Hozhatnak ítéletet az ügyvédek?

A szerző az alábbiakban az ügyvédi kamara eseti választottbíráskodását veszi górcső alá.

Az ügyvédek egy jogvitában jellemzően csak az egyik peres felet képviselik, a peres ügyben csupán a saját ügyfelük érdekeit igyekeznek érvényesíteni. Az viszont rögzíthető, hogy minden esetben az ügyvédek az elsők, akik a megbízójuk igényét jogi szempontból értékelik. Ennek során segítenek azon döntés meghozatalában, hogy a követelés érdemes-e arra, hogy annak jogszerűségét – vállalva a jelentős költségeket – egy peres eljárásban igyekezzenek megállapíttatni.

De nem ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az ügyvédek egy jogvitát akár érdemben is értékeljenek, abban döntést hozzanak. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (Vbtv.) alapján a kereskedelmi jogviszonyokban felmerült jogvitákban az állami bírósági peres eljárás helyett választottbíróság is lefolytathatja az eljárást, és hozhat ítéletet.

Ilyen választottbíróság lehet az ügyvédekből álló tanácsban lefolytatott eseti választottbírósági eljárás. A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöksége ajánlást is adott ki az ilyen típusú eseti választottbíráskodás eljárási szabályrendszerére egy mintaszabályzat közzétételével. Fontos azonban, hogy erre a megoldásra csak a kereskedelmi jogviszonyokban van lehetőség. A kereskedelmi jogviszonyok kifejezés alatt minden gazdasági, szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszonyt érteni kell, de nem tudunk például családjogi, adójogi vagy más közigazgatási perben választottbíróságot alkalmazni.

Az állami bíróságok előtti eljárásban 2018. január 1-jétől alkalmazandó, új polgári perrendtartás széleskörű tapasztalatok szerint komoly kihívás elé állította a peres eljárásokban eljáró jogi képviselőket. Talán az is elmondható, hogy a bíróságon eljáró bírók számára is számos esetben hozott értelmezési nehézséget. Úgy tűnik, hogy az új eljárási szabályok bevezetése következtében a peres eljárások megindítása, lefolytatása megnehezült, az alkalmazandó új nyomtatványok kitöltése során az ügyvéd nélkül eljáró felek is nagyon nehezen tudnak az elvárások kapcsán eligazodni. A tapasztalatok szerint a peres fél követelésének megítélését (a per megnyerését) – annak anyagi jogi alapon értelmezett jogszerűségétől függetlenül – nagyban befolyásolhatja a gyakorlatban jelenleg még nem minden esetben és minden bírói tanács előtt azonos módon értelmezett eljárási szabályok alkalmazása, az egyes eljárási cselekmények, nyilatkozatok tartalma, azok kifejtésének, előterjesztésének időpontja. Az új eljárási szabályok bevezetése után csökkent az állami bíróságok előtt megindított új peres eljárások száma, bár gyanítható, hogy a társadalomban a jogviták száma nem lett hirtelen alacsonyabb.

Azonban az állampolgárok, a gazdasági és társadalmi szervezetek egyre gyakrabban fordulnak, gyorsabb, költséghatékonyabb alternatív vitarendezési fórumokhoz. Egy ilyen megoldás az ügyvédi eseti választottbírósági eljárás a kereskedelmi jogvitákban.

Az ügyvédi eseti választottbíróság szabályai lényegesen rugalmasabbak a fent említett, új peres eljárási rendnél, ezért a követelések érvényesítése ezen tekintetben egyszerűbb.

Az eseti választottbíróság eljárása során felmerülő eljárási költségek is alacsonyabbak. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 55. § alapján a választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1 százaléka, legfeljebb 250 ezer forint. Ezzel szemben az állami bíróság előtt, egy kereskedelmi ügyben, alapesetben, az Itv. 42. § (1) bekezdése alapján csak az elsőfokú eljárás illetéke a pertárgy értékének 6 százaléka, legfeljebb másfél millió forint.

Az eseti választottbírósági eljárás rendszerint azért gyorsabb az állami bíróság eljárásánál, mert ez egyfokú eljárás, nincs fellebbezésre mód, az első fokon jogerős és végrehajtható lesz. Jogorvoslatra egy lehetőség adódik: bármelyik fél az ítélet kézbesítésétől számított, jogvesztő 60 napon belül a választottbírósági ítélet érvénytelenítését kérheti a Fővárosi Törvényszék előtt. Erre azonban csak a Vbtv. által rögzített, lényeges eljárási vagy anyagi jogi szabálysértés esetén van lehetőség. Ide sorolható többek között, ha a választottbírósági kikötés jogi szempontból nem volt érvényes vagy a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik [azaz a jogrend alapelveinek nyilvánvaló és súlyos megsértése, de nem tartozik ide akár az anyagi, akár az eljárási jogi normák megsértése, így például a szakvélemény ellentmondásainak tisztázatlansága, vagy az ítélet indokolásának hiányosságai (ld. 37/1999. számú és 1429/2006. számú gazdasági elvi határozat)].

Érdemes a feleknek már a szerződéseikben előre meghatározni, hogy az esetleges jogvitájukban alávetik magukat az ügyvédi eseti választottbíróság eljárásának, hogy a fent meghatározott előnyüket alkalmazzák.

Ha kereskedelmi ügyüket a hosszadalmas bírósági eljárás helyett az Önök cége és a jogvitában is érintett másik fél is gyorsan szeretné egy független testület által lefolytatott eljárásban végrehajtható ítélettel lezárni, akkor az eseti választottbírósági eljárás kezdeményezése érdekében keresse dr. Zalavári György jogi szakértőnket.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Megbírságolta a versenyhivatal a Heinekent
2020. október 21.

Megbírságolta a versenyhivatal a Heinekent

A GVH megállapította, hogy a Heineken nem megfelelően igazolta a kizárólagos szerződésekkel értékesített sör mennyiségének csökkentésére vonatkozó vállalásait, ezért a hatóság bírságot szabott ki a cégre.

Visszaélést gyanít a GVH a cementpiacon
2020. október 16.

Visszaélést gyanít a GVH a cementpiacon

A hazai cementpiac úgynevezett oligopol piacnak számít, ahol kifejezetten magas fokú az átláthatóság, ami a kevés szereplő miatt növelheti a vállalkozások kölcsönös függőségét, és csökkentheti a verseny intenzitását.

Uniós főtanácsnok: a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot
2020. október 15.

Uniós főtanácsnok: a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot

A magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot - állapította meg az Európai Bíróság főtanácsnoka a csütörtökön ismertetett indítványában, amely szerint az állami támogatások jogával nem ellentétes a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval történő megadóztatása.

Az önkéntesen vállalt jótállás
2020. október 15.

Az önkéntesen vállalt jótállás

A Ptk. fogyasztói szerződésekre vonatkozó előírásai közül valószínűleg az egyik leggyakrabban eltévesztett és helytelenül alkalmazott területe a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályegyüttese.