A munkáltató teendői csoportos létszámcsökkentéskor


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eljárásnak többféle munkáltatói kötelezettséggel járó, egymásra épülő szakaszai vannak.


Amennyiben a munkáltató a működésében felmerült ok miatt nagyobb létszámú munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni, először is meg kell vizsgálnia, hogy a tervezett létszámcsökkentés a Munka Törvénykönyve szerinti csoportos létszámcsökkentésnek minősül-e. Azaz 30 napos időszakon belül a munkáltató működésével összefüggő ok miatt közölt munkaviszony-megszüntető nyilatkozatok érintenek-e annyi munkavállalót, amennyi esetében már a csoportos létszámcsökkentési eljárás szabályait kell alkalmazni.  Ez esetben ugyanis a munkáltató számos törvényi előírásnak köteles eleget tenni.

Első lépésként a munkáltatónak közölnie kell a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntése meghozatalának szándékát az állami foglalkoztatási szervvel és az üzemi tanáccsal, amely során meg kell határoznia:  

  1. a tervezett csoportos létszámcsökkentés okát,
  2. foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a tervezett létszámcsökkentéssel érintett, vagy a megelőző fél évben az érintett telephelyeken foglalkoztatott munkavállalók létszámát,
  3. a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett tartamát, időbeni ütemezését,
  4. a kiválasztás szempontjait, valamint
  5. a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos – a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározottól eltérő – juttatás feltételét és mértékét.

Az állami foglalkoztatási szerv részére adott tájékoztatás másolatát az üzemi tanácsnak írásban át is kell adni.

A munkáltatónak az üzemi tanáccsal tárgyalási kötelezettsége van. A tájékoztatást követően ugyanis leghamarabb 7 nap elteltével köteles a munkáltató az üzemi tanáccsal tárgyalást kezdeni, és azt a megállapodás megkötéséig, vagy megállapodás hiányában legalább 15 napig folytatni. A tárgyalás nem lehet formális, és annak ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjára, eszközére, elveire, következményeinek enyhítését célzó eszközökre, valamint az érintett munkavállalók számának csökkentésére. Ha a tárgyalás során megállapodás születik, azt meg kell küldeni az állami foglalkoztatási szervnek. A megállapodásban meghatározhatók azok a szempontok is, amelyekre figyelemmel a munkáltató a munkaviszony megszüntetéssel érintett munkavállalók körét meghatározza.

Az 1992. évi Munka Törvénykönyve előírta, hogy üzemi tanács hiányában a munkáltató a képviselettel rendelkező szakszervezetek, vagy a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal köteles konzultációt folytatni. A hatályos Munka Törvénykönyve nem tartalmaz ilyen előírást, azonban célszerűnek tarjuk annak fenntartását a gyakorlatban, mivel ez felel meg a vonatkozó európai uniós irányelv teljes körű átvételének.

Amennyiben az üzemi tanáccsal lefolytatott tárgyalást követően a munkáltató továbbra is csoportos létszámcsökkentést kíván végrehajtani, akkor erről döntést kell hoznia, amelyben meg kell határoznia

  1. foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát, valamint
  2. a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező időpontját vagy végrehajtásának időbeni ütemezését, harminc napos időszakok alapján.

A csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló döntésről a munkáltató köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, legalább a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatok közlését megelőző 30 nappal. A tájékoztatásban közölni kell az érintett munkavállalók azonosító adatait, munkakörét és szakképzettségét.

A csoportos létszámcsökkentésről az érintett munkavállalókat is tájékoztatni kell írásban, még a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat közlését megelőzően. A munkavállalóknak adott tájékoztatást az üzemi tanácsnak és az állami foglalkoztatási szervnek is meg kell küldeni.  A munkáltató a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatot csak a munkavállalói tájékoztatást követő 30 nap elteltét követően közölheti, ellenkező esetben a megszüntetés jogellenes.

A csoportos létszámcsökkentési eljárásnak tehát többféle munkáltatói kötelezettséggel járó, egymásra épülő szakaszai vannak. Az előírásokat a munkáltatóknak érdemes pontosan ismerniük, hiszen teljesítésük elmulasztása akár jogellenessé is teheti a csoportos létszámcsökkentést.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.

2024. május 7.

Új “kódex” a bevándorlási jog területén

A Wolters Kluwer Hungary által szervezett három részes webinárium-sorozat első előadásában a bevándorlási jog területén hatályba lépett új kódexet mutatta be dr. Fehér Dániel adótanácsadó, a Fehér Legal & Tax irodavezető ügyvédje és dr. Borka Balázs ügyvéd, a Fehér Legal & Tax partnere .

2024. május 3.

Kontroll alatt a hazai közbeszerzési piac: hároméves rekordot döntött a hiánypótlások száma

2024 első negyedévében összesen 5896 darab hirdetmény érkezett be a Közbeszerzési Hatósághoz, amelyhez 6536 hiánypótlás kapcsolódott. A hiánypótlások száma 4 százalékkal felülmúlta az előző évi adatokat – derül ki a szervezet 2024 első negyedéves Gyorsjelentéséből. Minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 63 a kkv-szektorhoz került.