Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbi cikkben a szerző a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések hatósági ellenőrzését mutatja be.
A közbeszerzésekről szóló 2015-ös CXLIII. törvény (Kbt.) alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként kötött kontraktusok vonatkozásában a Kbt. rendelkezései kötik a szerződő feleket a megállapodás teljesítése, valamint a szerződés esetleges módosítása során. A szerződéses szabadság korlátozása tehát nemcsak a közbeszerzési eljárások előkészítésében, illetve a közbeszerzési kötelezettségben nyilvánul meg, hanem a szerződés teljesítését és esetleges módosítását is befolyásolja.
A hirdetmények, valamint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások törvényességi ellenőrzése mellett a szerződések teljesítésének és módosításának az ellenőrzése is a Közbeszerzési Hatóság (Hatóság) kötelező feladatkörébe tartozik. A kötelezően ellátandó feladatok mellett azonban szükséges megemlíteni, hogy a Hatóság önként vállalt feladatai keretében szorosan együttműködik további ellenőrző szervezetekkel (pl.: gazdasági Versenyhivatal – GVH; Nemzeti Adó- és Vámhivatal – NAV; Állami Számvevőszék – ÁSZ).
A szerződések teljesítésének az ellenőrzésére elsődlegesen a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) kormányrendelet (Kormányrendelet) irányadó. A Kormányrendelet mellett a Hatóság eljárására a Kbt., valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016-os CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Hatóság ellenőrzési tevékenységét alapvetően éves ellenőrzési terv alapján végzi, mely a Hatóság honlapján bárki számára hozzáférhető. Mindazonáltal a Hatóság ellenőrzését megindíthatja az ellenőrzési tervben nem szereplő szerződések vonatkozásában hivatalból is. A Hatóság hivatalból indított eljárását a Kbt. 152. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek vagy személyek erre irányuló kérelem benyújtásával kezdeményezhetik, egyéb esetben a Hatóság ellenőrzését közérdekű bejelentés is megelőzheti.
A Hatóság ellenőrzése nem korlátozódik kizárólag közbeszerzési-jogi ellenőrzésre, az átfogó ellenőrzés felöleli a műszaki és a szakmai szempontok feltérképezését is. Az Ákr. rendelkezései alapján az ellenőrzés során minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas (így különösen az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, szakértői vélemény). Itt is következetesen alkalmazandó, hogy a jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték nem használható fel bizonyítékként a Hatóság által.
A bizonyítási eszközökkel összefüggésben szükséges megjegyezni, hogy az Ákr.-ben a szabad bizonyítás elve érvényesül, azaz nincsenek taxatív módon meghatározott bizonyítási eszközök, valamint az ellenőrzés során rendelkezésre álló bizonyítékok szabadon mérlegelhetők. Az ellenőrzés során az ellenőrzés alá vontakat együttműködési kötelezettség terheli. Ha a tényállás tisztázásához szükséges, a Hatóság – tíznapos benyújtási határidővel – nyilatkozattételre hívhatja fel az ellenőrzött szervezetet, állami szervet vagy gazdasági szereplőt. Természetesen a hivatalból indult eljárások esetében is megilleti az ellenbizonyítás az ellenőrzéssel érintetteket.
Lényeges, hogy a közérdekű bejelentés nem eredményezheti azt, hogy a bejelentő helyett a Hatóság kutassa fel a bejelentő érdekkörébe tartozó bizonyítékokat. Szükséges megjegyezni, hogy a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013-as CLXV. törvény értelmében a közérdekű bejelentés éppen olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja, azaz nem kizárólagosan a bejelentő érdekkörét sérti.
A Kormányrendelet alapján a Hatóság az ellenőrzést elsődlegesen adatbekérés útján folytatja le. Ha szükséges, helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet a megfelelő bizonyítási eszközök igénybe vételével. Kiemelendő, hogy a Hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés nem része a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálói által végzett helyszíni kutatásnak, tehát e tekintetben két különböző jogszabályon alapuló eljárásról beszélhetünk.
A helyszíni ellenőrzés során a Hatóság ügyintézője jogosultságát megbízólevél felmutatásával köteles igazolni. A helyszíni ellenőrzés által érintettek tehát elsődlegesen a megbízólevél felmutatását kérhetik a helyszínen megjelent ellenőröktől. A megbízólevéllel szemben támasztott kötelező tartalmi elemeket a Kormányrendelet 8. § (6) bekezdése tartalmazza.
Amennyiben az ellenőrzés során valamely jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges és a Hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, szakértőt kell meghallgatni vagy szakvéleményt kell kérni. Az építési beruházás tárgyú szerződések hatósági ellenőrzése során a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vagy az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. működik közre szakértőként. A fent nevesített szakértő szervek összeférhetetlensége, illetve egyéb esetekben a Hatóság igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt is kirendelhet.
A Hatóság az ellenőrzés lezárásaként az ellenőrzés megindításától számított legfeljebb 90 napon belül jegyzőkönyvet készít, melyből megismerhetők az ellenőrzés végeztével tett megállapításai és azok alapján a Hatóság további intézkedéseire vonatkozó javaslatai. A jegyzőkönyvben rögzített eredmény fényében a Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását, ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására vagy teljesítésére a Kbt.-be ütköző módon került sor. Abban az esetben, ha a Hatóság az ellenőrzés során arra a következtetésre jut, a szerződés módosítása valószínűsíthetően arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítse a szerződésszegés és annak jogkövetkezményei alól, pert indít a szerződésmódosítás érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.
A Hatóság által végzett ellenőrzések közzétett eredményei alapján elmondható, hogy a Hatóság a közbeszerzési-jogi jogsértés esetén kezdeményezhető jogorvoslati eljáráson túlmenően, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerveket is értesíti ez ellenőrzés során feltárt tényállásról. A döntőbizottság jogorvoslati eljárása mellett vagy az után adóvizsgálat, versenyfelügyeleti eljárás vagy büntetőeljárás megindítása sem kizárt.
A cikk szerzője dr. Szabó Andrea partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
