéről, összesen 25 milliárd forintos bevételt produkáltak abban az évben; 2011-ben pedig közel 1500 társaság szolgáltatott adatokat, ők pedig összesen 72,1 milliárdos összbevételt produkáltak, vagyis négy év alatt megtriplázódott a forgalom. Mivel a cégek száma jelentősen emelkedett, az összárbevétel alakulásánál jobban mutatja a piaci folyamatokat az egy cégre vetített átlagos árbevétel és adózás előtti eredmény változása, ezek az adatok azonban már nem mutatnak egyértelmű bővülést. 2007-ben az egy cégre vetített árbevétel 54 millió forint volt, 2008-ban 10 millióval kevesebb. Érdekes, hogy az elmúlt hat évben a válság miatt jelentős GDP-visszaesést hozó 2009-ben volt a legnagyobb az egy cégre eső forgalom, a Bisnode elemzése szerint abban az évben 84 millió forintot tett ki ez az összeg. 2010-ben 52 millió, 2011-ben pedig 48 millió forintra rúgott a cégenkénti átlagos árbevétel, vagyis utóbbi elmaradt a 2007-es szinttől.

Az adózás előtti eredményt nézve kiderül, hogy 2007-ben, 2008-ban, és 2009-ben is negatív eredményt értek el a vizsgált cégek, 0,5-1,5 milliárd forint között szóródott az összesített veszteség. 2010-ben fordult a kocka, akkor már 400 millió forintra rúgott az összesített bruttó eredmény, 2011-ben azonban mindössze 5,5 millió volt a teljes adózás előtti nyereség. Egy cégre vetítve az adózás előtti eredmény 2007-ben 3,2 millió forint volt, 2011-ben pedig csak 3700 forintot tett ki, de legalább a pozitív tartományban maradt.

Az elemzésben szereplő vállalkozások száma az utóbbi években tehát jelentős növekedést mutatott, ezzel párhuzamosan az ellenük indított csőd- és felszámolási eljárások száma közel sem emelkedett azonos ütemben. 2008-ban 6 felszámolási eljárás indult, egy évre rá már 75, 2010-ben pedig 66, ám innentől csökken a tendencia: 2011-ben 55, 2012-ben pedig 41 eljárást jegyeztek fel. Ebből adódóan a csőd- és felszámolási eljárások cégszámhoz viszonyított hányadosából számolt bedőlési mutató is kedvező tendenciát mutat. 2007 és 2012 közötti időszakban 5,84 százalék volt a legmagasabb a mutató, ezt 2009-ben érte el a szektor. 2010-ben is még viszonylag magas szinten, 3,84 százalékon állt a bedőlési index, egy évvel később 2,47 százalékra, tavaly pedig 1,5 százalékra zuhant, utóbbi három érték kedvezőnek számít a Bisnode statisztikái szerint, a tendencia pedig arra utal, hogy viszonylag stabilan működnek a cégek – kommentálta az elemzést Keleti József, a Bisnode ügyvezető igazgatója.

A vizsgált cégek fizetési magatartása is javult. Az átlagos fizetési határidő 2010 és 2012 között körülbelül egy hónap volt, 30-35 nap között mozgott, a fizetési késedelem pedig 12 és 16 nap között szóródott. Kedvezően alakult a határidőben fizetett számlák aránya, 2010-ben még csak közel 49 százalék fizetett időre, addig ez az arány 2012-re már 57,2 százalékra emelkedett.

A Bisnode csoport csak a rendelkezésére álló adatok alapján állította össze kimutatását, és hangsúlyozottan csak azoknál a vállalatoknál, amelyek főtevékenységként a csomagküldést és internetes kiskereskedelmet (fő teáor: 4791) tüntették fel beszámolóikban.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.