Új pályázatok segítik a magyarországi innovációk szellemitulajdon-védelmét


A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 500 millió forint keretösszeggel hirdet felhívásokat magyarországi vállalkozások, kutatóhelyek, magánszemélyek számára szellemi alkotásaik levédetésére – tájékoztatta a NKFIH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közös közleményben szerdán.

Kiemelték, hogy az 500 millió forintnyi keretösszegből az érintettek 100 százalék vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a szabadalommal, használatiminta-oltalommal, növényfajta-oltalommal, formatervezési mintaoltalommal vagy védjegyoltalommal összefüggő hazai és nemzetközi SZTNH-eljárások finanszírozására – ideértve például az iparjogvédelmi tanácsadást, az ügyvivői szolgáltatást, valamint a hatósági díjak költségét.

A közlemény idézte Farkas Szabolcsot, az SZTNH elnökét, aki elmondta, hogy ez a pályázat egyedülálló módon nyújt lehetőséget a magyarországi és nemzetközi oltalomszerzés legfontosabb döntési pontjainál felmerülő költségek finanszírozására, így segítve elő végső soron a hazai, európai és nemzetközi iparjogvédelmi oltalom megszerzését.

Szabados Zsuzsa, az NKFIH vállalati innovációs elnökhelyettese a közleményben kiemelte, minden piaci szereplőnek fontos felismernie, hogy a versenyképesség érdekében a szellemitulajdon-védelem területén is lépést kell tartani a konkurenciával.

A közlemény emlékeztet, hogy a Neumann János Programban (NJP) a kormány célul tűzte ki az iparjogvédelmi oltalmak számának jelentős emelését – jelenleg ugyanis 1 milliárd euró GDP-re Magyarországon 1,5 szabadalmi bejelentés jut, míg az EU-átlag 3,5. Ezért is döntött úgy a kormány az NJP-ben, hogy 2024-től 75 százalékkal csökkenti a szabadalmi bejelentési és fenntartási díjakat a magánszemélyek, kkv-k, egyetemek és kutatóintézetek részére, ezzel a magyarországi lett a legkedvezőbb díjszabás az említett kör számára egész Európában.

Mindez azért fontos, mert a kutatás-fejlesztési eredmények és az innovatív ötletek úgy hasznosíthatók leghatékonyabban, ha megfelelő jogi védelmet kapnak.

A közlemény szerint jó hír, hogy a piaci szereplők Magyarországon is egyre tudatosabbak ezen a területen, mind gyakrabban kérnek oltalmat az általuk fejlesztett termékre vagy technológiára az SZTNH-nál. A szemléletformálás segítségével pedig a NKFIH hosszú ideje célzott pályázatokkal támogatja, hogy minél szélesebb kör – akár a legkisebb mikrovállalkozás is – éljen ezzel a lehetőséggel.

A közlemény ismerteti: a hasonló céllal meghirdetett korábbi „Iparjog” pályázati konstrukciókban 2015 óta 474 kérelem részesült több mint 730 millió forint támogatásban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.