Júliustól módosult a hitelintézeti törvény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szélesebb körben visszavonható a tevékenységi engedély, és a törvény közvetítői díjra vonatkozó definíciója is módosult – többek között ezeken a pontokon is módosította a hitelintézetekről szóló jogszabályt a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló törvény.

Június 1- jén hirdették ki azt a törvényt, amely számos pénzügyi tárgyú jogszabályt jelentősen módosít. A törvény abból a célból került a parlament elé, hogy a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás bizonyos elemeinek felülvizsgálata megtörténjen, valamint egyes európai uniós jogi aktusokat a hazai jogba implementáljanak. Ennél fogva a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvény változtatásokat eszközöl többek között a fair bank törvény, a hitelintézeteket érintő jogszabály, a pénzforgalmi, a magánnyugdíjpénztári és a tőkepiaci törvényben, de a változások jelentősen érintik a biztosítók működését is, továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó egyes rendelkezéseket is.

Jelen cikkünkben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) fontosabb változásait mutatjuk be.

Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez
Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól. Rendelje meg kiadványunkat július 31-ig kedvezményesen! Megrendelés >>

Szélesebb körben visszavonható a tevékenységi engedély

A Hpt. eddig úgy rendelkezett, hogy a Felügyelet a független közvetítő, valamint a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha a közvetítő működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit, vagy tevékenységére vonatkozó szabályokat.

A közvetítő tevékenységi engedélyének visszavonási lehetőségét azonban a törvényalkotó indokoltnak látta kiegészíteni azzal is, ha a közvetítő nem a hitelintézeti törvény hatálya alá tartozó személy által végezhető tevékenységet végez jogosulatlanul. Az engedély visszavonásához ebben az esetben szükséges az is, hogy a tevékenységével előidézett jogsértés súlya azt indokolja, vagy azon személyek érdekeinek a megóvása miatt legyen szükséges, amelyek számára e tevékenységet végezte. Ez az új rendelkezés július 1- től lépett hatályba.

További lényeges kiegészítést tett a Hpt. az engedély visszavonását követő követelések beszámításának tilalma vonatkozásában is. Július 1- ig a törvény rendelkezéseinek megfelelően amennyiben a Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét abból az okból vonja vissza, mert fennáll a veszélye annak, hogy a hitelintézet nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, akkor a visszavonást követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye.

Ezt a rendelkezést bővítette ki a jogalkotó a tevékenységi engedély visszavonásának azon indokával, amikor a hitelintézet OBA-val fennálló tagsági jogviszonya kizárással szűnt meg.

Mi minősül közvetítői díjnak?

A pénzügyi termék közvetítéséért a közvetítő díjra jogosult, amelyet a megbízótól követelhet. A közvetítői díj fogyasztónak minősülő ügyfelek védelme érdekében történő korlátozásával összhangban szükségessé vált a Hpt. közvetítői díjra vonatkozó definíciójának a módosítása. Eszerint – szintén július 1- jei hatállyal – közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján. Azonban ebbe nem kell beleérteni azt, ha a közvetítő és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolat áll fenn, vagy mindketten ugyanazon pénzügyi intézmény ellenőrző befolyása alatt állnak.

Ezen felül változott a közvetítőkre vonatkozó bejelentés is, ugyanis a közvetítő alvállalkozó megbízásának megszűnését kettő munkanapon belül be kell jelenteni a megbízó pénzügyi intézménynek.

Kommentár a közbeszerzési törvényhez
Megjelent! Kommentár a közbeszerzési törvényhez című kiadványunk a 2015. november 1-jén hatályba lépő új közbeszerzési törvény rendelkezéseit magyarázza, a műfajnak megfelelően paragrafusról paragrafusra. Megrendelés >>

Új fogyasztóvédelmi rendelkezések

A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében indokolt annak biztosítása, hogy az üzletszabályzatok módosítását megelőzően hatályos szabályzatok is rendelkezésre álljanak, ezért 2017. január 1- től új rendelkezés lép hatályba. Eszerint ha az  általános szerződési feltételt is tartalmazó üzletszabályzat, valamint bármely egyéb szabályzat módosítása fogyasztóval már megkötött szerződést is érint, a pénzügyi intézménynek az internetes honlapján könnyen elérhető módon legalább 5 évig a módosítást megelőzően hatályos üzletszabályzatát, valamint egyéb szabályzatát is hozzáférhetővé kell tennie. Amennyiben a pénzügyi intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, abban az esetben a korábban hatályos üzletszabályzathoz, valamint egyéb szabályzathoz történő hozzáférést az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében kell biztosítania.

Fontos új rendelkezése a törvénynek, hogy a hitelintézet EGT-államban tartózkodásra jogosult fogyasztóval szemben állampolgárság vagy tartózkodási hely alapján nem alkalmazhat megkülönböztetést a  fizetési számla-szerződés megkötése és vezetése tekintetében. Szeptembertől pedig szintén újdonságként vezeti be a Hpt. az alapszámla fogalmát, vagyis fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles a fogyasztó kérésére alapszintű szolgáltatásokat biztosító fizetési számlaként alapszámlát vezetni.

A törvény továbbá rögzíti azt a fogyasztóvédelmi szabályt is, miszerint a hitelintézeteknek legalább kétévente felülvizsgált stratégiával kell rendelkezniük az általuk nyújtott pénzügyi szolgáltatási szerződések fogyatékos személyek általi egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségének elősegítése érdekében.

Banktitok-változás

Júliustól nagyobb teher hárul a pénzügyi intézményekre a banktitkok kiadására vonatkozó megkeresések vonatkozásában, mivel a határidő bizonyos esetekben megrövidül és ez nem biztos, hogy minden esetben tartható lesz.

Ennek megfelelően a Hpt.- ben meghatározott esetekben  a pénzügyi intézménynek a nyomozó hatóság és az ügyészség írásbeli megkeresésére tizenöt munkanapon belül, a nemzetbiztonsági szolgálat írásbeli megkeresésére kettő munkanapon belül kell szolgáltatnia a kért adatot. A bankszámlára vonatkozó adatok esetében a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul, de legkésőbb kettő munkanapon belül kell válaszolni.

 

---