Kötelező tőkeemelés: komoly szankciók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Akár a kft. vezető tisztségviselője is fizetheti a bírságot, ha elmulasztja a kötelező tőkeemelést – derül ki a NAV tájékoztatásából.


A korlátolt felelősségű gazdasági társaságok tulajdonosainak legkésőbb március 15-ig 500 ezer forintról 3 millió forintra kell emelniük a törzstőkét (jegyzett tőkét), kivéve, ha a cég végelszámolás, felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján.

A tájékoztató szerint a létesítő okiratot március 15-ig kell módosítani, annak alapján április 14-ig ügyvéd igénybevételével változásbejegyzési kérelmet előterjeszteni a cégbíróságnál. Amennyiben a cégbíróság nem dönt 15 munkanapon belül a kérelemről, az azt követő 3 munkanapon belül „automatikusan” bejegyződnek a kérelmező által rögzített adatok. A törzstőke-emelést a cégjegyzékbe való bejegyzés időpontjával kell könyvelni. 

A tőkeemelést pénzbeli valamint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással, vagy mind a kettővel teljesíteni lehet. A pénzbeli emelés történhet bankszámlára való utalással vagy készpénz házipénztárba való befizetésével. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehet bármilyen átruházható dolog, így történhet például gépjármű, számítógép, irodai berendezés stb. szolgáltatásával vagy az adós által elismert követelés, például a tag által a kft.-nek adott tagi kölcsön cégbe való apportálásával, feltéve, hogy a cél a kft. továbbműködtetése. 

Amennyiben a létesítő okirat módosítása alapján a pénzbeli hozzájárulást a változásbejegyzést követő 1 éven belül kell teljesíteni, a tagnak nincs mögöttes felelőssége a kft. tartozásaiért. Ha a pénzbeli hozzájárulást 1 éven túl (a létesítő okirat módosításában meghatározott konkrét időpontig, ami azonban évtizedekkel későbbi időpont is lehet) kell teljesíteni, a kft. a teljesítésig nem fizethet osztalékot, illetve a kft. tartozásaiért a nem teljesített pénzbeli hozzájárulás erejéig a tagnak saját vagyonával kell helytállnia. 

Nem pénzbeli hozzájárulás esetén, ha az apport összege eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a változásbejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg a kft. rendelkezésére kell bocsátani, ha nem éri el a törzstőke felét, legkésőbb a változásbejegyzéstől számított 3 éven belül szolgáltatni kell az apportot.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A cég a törzstőke emelése helyett 2017. március 15-ig a más, tőkeminimummal nem rendelkező társasági formába (például betéti társasággá) történő átalakulást, illetve más társasággal való összeolvadást vagy más társaságba való beolvadást is választhatja – hívja fel a figyelmet az adóhatóság. Ez esetben azonban a változásbejegyzési kérelem előterjesztésével kapcsolatos ügyvédi költségen felül, az átalakulási vagyonmérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni, valamint a tőkeemeléshez képest jelentős egyéb eljárási költségeket kell fizetni, és az eljárás is hosszadalmasabb.

Az adóhatóság felhívja a figyelmet, hogy a változásbejegyzési kérelem határidőben való előterjesztésének elmulasztása esetében a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez. A cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelem adatainak „automatikus” bejegyzése esetén is módja van az utólagos törvényességi felügyeleti eljárásra. A kft.-t – illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt – a törvényességi felügyeleti eljárás keretében 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújtja a cégbíróság. A pénzbírság ismételten is kiszabható. Amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a tőkeemelés, vagy az átalakulás, egyesülés nem kényszeríthető ki, a cégbíróság megindítja a kft.-vel szemben a kényszertörlési eljárást.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.