Keresetlevél benyújtási szabályai közigazgatási perekben

Az elektronikus perekre történő átállás jelentős próbatétel elé állította a jogásztársadalmat, úgy a bíróságokat, mint a jogi képviseletet ellátó ügyvédeket, ügyvédi irodákat.


Mára talán már elmondható, hogy az ÁNYK- (általános nyomtatványkitöltő) rendszer használata megszokottá, már-már rutinszerűvé vált, a közigazgatási perekben azonban továbbra is más kihívásokkal kell megküzdenie a jogkereső közönségnek.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) főszabálya szerint ugyanis a keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez kell benyújtani.

A keresetlevél ilyen módon történő benyújtása pedig nem az ÁNYK-rendszeren, hanem egy erre rendszeresített portálon, az érintett közigazgatási szerv hivatali kapuján keresztül nyújtható be (természetesen itt is vannak kivételek, az Oktatási Hivatalhoz pl. az ÁNYK-rendszeren keresztül is benyújtható a keresetlevél).

A keresetlevél benyújtásához használható felület az, mely ügyfélkapus bejelentkezést követően használható.

Természetesen, ha nincs kötelező jogi képviselet, a jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti. További könnyítést tartalmaz a Kp. ebben az esetben, ugyanis a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az alperesként a perben eljáró közigazgatási szervnek.

Jogi képviselővel eljáró fél esetén a keresetlevelet akkor kell határidőben benyújtottnak tekinteni, ha azt a felperes a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően, vagy arra figyelemmel nyújtotta be a bírósághoz, hogy az alperesi közigazgatási szerv az elektronikus ügyintézés feltételeit átmenetileg vagy tartósan nem biztosítja.

Nagyon fontos, és jogi képviselőknek messzemenőkig figyelembe veendő szabály, hogy a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.

Nézzük meg, mikor nem alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény abban az esetben, ha a keresetlevelet nem a fentiek szerint nyújtják be.

Ezek az esetek az alábbiak:

  • a) az ügyfél az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a 2015. évi CCXXII. törvény szerinti kötelezettségének – üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból – átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget,
  • b) az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg, vagy tartósan nem érhető el,
  • c) az ügyfél a nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.

Látható, hogy a kivételek elsősorban valamilyen működési anomálián alapulnak, így amennyiben a keresetlevél benyújtásához alkalmazandó rendszer működőképes, úgy a nem az annak igénybevételével benyújtott keresetlevél nem tekinthető szabályosan előterjesztettnek.

Ennek a jogkövetkezménye, hogy a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, arra figyelemmel, hogy az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette azt elő.

Jó hír, hogy a keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság a felperes keresetlevelét az okból visszautasította, de a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál a Kp.-ban foglaltaknak megfelelően – a már jól becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja.

Végül tekintsük át, mely esetekben van helye a keresetlevelet közvetlenül a bíróságnál benyújtani:

  • ha a keresetlevelet törvény rendelkezése alapján a bíróságnál kell benyújtani; ebben az esetben a bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az elsőfokon eljárt, illetve a mulasztó közigazgatási szervvel;
  • közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában;
  • ha a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya nem a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége;
  • amennyiben a keresetlevelet az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv nyújtja be;
  • ha a törvény által megengedett keresethalmazat esetén azt egyszerre kellene a közigazgatási szervnél és a bíróságnál is benyújtani;
  • mulasztási per esetén;
  • a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló közigazgatási szerv vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség által az eredménytelen törvényességi felhívást követően indított per esetén.

Speciális szabályokat tartalmaz a Kp. az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásra, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásra, ezen eljárásokban azonban nem keresetlevelet, hanem indítványt kell benyújtani a bíróságra, melyek szabályait egy következő cikkben ismertetjük.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr.  Bihary Ákos senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek:


A Pénzügyi Békéltető Testület jogorvoslati eljárása
2020. szeptember 24.

A Pénzügyi Békéltető Testület jogorvoslati eljárása

Ebben a cikkünkben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását jogorvoslati szempontból mutatjuk be, és azt is megvizsgáljuk, kötelező-e egyáltalán egy magyarországi banknak alávetnie magát a testület által hozott döntéseknek. 

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei
2020. szeptember 17.

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei

Az 1997. évi CXXXII. törvény rögzíti azokat az általános feltételeket és szabályokat, melyek a külföldiek cégek magyarországi fióktelepei létesítésének, működtetésének és megszüntetésének folyamatait rendezik.