Így csúszhat le a munkavállaló a jogérvényesítésről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A keresetlevél szabályszerű ismételt benyújtására nyitva álló 30 napos határidő elmulasztása nem menthető ki. A Kúria elvi határozata.

A jogi képviselővel eljáró felperes 2012. augusztus 23-án nyújtott be keresetet a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz az alperes ellen jogellenes munkaviszony megszüntetés megállapítása és ennek jogkövetkezményei iránt – olvasható a jogeset leírása a Kúria honlapján. A bíróság 2012. november 19-én jogerőre emelkedett végzésével illetékességének hiányát megállapítva a keresetlevelet áttette az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság 2012. december 13-án kelt végzésével a jogi képviselő által benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította tájékoztatva a felperest a Pp. 132. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésről. A végzés fellebbezés hiányában 2013. január 23-án jogerőre emelkedett.

A felperes jogi képviselője útján 2013. március 1-jén adta ismételten postára a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz 2013. március 4-én érkezett  keresetlevelet.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította.

A munka törvénykönyve három nyelven
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. További információ és megrendelés >>

Az elsőfokú bíróság a 2012. évi I. tv. (Mt.) 287. § (1) bekezdés b) pontja, a Pp. 132. § (1) bekezdés alapján megállapította, hogy a felperesnek a jelen ügyszám alatt iktatott keresetlevele elkésett, ugyanis a korábbi keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés 2013. január 23-án emelkedett jogerőre. A felperes az ezt követő 30 nap elteltével nyújtotta be ismételten a keresetlevelét. Erre tekintettel a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett utasítani.

A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes jogi képviselője 2013. január 3-án kapta meg a végzést, amely a fellebbezés lehetőségéről, valamint a Pp. 132. § (1) bekezdésében foglaltakról is jogszerű tájékoztatást tartalmazott. A jogi képviselő a végzés ellen fellebbezést nem nyújtott be, így az a tizenöt napos fellebbezési határidő lejártát követően 2013. január 23-án jogerőre emelkedett. Az ezt követő 30 napon belül lett volna jogszerű lehetősége a felperesnek a keresetlevél szabályszerű benyújtására.

Az elsőfokú bíróság 2013. május 20-án vezette fel az első keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzésre, hogy az 2013. január 23-án jogerőre emelkedett és végrehajtható, de e jogerősítő záradékról szóló végzést a felperes jogi képviselője részére nem küldték meg. A jogi képviselővel eljáró felperesnek azonban tudnia kellett azt, hogy a fellebbezési határidő lejártát követő nappal a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés jogerőre emelkedett, mivel nem nyújtott be ellene fellebbezést. A keresetlevél újbóli beadására  jóval a jogerőre emelkedést követő 30 napos határidőn túl, 2013. március 1-jei postázással, március 4-én került sor, így az elkésett. A Pp. 132. § (1) bekezdése szerinti határidő elmulasztása esetén pedig igazolásnak nincs helye [Pp. 132. § (4) bekezdés].

A felperes a felülvizsgálati kérelmében „az első- és a másodfokú végzés megváltoztatását, avagy az első- és a másodfokú végzés hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságnak a kereset befogadására kötelezését, illetve az elsőfokú bíróság arra történő utasítását kérte, hogy határidőt biztosítson a felperes részére a kereseti kérelem szabályszerű újra benyújtására”.

Előadta, hogy a bíróság által kért kereseti kérelem pontosítást nem tudták elvégezni, mert ahhoz pontos és számszerű adatokra volt szüksége, amelyeket az alperes a felhívást követően sem biztosított a részére. A jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeként igényelt távolléti díj számítása így nehézségbe ütközött, és hosszabb időt vett igénybe.

A felperes jogi képviselője a Pp. 230/A. § (3) bekezdésében foglaltak alapján várta, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevelet hivatalból elutasító végzés jogerősítési záradékát megküldje, erre azonban az előírt nyolc napos határidőn belül nem került sor.

