Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Heti jogesetünkben az alperes rendes felmondással küldte el a cégtől a pénztárosként dolgozó felperest, mivel utóbbi az alperes megítélése szerint hibásan végezte munkáját. A Kúria döntése értelmében az alperesi rendes felmondás jogszerű, ha a pénztáros felperes a pénztárjelentés vezetésének szabályait nem tartja be.
Elsőfokú döntés
A felperes 2009. április 1-jétől állt határozatlan idejű jogviszonyban az alperesnél gazdasági ügyintéző munkakörben. A munkaköri leírása szerint munkakörének megnevezése számviteli pénzügyi ügyintéző, pénztáros volt; feladata volt a számlák nyilvántartása; a pénztári bizonylatok kiállítása, pénztárjelentés vezetése; a pénzügyi adminisztráció bonyolítása; a szigorú számadású nyilvántartások vezetése és ellenőrzése.
A Pénzkezelési Szabályzat szerint a házipénztárban legfeljebb 400.000 forint készpénz tartható a hó végi zárlat után. Az ezt meghaladó pénzkészletet a bankszámlára be kell fizetni.
A házipénztár nála lévő kulcsának az átadásáról a pénztáros nyilvántartást köteles vezetni, amelyből ki kell tűnnie, hogy a kulcsot mikor és milyen célból, mely személyek vették át, akik annak átvételét aláírásukkal kötelesek igazolni.
A pénztárosnak a pénzforgalmat a be- és kifizetés sorrendjében az időszaki pénztárjelentésbe fel kell jegyeznie, míg 30 naptári naponként pénztárzárlatot köteles készíteni.
A munkáltató 2011. január 17-én kelt rendes felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette.
Másodfokú eljárás
A felperes keresete a rendes felmondás jogellenességének megállapítására, ennek jogkövetkezményei alkalmazására irányult. A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, a másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította a munkáltatói rendes felmondás jogellenességét.
A Kúria döntése
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos. A Kúria a másodfokú bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperest egyedül alkalmazték pénztárosként az alperesnél. A pénztár kulcsa rá volt bízva, melyet bárki által hozzáférhető helyen, egy íróasztal nem zárható fiókjában tartott. Kezelte a pénztárat és erről havonként Excel táblázatban zárlatot készített, amelyet azonban nem adott oda senkinek, és nem is egyeztette azt a pénztárban lévő pénzösszeggel.
A felperes tehát alappal nem hivatkozhat arra, hogy nem végzett pénztárosi feladatokat, továbbá hogy nem volt tudomása a pénztárzárlatra vonatkozó előírásokról.
A felmondási okok valósága és okszerűsége körében a másodfokú bíróság által levont jogkövetkeztetés nem helytálló. A felperes a pénztárjelentés vezetésének szabályait – bár azokat ismerte – nem tartotta be. A 2010. évi hiányról év közben nem értesítette a feletteseit, a felmondás indoka pedig a pénztárhiány közlésének elmaradása volt.
A pénztárszekrény kulcsának használatát másoknak átengedte. Jelenlétében, vagy tudomása szerint távollétében is a pénztárba idegenek benyúlhattak, onnan pénzt vehettek ki és tehettek be megfelelő bizonylatolás nélkül.
| Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
|
|
Alappal hivatkozott az alperes arra is, hogy a felperes pénztárkezeléssel kapcsolatos magatartása önmagában megalapozza a munkáltató rendes felmondását. Az elsőfokú bíróság mérlegelése volt helytálló, miszerint az Mt. 103. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel az alperes jogszerűen alkalmazta a felperessel szemben a rendes felmondást.
Mfv.I.10.377/2013/9.
