Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Kiegészítette a gyermekgondozási díj igénylésére vonatkozó űrlapot és tájékoztatót a Magyar Államkincstár, ezzel is egyértelművé téve: az azonos nemű bejegyzett élettársak is jogosultak a párjuk által szült vagy örökbefogadott gyermekükkel otthon maradni és GYED-et igényelni.
A Háttér Társaság jogsegélyszolgálatához bejelentés érkezett, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) által ez év januárjában közzétett új GYED-igénylési űrlapok a korábbi űrlaptól eltérően semmilyen utalást nem tartalmaznak a bejegyzett élettársakra. Többen ezt úgy értelmezték, hogy a bejegyzett élettársak GYED-jogosultsága megszűnt, ami az erősödő kormányzati homofóbiát figyelve nem lenne alaptalan.
A Háttér Társaság márciusban közérdekű bejelentéssel fordult a MÁK-hoz, amelyben azt kértük, hogy az űrlapon és a MÁK honlapján található tájékoztató anyagokban a házastársak mellett a bejegyzett élettársakat is nevesítsék. Ennek kapcsán felhívtuk a figyelmet arra, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény szerint – a törvényben nevesített néhány kivételtől eltekintve – a bejegyzett élettársakra a házastársakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság már korábban kimondta: ha egy állami szerv az általa közzétett tájékoztató anyagban nem szerepelteti az azzal kapcsolatos információt, hogy valamely kedvezmény vagy jogosulság a bejegyzett élettársakat is megilleti, azzal szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg, és így az egyenlő bánásmód megsértését jelenti.
A MÁK a közérdekű bejelentésben felvetett szempontokkal egyetértett, és kiegészítette a GYED-igénylési űrlapot és tájékoztatót.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt Magyarországon a gyermeket nevelő azonos nemű párok száma: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Háttér Társaságnak nemrégiben eljuttatott tájékoztatása szerint a 2022-es népszámlálás szerint 2183 azonos nemű pár nevel 18 év alatti gyermeket. Ez a szám 2011-ben még csak 680 volt, tíz év alatt tehát közel háromszorosára nőtt a magyarországi szivárványcsaládok száma.
A változással párhuzamosan a társadalom is egyre elfogadóbbá vált a gyermeket nevelő azonos nemű párok irányában. A Medián által végzett reprezentatív közvélemény-kutatások szerint 2019-ben még csak a magyarok 17%-a értett egyet teljesen azzal a kijelentéssel, hogy az azonos nemű párok is lehetnek jó szülők, 2022 novemberében már 54%, 2023 novemberében pedig 69%. A magyarok 65%-a szerint lehetővé kellene tenni, hogy az azonos nemű párok is örökbefogadhassanak.
A Háttér Társaság szivárványcsaládok elismerése érdekében végzett érdekérvényesítési és stratégiai pereskedési tevékenységét az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjából finanszírozott, az ÖKOTÁRS Alapítvány és partnerei által lebonyolított Közös értékeink program támogatásával végzi.
A közleményben idézett legfrissebb közvélemény-kutatást a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 2023. október 31 és november 7. között, 1000 fős országos reprezentatív mintán telefonos megkérdezéssel. Az adatközlés során a válaszadástól elzárkózókat, illetve a kérdésben állást foglalni nem tudókat figyelmen kívül hagytuk.
Forrás: Háttér Társaság
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
