Munkavégzés otthonról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kánikula idején a vekker reggeli csörgésekor gyakran gondolunk arra, de jó lenne, ha nem kellene kitenni a lábunkat otthonról. A munkába járás idejét átaludhatnánk még, lenne valaki a gyerekek mellett, és kényelmesen tudnánk dolgozni a nappali sarkából is. A rugalmasabb, a nyári szünidőben a munkahelyi és családi kötelezettségeket jobban összehangoló otthoni munkavégzést a munkáltatónak is érdeke lehet engedélyezni. Tekintsük át, mivel jár, ha a munkavállaló átmenetileg otthonról dolgozik!


Korábban már írtunk a munkáltató szervezetétől elkülönült helyen történő munkavégzés klasszikus eseteiről, a távmunkáról és a bedolgozói munkaviszonyról. Ezúttal azonban azokkal az esetekkel foglalkozunk, amikor az egyébként a munkáltató által meghatározott helyen dolgozó munkavállaló kivételesen, átmenetileg kap lehetőséget az otthoni munkavégzésre. Munkajogi szempontból ilyenkor a felek közös akarattal, egy bizonyos időtartamra módosítják a munkaszerződés szerinti munkahelyet. Ha ez az időszak lejár, a munkavállaló újra az eredeti munkahelyén köteles megjelenni.

Ma már a munkaszerződésnek nem kötelező tartalmi eleme a munkahely megjelölése. Külön kikötés hiányában azt a helyet kell munkahelynek tekinteni, ahol a munkavállaló szokás szerint végzi a munkáját. Átmeneti otthoni munkavégzés esetén akkor is módosítani kell a munkaszerződést, ha az kifejezetten nem tartalmazza a munkahelyet, hiszen éppen ez a „szokásos” hely változik meg. A munkaszerződés módosítását írásba kell foglalni. Ez azért is célszerű, hogy később se legyen vita arról, pontosan hol kellett dolgoznia a munkavállalónak, és meddig tart az otthoni munkavégzés időszaka. Az írásba foglalás elmaradása egyébként nem vitatható, ha a felek akaratának megfelelő helyzet megvalósul, azaz a munkavállaló otthonról kezd dolgozni, és ezt a munkáltató tudomásul veszi.

Az otthonról dolgozó munkavállaló ellenőrzése jóval nehezebb, ezért szükségszerűen nagyobb önállósággal jár. Tipikus az otthoni munkához kapcsolódó kötetlen munkarend, azaz a munkavállaló határozhatja meg, hogy mikor teljesíti napi és heti munkaidejét. A kötetlen munkarendet írásban kell engedélyezni, előnye, hogy mellette nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni. Ettől még a munkáltató természetesen számon kérheti, hogy az előírt feladatokat teljesítette-e a munkavállaló.

A munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkáltató köteles biztosítani az otthoni munkavégzéshez is, a felek azonban eltérően is megállapodhatnak. A munkavégzési hely módosításakor célszerű azt is meghatározni, hogy az otthoni munkavégzés ideje alatt a munkavállaló milyen munkaeszközökről köteles maga gondoskodni (pl. számítógép, szkenner, internet csatlakozás stb.). Az otthonról dolgozás esetén is köteles azonban a munkáltató a munkavégzés során felmerülő költségek megtérítésére (pl. telefonszámla). E költségeket is érdemes előre, a megállapodásban rögzíteni. A költségek oldaláról az otthoni munka egyik fő vonzereje a munkáltató számára, hogy így megtakaríthatja az egyébként kötelezően fizetendő munkába járási költségtérítést.

Bár a munkavégzés a munkavállaló által biztosított helyen – és esetleg eszközökkel – történik, a munkáltató ebben az esetben is köteles az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményeket biztosítani. Így a munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen és eszközökkel folytatható. Az előzetes ellenőrzés jelentőségét az adja, hogy az új munka törvénykönyve szerint a munkáltató kárfelelősségének szabályai az otthoni munkavégzésre is ugyanúgy alkalmazandóak. Ha tehát otthonában, munkavégzés közben éri baleset a munkavállalót, azért a munkáltató objektív felelősséggel tartozik. Ugyanakkor, a munkáltató szervezetétől elkülönült helyen történő munkavégzésnél nagyobb eséllyel merülhet fel a munkáltató (részbeni) mentesülése, például azon az alapon, hogy a kár nem volt előrelátható, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Az otthoni munkavégzés – legyen akár csak ideiglenes – a felek kölcsönös bizalmán alapul, hiszen erre az időre jóval lazábbá válik a felek kapcsolata. Különösen hangsúlyos ebben az esetben az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettség. Az otthoni munkavégzés akkor lehet mindkét fél számára előnyös, rugalmas megoldás a nyári időszakban, ha a kapcsolattartás a fizikai távolság ellenére is zökkenőmentes marad.

Opus Simplex – Egyszerűen a munkajogról

Az Opus Simplex a munkajog szakértője.
Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, forduljon hozzánk!

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.

2024. április 10.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.

2024. április 9.

Szellemi alkotások az üzleti forgalomban

Dr. Borbás Máté, ügyvéd, az SBGK Ügyvédi- és Szabadalmi Ügyvivői Iroda partnere és Keményvári Bálint, szabadalmi ügyvivő, gépészmérnök, az SBGK Ügyvédi- és Szabadalmi Ügyvivői Iroda munkatársa beszéltek a Wolters Kluwer Hungary által szervezett webináriumon az üzleti hasznosítási célok által befolyásolt oltalomszerzési stratégiákról, a szellemi alkotások hasznosítását lehetővé tevő különböző szerződéses konstrukciókról, valamint az IP (Intellectual Property – szellemi tulajdon – a szerk.) értékéről, értékeléséről és jelentőségéről a befektetések kapcsán.