Jogi projektmenedzsment webshopok esetén
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ma már egyértelmű, hogy a webáruházak nyitása, működtetése kapcsán szerteágazó feladatoknak és számos jogszabályi követelménynek kell megfelelni, amely jogász bevonása nélkül szinte lehetetlen.
A webáruházak nyitása
Egyre több webáruház nyílik, és egyre többet vásárolunk online. A digitális kereskedelem rohamos fejlődését a pandémia is elősegítette. A webáruházak kényelmesek, az azokon történő vásárlás általában gyorsabb, mint a hagyományos, offline vásárlás, azonban ahhoz, hogy egy webáruház megnyíljon, elinduljon, jogi szempontból is jól működjön, számos feltételnek kell megfelelni és sok munkát kell belefektetni jogi oldalról is. Természetesen emellett minden érintett – marketinges, beszerzési, értékesítési, pénzügyi, IT-s stb. – szakembernek együtt kell működnie egy webáruház sikeres elindulásához, működéséhez.
Mi a jogi projekt tágabb értelemben?
A webáruház nyitásával kapcsolatos jogi projekt már ott elkezdődik, hogy a cégnél, amely a webáruházat megnyitni, üzemeltetni szeretné, megfelelő nevet kell találni a webáruháznak, és a használat megkezdése előtt ellenőrizni kell, ez a név az érintett piacon – védjegy és egyéb (tisztességtelen másolás, fogyasztók megtévesztésének tilalma stb.) szempontból – szabad-e, használható-e, levédhető-e. Ha a tervezett webáruház neve nem új név, hanem már levédetett védjegye az adott cégnek, akkor is ellenőrizni kell, hogy erre az új tevékenységre történő kiterjesztés miatt nem szükséges-e a védjegyoltalom kiterjesztése is (új védjegy lajstromoztatása), illetve nem ütközik-e ez az új használat harmadik személyek korábban megszerzett jogaival.
Meg kell szerezni a szükséges domain-nevet is a weboldal indításához (hacsak nem áll eleve a cég rendelkezésére), amelyhez ugyan önmagában nem kell jogi közreműködés, de lehetnek a domain-neveknek is szellemi tulajdonjogi vonatkozásai, illetve előfordulhatnak összeütközések, amelyek jogász bevonását tehetik függővé a helyzet rendezésére (pl. átruházási szerződés megírására).
Magától értetődően annak a weboldalnak is rendben kell lennie jogilag, amelyen a webáruház üzemelni fog, és amely weboldalon általában más tartalmak is meg szoktak jelenni (pl. a cég története, a cég tevékenységének bemutatása, a cég nyereményjátékainak leírása, a nyereményjátékok bejelentkezési felülete, hírlevélhez való hozzájárulási felület, karrieroldal stb.). A weboldalak kialakításában is elengedhetetlen a jogászi együttműködés, annak érdekében, hogy minden jogilag kötelező elem megfelelő módon, formában és tartalommal a helyére kerüljön. Így például legyen impresszum a weboldalon, legyen adatkezelési, valamint cookie-tájékoztató, a cookiekkal kapcsolatban legyen megfelelő felület a hozzájárulások megadására és annak visszavonására, a preferenciák módosítására. Ha közösségimédia-pluginok lesznek beépítve az oldalra, azok megfelelő működésének kialakításához, a vonatkozó adatkezelési tájékoztató megírásához is célszerű jogász igénybevétele, akárcsak a weboldalon lévő funkcióktól függően az oldal használatához szükséges megfelelő használati feltételek, jogi nyilatkozat megírásához, az oldalon lévő regisztrációs felületek kialakításához is.
Mi a jogi projekt szűkebb értelemben?
Mindezeket követően térhetnek át a cégek a webáruház nyitásával kapcsolatos konkrét feladatokra, amelyeknek szintén számos jogi aspektusa van. Mindenekelőtt értékelni kell, hogy ki forgalmaz az adott webáruházban (maga a webáruház tulajdonosa-e vagy harmadik személyek, azaz ténylegesen egy online piacról van-e szó). Ugyancsak értékelni kell jogilag, hogy a vásárlók kizárólag fogyasztók-e (azaz a szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül eljáró természetes személyek) vagy sem, valamint azt is, hogy mit forgalmaz a webáruház (áruk vagy szolgáltatások, esetleg digitális tartalmak is). Mindezeknek a vonatkozó jogi szabályozások szerint komoly jelentőségük van a felek közötti jogviszonyok megítélése, a vásárlói jogok (pl. kellékszavatosság, elállás stb.), a kötelező tájékoztatási elemek szempontjából is. Jogász bevonása tehát elengedhetetlen ezeknek – és a jogszabályokban rögzített más – szempontoknak az értékelésénél, véleményezésénél, a megfelelő folyamatok, felületek, dokumentumok (pl. a weboldal működésére vonatkozó általános szerződési feltételek, a vásárlási folyamat során megjelenő üzenetek) kialakításánál.
