Jogeset: foglalkozási megbetegedés kártérítése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eheti jogesetünkben a foglalkozási megbetegedéssel összefüggő vagyoni és nem vagyoni kártérítéssel foglalkozunk egy Kúria-döntés alapján.


A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1983. október 1-jétől 1997. december 31-éig a G.Gy.O.K. Intézetnél, majd 1999. február 1-jétől 2006. június 12-éig az alperesnél állt alkalmazásban sterilizáló laborasszisztens munkakörben. A felperes gőz-formaldehides zárt rendszerű sterilizáló berendezést üzemeltetett.

A felperest az F.J.O.K.K. Országos Munkahigiénés és Foglalkozás Egészségügyi Intézete arról értesítette, hogy a leukoplakia et kraurosis vulvae megbetegedése és a munkahelyi ETO és formaldehid expozíció között az okozati összefüggés nem zárható ki. Az ÁNTSZ 2006. január 20-án felperes e megbetegedését foglalkozási megbetegedésként nyilvántartásba vette. Az OOSZI foglalkozási munkaképesség-csökkenést azonban nem állapított meg.

A felperes a keresetét arra alapította, hogy a természetes kórokú megbetegedésére állapotrosszabbító hatást gyakorolt a formaldehides környezetben végzett munka. A formaldehid és az etilén-oxid belégzése egészségre káros, és elváltozásokat okoz. Ezek koncentrációját azonban az alperes nem vizsgálta. Nem hívták fel a figyelmét az esetleges veszélyhelyzetre, és szűrővizsgálatot sem szerveztek, rendszeres műszeres méréseket sem tartottak.

Az elsőfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság  ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára 2.000.000 forint nem vagyoni kártérítés, valamint háztartási, ház körüli kisegítő igénybevétele címén járadék megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
A jogerős határozat ellen az alperes által benyújtott  felülvizsgálati kérelem és a felperes által benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem is alaptalan.

A Pp. 272. § (2) bekezdés alapján a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett azt, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 174. § (2) bekezdés első fordulatát, míg a felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a nem vagyoni kár összegére vonatkozóan a Pp. 206. § (1) bekezdését jelölte meg megsértett jogszabályhelyként. A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak ebben a körben vizsgálhatta felül.

A Kúria felülvizsgálata

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján csak az volt tehát vizsgálat tárgyává tehető, hogy a felperes formaldehid egyéni érzékenysége megállapítható-e, továbbá hogy az alperes működési körén kívül eső elháríthatatlan oknak minősül-e ez az egyedi érzékenység, illetve a felperes természetes kórokú megbetegedése.

Az ítélkezés alapjául a felek és a bíróság által elfogadott, vegyész-, és a munkavédelmi szakvélemény megállapítása szerint a felperest a munkahelyén formaldehid expozíció érte, és nemcsak a meghibásodások alkalmával, hanem a leeresztő rendszerben átáramló kondenzvízből eredően is. Ez utóbbi a szakvélemény szerint a technika adott színvonala mellett elhárítható lett volna.

Az ilyen műszaki megoldással működtetett sterilizáló berendezés az alperes működési köréhez tartozik [régi Mt. 174. § (5) bekezdés], ezért -az Mt.174.§ (2) bekezdés első fordulatában foglalt kimentési okot megalapozó konjunktív feltételekre tekintettel- nincs jelentősége a felperes formaldehidre vonatkozó egyéni érzékenységének.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Így alperest terhelte annak kétséget kizáró bizonyítása, hogy az Mt. 174. § (2) bekezdés első fordulatában foglalt kimentési ok fennáll, vagyis működési körén kívül eső és egyben elháríthatatlan ok miatt következett be a felperesnél az egészségromlás. Az erre vonatkozó bizonyítás azonban az alperes részéről nem vezetett sikerre, mivel a kiegészített igazságügyi orvosszakértői szakvélemény továbbra is megemlíti a természetes kórokú betegség vonatkozásában a foglalkozási expozíció állapotrosszabbító hatását.

Döntés másodfokon

A másodfokú bíróság a felperesnél az elszenvedett sérelemmel (a természetes kórokú megbetegedést számszakilag ki nem fejezhetően rosszabbító munkahelyi formaldehid expozíció okozta károsodással) arányban álló, annak kiegyensúlyozására alkalmas összegben jogszerűen állapította meg a nem vagyoni kártérítés mértékét.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.