Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Munkahelyi baleset következtében a felperes súlyos sérüléseket szenvedett, amely 44 százalékos egészségkárosodást és 50 százalékos munkaképesség-csökkenést eredményezett. A felperes keresete 5 millió nem vagyoni, 480.949 forint vagyoni kártérítés kamatokkal történő megfizetésére, valamint gyógyszerköltség és közlekedési többletköltség megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes balesete akként következett be, hogy az általa használt gép mosójából az elhasználódott hűtővizet szivattyúzta le egy erre rendszeresített kocsira szerelt 200 literes hordóba. A megtelt hordót kiürítés céljából a szerszámmosóhoz szállította és tolatás közben egy vízvető emelkedőn a kocsi megbillent, a hordó felborult, a felperes egyensúlyát vesztve hanyatt esett. A baleset következtében három hátcsigolya és bal csukló orsócsont törését szenvedett el.
A felperesnél a baleset során elszenvedett sérülések közül a csigolyatörés utáni állapot 20 %, a poszttraumás stresszzavar 30 % egészségkárosodást okoztak, amely 44 %-os össz-szervezeti egészségkárosodásnak véleményezhető, és ez 50 %-os munkaképesség-csökkenésnek felel meg.
A felperes keresete a 2009. április 27-én bekövetkezett üzemi balesetéből eredő 5.000.000 forint nem vagyoni, 480.949 forint vagyoni kártérítés kamatokkal történő megfizetésére, valamint járadékként 2009. augusztus 1-jétől gyógyszerköltség, közlekedési többletköltség megfizetésére irányult.
| Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása |
|---|
|
Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika Ízelító a tematikából: Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban |
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 182.635 forint kártérítést és ennek 2009. április 29-étől járó törvényes kamatát, valamint 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítést. Kötelezte az alperest 637.000 forint lejárt, és 2013. március 1-jétől járó havi 15.000 forint járadék megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az alperes keresete szerinti marasztalását kérte a vagyoni károk vonatkozásában. Érvelést azonban csak az ápolás, gondozás, és a háztartási kisegítés körében adott elő. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a vagyoni kártérítés vonatkozásában csak e körben vizsgálhatta felül.
A felperes az ápolás és a gondozás vonatkozásában felülvizsgálati kérelmet nem terjeszthetett elő [Pp. 271. § (1) bekezdés a) pont], mert ezen igényét elutasító ítéleti rendelkezés fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet a háztartási kisegítés iránti járadék elutasítása vonatkozásában nem támadta, a költségként igényelt vagyoni károk megtérítésére kérte az alperes kötelezését. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a járadék körében nem érinthette a Pp. 275. § (2) bekezdés alapján.
Alapos a felülvizsgálati kérelem a nem vagyoni kár vonatkozásában. A másodfokú bíróság a Pp. 253. § (3) bekezdésének, valamint a 156. § (8) bekezdésének a megsértésével hozta meg az ítéletét.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. |
Az első- és a másodfokú bíróság a perbeli szakvélemények alapján állapította meg a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása mértékét 44%-ban (amely megfelel 50 % munkaképesség-csökkenésnek), továbbá ezen belül a gerincsérülésből eredő baleseti eredetű 20 %-os, és a poszttraumás stresszavar miatti 30 %-os egészségkárosodást. Az elsőfokú tárgyalás berekesztését megelőzően azonban a felperes újabb peradatként csatolta a Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve orvosi véleményét, amely szerint össz-szervezeti egészségkárosodása 70 %, össz-baleseti egészségkárosodása 26 %, rész-egészszégkárosodásán belül a mozgásszervi 68 %, a szív- és érrendszeri 6 %.
A felperes első fokon, és a fellebbezésében is hivatkozott az egészségromlásra, és ezzel kapcsolatosan a perben tett fenti orvosszakértői nyilatkozatra. E körben azonban az eljáró bíróságok a tényállást nem tárták fel. Elmaradt annak vizsgálata, hogy a felperesnél az ítélet meghozatalakor milyen mértékű össz-szervezeti egészségkárosodás volt véleményezhető, ebben a baleset és a természetes kórokú megbetegedések milyen mértékben hatottak közre, és milyen panaszokat okoznak; a természetes kórokú megbetegedéseket a baleseti eredetű egészségkárosodás, köztük a pszichés megbetegedés mennyire súlyosbította, utóbbi milyen egészségkárosodást okozott; e vonatkozásban mennyire hatott közre a felperes azzal, hogy a szükséges kezeléseket nem vette igénybe, a felperes által hivatkozottak a kárenyhítési kötelezettsége elmulasztásában mennyiben hatottak közre.
Az elsőfokú bíróság az első fokon jogerőre emelkedett 3.500.000 forint nem vagyoni kártérítés összegének megállapításakor a pszichés károsodást nem vette figyelembe.
Mindezek alapján a Kúria a törvényszék nem vagyoni kártérítésről hozott, a 3.500.000 forint összeget meghaladó elutasító döntését az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp.275. § (4) bekezdés alapján; az ápolás, gondozás és háztartási költségek iránti felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. § (2) a) pontja alapján hivatalból elutasította.