Nem feledkezhetünk meg a webáruházak működése során kezelt személyes adatok kérdéséről sem, amelyekhez kapcsolódóan a jogszerű kezelési folyamatok kialakítása, a vonatkozó adatkezelési tájékoztató megírása, ezeknek a cég további adatkezeléseihez és adatkezelési tájékoztatóihoz igazítása, azokkal történő összehangolása, továbbá a webáruház működése során tevékenységet ellátó további szolgáltatók (pl. futár, fizetési szolgáltató) szerepének meghatározása (adatfeldolgozó, másik önálló adatkezelő, közös adatkezelő), és a vonatkozó szerződések (pl. adatfeldolgozói szerződés, közös adatkezelői szerződés) megírása szintén szükségessé teszik jogászok bevonását, közreműködését.
Mindemellett a webáruházak manapság nem állnak meg az országhatároknál, így annak megítéléséhez, hogy a tartalmaknak milyen nyelveken kell fent lenniük a webáruházban, melyik ország joga az irányadó, mikor sérül esetleg az áruk szabad mozgásának európai uniós alapelve és ez hogyan küszöbölhető ki, szintén aktív jogászi közreműködést igényel.
További jogi feladatok
A webáruházak működésének a fentieken kívül is számos olyan jogi aspektusa van, amelyekkel foglalkozni kell. A teljesség igénye nélkül csak néhányat említünk ezek közül.
Értékelni kell, hogy mások védjegyei, egyéb szellemi tulajdona a webáruházban jogszerűen lesz-e alkalmazva.
Az online és az offline árak viszonya, azok kialakítása, valamint az árak (normál, akciós, egységár) feltüntetése is jogász bevonását igényli, különös tekintettel az idén tavasszal az akciós fogyasztói árak kialakítása, kommunikálása terén történt jogszabályváltozásra.
Az árak kommunikálásán kívül is tilos a fogyasztók (és az üzletfelek) bármilyen tekintetben történő megtévesztése (pl. akár az interneten történő keresési rangsorolással való visszaéléssel vagy a fogyasztói értékelésekről nyújtott megtévesztő információkkal is).
Ágazati jogszabályok egyéb konkrét előírásokat, tilalmakat is megfogalmaznak bizonyos termékkörökkel kapcsolatban (pl. élelmiszerek esetében a tápanyagokkal és egészséggel kapcsolatos állítások terén stb.), így a webáruházban szereplő valamennyi állítás, kommunikáció (beleértve azok elhelyezését, képi megjelenítését is) jogi véleményezése mindenképpen ajánlott.
A jogász projekt-menedzser szerepe
A fent részletezettekből egyértelműen látszik, hogy a webáruházak nyitása, működtetése kapcsán szerteágazó feladatoknak és számos jogszabályi követelménynek kell megfelelni, amely jogász bevonása nélkül szinte lehetetlen. A jogászok pedig hatékonyan úgy tudnak dolgozni, ha megfelelő információval rendelkeznek a projekt minden szakaszában, azaz a projektteam szerves részei és nem csak kívülállók, abban az esetben sem, ha nem belső jogászokról, hanem ügyvédekről beszélünk. Itt is csapatjátékról van szó, amelyben a jogász nem csak „egy” a sok résztvevő közül, hanem a folyamatok motorja, koordinátora is lehet a különböző résztvevő funkciók, osztályok között – akár kicsit kilépve a klasszikus jogászi komfortzónából –, ha ehhez megfelelő információkat és teret kap annak érdekében, hogy az ügyfél elégedett legyen a végeredménnyel, és valóban a jogszabályoknak megfelelő weboldalt és webáruházat tudjon üzemeltetni, amely az üzleti céljainak is megfelel.
És még egy fontos menedzsmentfeladat
Ahogy azt már korábbi, jogászi projektmenedzsmenttel kapcsolatos cikkeinkben is leírtuk, az ügyvédi projektmenedzsment fontos része az is – és alapvető, jogos elvárás az ügyfelek részéről –, hogy az ügyfélnek nyújtott (fent részletezett) projektmenedzsment mellett megfelelően és hatékonyan menedzselje az ügyvédi iroda tevékenységét is a feladat ellátása során. Az ügyvédnek tehát a vállalt és az ügyfél által jóváhagyott feladatok megfelelő ellátását meg kell szerveznie az ügyvédi irodán belül is a projekt során, és gondoskodnia kell arról, hogy az iroda erőforrásait hatékonyan használja fel, a vállalt munkaórákat pedig az ügyvédi iroda semmiképpen se lépje túl. Ha nem fix díjas alapon történik az ügyféllel a megállapodás, abban az esetben is elvárnak az ügyfelek legalább egy körülbelüli óraszámbecslést, de manapság még inkább egy úgynevezett felülről korlátos (fee cap) ajánlatot, amely fölé semmiképpen sem emelkedhet a számlázott díj.
A cikk szerzője dr. Torma Sarolta ügyvéd, a CLM Bitai & Partners GDPR, Advertisement & Media, Commercial Law szakértője. A CLM Bitai & Partners Ügyvédi Iroda a jogaszvilag.hu szakmai partnere.
