Külföldiek magyarországi foglalkoztatása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Dr. Ács Vera Judit Külföldiek magyarországi foglalkoztatása című könyve a különböző tartózkodási lehetőségeket és munkavégzési formákat dolgozza fel, ebből közlünk részletet.
1.2.3. A 90 napot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok
A magyarországi tartózkodás lehetséges céljait felsorolni lehetetlen. A Harmtv. a tartózkodás leggyakoribb céljait nevesíti s azokra külön szabályokat rendel. Ugyanakkor lehetőséget biztosít a felsorolt célokon túl egyéb célú tartózkodásra is, azonban ennek keretében kereső tevékenység nem folytatható. Keresőtevékenységet az folytathat, aki rendelkezik szezonális munkavállalási vízummal, vagy keresőtevékenység folytatása céljából, vagy humanitárius célból, vagy családegyesítés céljából, vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, vagy EU Kék Kártyával.
Keresőtevékenységet végez ugyanakkor a kutató is, aki kutatás céljából kap tartózkodási engedélyt, amely tartózkodást és kutatást biztosít egyszerre meghatározott kutatói kör számára.
1.2.3.1. Keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély
A Harmtv. meghatározza, hogy idegenrendészeti szempontból mi a keresőtevékenység, ki minősül a keresőtevékenység folytatójának. A fogalom sokkal tágabb kört fed le, mint a munkavállalási engedélyhez kötött vagy nem kötött tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatotti kör, mivel a definíció a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyon túl magában foglalja a vállalkozói, önállói vállalkozói tevékenységet és a gazdasági élet szereplőinek a gazdasági életben történő működéséhez szükséges szerepek, feladatok körét is.
Keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy
a) foglalkoztatási jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen;
b) önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson (vállalkozás);
c) a b) pont hatálya alá nem tartozó esetben, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végezze tevékenységét.
Foglalkoztatási jogviszonyon bármely munka-vagy foglalkoztatási formát magában foglaló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján történő, valamely munkáltató javára, vagy irányítása alatt végzett tevékenységet kell érteni.
A kérelem előterjesztésére, a csatolandó dokumentumok körére, a feltételek teljesítettségének való megfelelésre, a jogorvoslatra és díjakra, valamint a szálláshely-bejelentési kötelezettségre vonatkozóan lásd az általános szabályokat a tartózkodási engedély általános szabályai alatt.
A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet a hatóság összevont kérelmezési eljárás keretében bírálja el, ha a tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő tartózkodása meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányul (az a) pontban meghatározott eset). Ha a tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, a hatóság a döntést 90 napon belül hozza meg. Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedélyt összevont engedélyként állítja ki, amely tartalmazza a munkavállalási engedélyt és a keresőtevékenység céljából kiadott tartózkodási engedélyt.
Ha a tartózkodási engedély összevont engedélyként kerül kiállításra (eseteit lásd a foglalkoztatási fejezetben az összevont kérelmezési eljárás alatt), a tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb 2 év, amely alkalmanként legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható. Ha a keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt nem összevont engedélyként állítják ki, akkor érvényességi ideje legfeljebb 3 év, amely alkalmanként legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható. Munkavállalási engedélyhez kötött tevékenység esetén a tartózkodási engedély érvényességi ideje a munkavállalási engedély érvényességéhez igazodik.
A hatóság a kérelem ügyében – kivéve az összevont kérelmezési eljárást – 21 napon belül dönt.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján történő munkavégzés különösen az alábbi dokumentumokkal igazolható:
– foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt igazoló okirattal (például előzetes megállapodás vagy munkaszerződés), meghatározott esetekben munkavállalási engedéllyel
– magánszemélyként kötött megbízási, vállalkozási szerződéssel;
– tevékenység ellátásához szükséges szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okirat hiteles másolatával, valamint annak hiteles fordításával.
Ha összevont engedély kerül kiállításra, a jogviszonyt az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően és az összevont engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozni. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.
Ha a Hoá. önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet kíván folytatni, a tartózkodási cél különösen egyéni vállalkozói igazolvánnyal, gazdasági tevékenységre vonatkozó üzleti tervvel, mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal igazolható. Gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként a beutazási és tartózkodási cél akkor tekinthető igazoltnak, ha
– a gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy legalább 6 hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül jogszerűen legalább 3 magyar állampolgárt vagy EGT-állampolgárt foglalkoztat teljes munkaidőben, vagy
– a kérelmező tartózkodása Magyarországon a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, és a kérelemhez csatolt üzleti terv alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági társaság a kérelmező megélhetését is biztosító bevételt fog elérni. Az üzleti tervben foglaltakat, hitelt érdemlően alá kell támasztani, így különösen vállalkozási szerződés, megbízási szerződés, megállapodás értékesítésre, beszerzésre vonatkozó szerződés csatolásával.
