Kisokos az egyszerűsített foglalkoztatásról

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2013. augusztus 12.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyszerűsített foglalkoztatás célja, hogy a rövid időtartamú, akár csak pár napos munkaviszonyt egyszerűbb adminisztrációs és közteher-fizetési kötelezettségek, valamint rugalmasabb munkajogi szabályok mellett lehessen teljesíteni. Ez a foglalkoztatási forma már három éve létezik, az alábbiakban a legfontosabb jellemzőket és a gyakorlatban legtöbbször felmerülő kérdéseket tekintjük át.


A nyári szezon elején a munkáltató kitakaríttatja a siófoki vállalati üdülőt és rendezi a kertet, amely feladatot minden évben egy helybeli házaspárra bíz. Szükséges ilyenkor írásos munkaszerződést kötni, munkaidő-nyilvántartást vezetni, egészségügyi alkalmassági vizsgálatot intézni, ha az egész foglalkoztatás két napig tart, a teljes bérköltség pedig kevesebb mint húszezer forint? A hasonlóan pontszerű, vagy idényjellegű munkára nyújt megoldást az egyszerűsített foglalkoztatás. 

Az alkalmazandó munkajogi szabályokat az Mt., a közjogi jellegű szabályokat (közteherfizetés, bejelentés stb.) pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény tartalmazza. Egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munkára és mezőgazdasági, valamint turisztikai idénymunkára létesíthető. Mindkét forma jellemzője az átmeneti jelleg. Alkalmi munka esetén egybefüggően legfeljebb 5 naptári napig, egy hónapon belül 15 naptári napig, egy éven belül pedig 90 naptári napig állhat fenn a munkaviszony. Az idénymunka leghosszabb időtartama azonos felek között 120 nap egy évben.

Az egyszerűsített foglalkoztatás talán legfőbb vonzereje a kedvező mértékű közteher. Ez a munkaviszony minden naptári napja után munkavállalónként 500 forint idénymunka, és 1000 forint alkalmi munka esetén. Külön kategóriát képeznek a filmipari statiszták, esetükben napi 3000 forint fizetendő. Ezzel a munkáltató teljesíti a TB járulék, a szakképzési, egészségügyi és rehabilitációs hozzájárulás, az szja-előleg és a munkavállalói járulékok megfizetését. A bérszámfejtés tehát rendkívül egyszerű, az átalány közteher mértékét és a munkaviszony napjainak számát kell csak figyelembe venni.

Érdekesség, hogy a fizetendő átalány nem függ a kifizetett bér mértékétől. Így akkor is 1000 forintot kell fizetni az alkalmi munkás után naponta, ha minimálbérért nyír füvet, de akkor is, ha napi 50 000 forintért végez bonyolult szerelési munkálatokat. Ez alól csak a filmipari statiszta a kivétel, esetében a napi nettó jövedelem 12 000 forintban maximált. A fizetendő közteher tehát a munkaviszony tartamától, de nem a munkanapok számától függ. Nem véletlen, hogy az idénymunkások jogviszonya mindig a heti pihenőnapok előtt szűnik meg. Az alacsony mértékű átalány közteher munkavállalói oldalon azzal a hátránnyal jár, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás nem jár biztosítási jogviszonnyal. A munkavállaló csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

További egyszerűsítés a munkaviszony létesítésének menete. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, illetve a felek a 2010. évi LXXV. törvény mellékletében meghatározott minta-munkaszerződés felhasználásával is szerződhetnek. A szóbeli munkaszerződés a csupán pár napos munkaviszonyok esetén lehet praktikus, vagy ha a munkavégzés helyszíne, jellege miatt a legalapvetőbb adminisztrációra sincs lehetőség (pl. szüretelés, útépítési munkák). Mindazonáltal, a későbbi viták elkerülése érdekében akkor is célszerű írásba foglalni a munkaszerződést, ha az a törvény alapján egyébként nem kötelező, és csak egyszeri rövid időtartamra állapodnak meg a felek.