A felperes a bonyolult számítás elvégzését követően – várva az alperesi együttműködést – a Pp. 132. § (1) bekezdése értelmében ismételten előterjesztette keresetét kiegészítve a távolléti díj összegével. Ehhez mellékelte azt a levelet, amelyben jelezte a bíróság felé, hogy nem tudja, mikor vált jogerőssé az elutasító végzés, de amennyiben elkésett az ismételt keresetlevél benyújtásával önhibáján kívül, úgy a kiegészítő levelet igazolási kérelemnek tekintsék.

Hivatkozott arra, hogy 2013. május 16-án értesült arról, hogy a végzés 2013. január 23-án emelkedett jogerőre. A felperes önhibáján kívül került abba a helyzetbe, hogy hét napos késedelemmel nyújtotta be ismételten a keresetlevelet, ugyanakkor az elsőfokú bíróság 105 napos késedelemmel tett eleget a Pp. 230/A. § (3) bekezdésben írt, a jogerősítési záradék megküldésére vonatkozó kötelezettségének. E késedelem vonatkozásában a jogerős végzés indokolást nem tartalmaz.

Atipikus munkajogviszonyok – Könyv és konferencia

Munkajogi kiskönyvtár sorozatunk 6. kötete közérthetően tekinti át a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák szabályozását. Ízelítő a tartalomból: részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés, távmunka, egyszerűsített foglalkoztatás. A téma iránt érdeklődők konferencián is tájékozódhatnak az atipikus munkaviszonyok szabályairól dr. Bankó Zoltán előadásában. Tekintse meg kedvezményes csomagajánlatunkat >>

A felperes nem fellebbezés útján, hanem újra beadott kereseti kérelemmel kívánta orvosolni a korábbi keresetlevél hiányosságait, ez pedig nem róható fel neki. A fellebbezés hiányából a jogerőre emelkedés időpontjára nem lehet következtetni, hiszen eltérő lehet, hogy a felek mikor vették át a végzést, és nem kizárt, hogy a másik fél fellebbez.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban történő fenntartására irányult.

Hivatkozott a Pp. 132. § (4) bekezdésében foglaltakra, miszerint a Pp. 132. § (1) bekezdésben megjelölt határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 3. § (2) bekezdés alapján tartalma szerint bírálta el megállapítva, hogy az a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú végzés megváltoztatásával az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására (azaz a per érdemi tárgyalására), és új határozat hozatalára utasítására irányult.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 132. § (1) bekezdésben foglalt, a keresetlevél szabályszerű ismételt benyújtására nyitvaálló 30 napos határidő elmulasztásának vétlenségét alátámasztó körülményekre hivatkozott: a végrehajtási záradék késedelmes megküldésére, a szabályszerű keresetlevél benyújtásához szükséges adatok beszerzésének nehézségeire, a késedelme rövid időtartamára (7 nap).

A felperes ezen előadása a Pp. 106. § (1) bekezdés és 107. § (2) bekezdés alapján igazolási kérelemnek felel meg. A Pp. 132. § (4) bekezdése szerint azonban a 132. §-ban foglalt határidők elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. Ezért helyesen foglalt állást a másodfokú bíróság arról, hogy a felperes által hivatkozottak az elsőfokú végzés jogellenességének alátámasztására nem szolgálnak alapul. A felperes a határidőben beadott első keresetlevele jogi hatályai fennmaradását célzó szabályszerű keresetlevél benyújtására nyitvaálló 30 napos határidőt elmulasztotta. Ennek okai a Pp. 132. § (4) bekezdés alapján nem vehetők figyelembe.

A felperes alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a másodfokú bíróság a jogerősítési záradék kézbesítésének elmulasztásáról szóló előadására nem reagált. A jogerős végzés erre vonatkozóan megállapítást tartalmaz azon jogkövetkeztetéssel, hogy igazolási kérelem előterjeszthetősége hiányában az elsőfokú végzés jogszerűsége körében az nem volt értékelhető.

A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.

---