A minta-munkaszerződés előnye, hogy a feleknek csak a törvényben meghatározott sablont kell kitölteniük, így nem merülhet fel jogi tévedés. Ez a sablon egyben kiváltja a munkaidő-nyilvántartást és az írásos munkabér elszámolást is. Hátránya ugyanakkor, hogy semmilyen további kikötést nem vehetnek fel a felek, amelyet az külön nem tartalmaz, például nem alkalmazhatnak próbaidőt.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony a foglalkoztatás bejelentésével jön létre, ez az időpont lesz tehát a munkaviszony keletkezése. Igazi kuriózum – munkajogi fából vaskarika –, hogy a törvény szerint a munkáltató és a munkavállaló közös akaratán alapuló, magánjogi jogviszonyt nem a felek konszenzusa, hanem az egyik fél adminisztratív, közjogi jellegű bejelentési kötelezettségének teljesítése hozza létre. Vajon mi történik, ha a felek megegyeznek 3 nap alkalmi munkában, a munkavállaló jelentkezik is a megbeszélt időpontban, ám a munkáltató elmulasztja a foglalkoztatás bejelentését? Abszurd volna a munkaviszonyt nem létezőnek tekinteni…

Rendelje meg most!

Kommentár a foglalkoztatási törvényhez

Bizonyos általános munkajogi szabályok nem alkalmazandók az egyszerűsített foglalkoztatásra létrejött munkaviszonyok esetén. Ezek a munkaviszony átmeneti jellegével indokolhatóak. Így például a munkaszerződéstől nem lehet elállni, a munkaviszony végén a munkáltató nem köteles a munkavállaló munkájáról értékelést adni, nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének, vasárnapra és munkaszüneti napra is elrendelhető rendes munkaidőben munkavégzés, stb. Nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések sem, ugyanakkor szabadság jár ebben a munkaviszonyban is. Így a munkaviszony megszűnésekor a természetben igénybe nem vett, időarányos szabadságot meg kell váltani. Újdonság, hogy 2013-tól az egyszerűsített munkaviszonyban elegendő a kötelező legkisebb munkabér 85%-át, illetve a garantált bérminimum 87%-át megfizetni.

Megmosolyogtató rendelkezés, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot tehát nem követeli meg a törvény, ezt átmeneti foglalkoztatás esetén amúgy is aligha tartanák be a felek. A munkáltatónak mégis „meg kell győződnie” arról – talán szemrevételezés útján –, hogy munkavállalói a feladatra alkalmas állapotban vannak-e. E kötelezettség határai meglehetősen bizonytalanok, mindenesetre a munkáltató kárfelelőssége ugyanolyan szigorú, mint a hagyományos munkaviszonyban. A balesetek, megbetegedések megelőzése tehát ebben a foglalkoztatási formában is elemi érdeke a munkáltatónak. Megoldás lehet a munkavállaló foglalkoztathatóságáról kérni szakvéleményt, amely egy évig érvényes.

Az egyszerűsített foglalkoztatást alapvetően kedvezménynek tekinti a jogalkotó, így ezzel a lehetőséggel nem élhet minden munkáltató. A lehetséges alanyi kört és egyéb feltételeket a 2010. évi LXXV. törvény határozza meg.

Opus Simplex – Egyszerűen a munkajogról

Az Opus Simplex a munkajog szakértője.
Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, forduljon hozzánk!

 

 

Kapcsolódó cikkek:


A Google-nek ad igazat a magyar állammal szemben az uniós főtanácsnok
2019. szeptember 13.

A Google-nek ad igazat a magyar állammal szemben az uniós főtanácsnok

A magyar reklámadónál a külföldi vállalkozásokkal szemben alkalmazott mulasztási bírság hátrányosan megkülönböztető, nincs összhangban az uniós joggal - ismertette az uniós főtanácsnok a Google ügyében megfogalmazott indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

Mckérdőjeleződött a McDonald’s védjegyeinek egyeduralma
2019. szeptember 9.

Ha valaki egy megjelölését védjegyként lajstromoztatta, nem csupán jogosultságot szerez, de egyúttal kötelezettsége is keletkezik annak használatára.” – figyelmeztetett dr. Lantos Judit, a Danubia Legal partnere.