A szükséges anyagi fedezet meglétét igazolni szükséges. A megélhetés különösen az alábbiakkal igazolható:
– Magyarországon vagy külföldön vezetett bankszámláról kiállított pénzintézeti igazolással;
– előző évi adóhatósági jövedelemigazolással;
– munkáltató általi jövedelemigazolással– külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló munkáltatói és/vagy adóhatósági igazolással;
– más hitelt érdemlő módon.
A szöveg forrása Dr. Ács Vera Judit: Külföldiek magyarországi foglalkoztatása című könyve.
5. Munkavégzés formái, jogviszonyok
5.1. Munkaviszony
A szerződési szabadság jelentése a munkavégzésre irányuló megállapodás tekintetében rendkívül összetett, mivel a felek eldönthetik, hogy
- az adott feladatra, ha annak jellege megengedi, munkaszerződést vagy polgári jogi szerződést kötnek,
- az adott munkafeladatot tipikus vagy atipikus munkaviszonyban látnak el,
- a szerződés tárgyát képező munkafeladatot hagyományos munkavégzési formában vagy egyéb munkavégzési formában például munkaerő-kölcsönzés, távmunka stb. végzik,
- a szerződést milyen tartalommal látják el.
A munkaviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabály vonatkozik, amely utóbbi nem más, mint a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak a kötelező határozata.61
A munkaviszony fogalmát az Mt. nem határozza meg. A szerződő felekkel, azaz a munkaviszony alanyaival kapcsolatos elvárásokon túl kizárólag a munkavállaló és munkáltató kötelezettségeit határozza meg. A törvény nem határozza meg a munkaszerződés fogalmát sem, helyette a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit írja elő.
Munkaviszonyról akkor beszélünk, amikor egy olyan általános jelleggel tartós szerződéses kapcsolatot látunk, amelyben a munkaszerződésben kikötött munkakörbe tartozó feladatok ellátására és az ehhez kapcsolódó rendelkezésre állásra a munkavállaló munkaerejét a munkáltató rendelkezésére bocsátja, a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján látja el kötelezettségeit a munkaszerződésben kikötött helyen, a munkáltató eszközeivel a munkáltató által beosztott munkaidőben és ellentételezésként a munkáltató munkabért fizet és megtéríti a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során felmerült költségeket.
Bár már nem hatályos a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM–PM együttes irányelv, mégis érdemes végiggondolni azokat a szempontokat, ún. minősítő jegyeket,62 amelyeket ez a kötelező jelleggel nem bíró ajánlás tartalmaz a munkaviszony meghatározására. Az ún. elsődleges és másodlagos minősítő szempontok útmutatásul szolgáltak mind a munkaügyi ellenőrző hatóság, mind a munkaviszony alanyai számára annak eldöntésében, hogy mi választja el a munkaviszonyt a polgári jogi jogviszonytól.
Az Mt. hatálybalépésével nem változott, hogy kik léphetnek munkaviszonyra, kivéve a cselekvőképtelen munkavállaló munkaviszonyát, valamint a korlátozottan cselekvőképes munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseket.
Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.63 Az Mt. 34. §-a tartalmazza a munkavállaló ismérveit, amelyek között állampolgársági követelmény nem szerepel. Mivel ezen paragrafustól eltérni nem lehet, nincs tehát akadálya sem a Hoá., sem az EGT-állampolgár munkavállalóként való foglalkoztatásának.
Ugyanakkor az Mt. 192. § (3) bekezdése szerint, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az öt évet meghaladhatja. Hatósági engedély ilyen esetben a munkavállalási engedély vagy tartózkodási engedély.
Az Flt 7. §-a értelmében Magyarországon Hoá. az idegenrendészeti hatóság által összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély vagy a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező magyarországi foglalkoztatásához a munkaügyi központ által kiadott munkavállalási engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg.
Mindebből az következik, hogy amennyiben a Hoá. foglalkoztatása munkaviszonyban történik, akkor munkavállalási engedély és tartózkodási engedély beszerzése szükséges, amely birtokában köthető csak meg a munkaszerződés. A munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony hossza legfeljebb olyan időtartamú lehet, amelyre a BÁH által kiállított tartózkodási engedély érvényessége szól.
Az engedélyeztetés részletes szabályaihoz lásd a külföldiek foglalkoztatása fejezetet.
Az Mt. a jogokat és kötelezettségeket a munkavállalóra és munkáltatóra általánosan telepíti, nem nevesítve sem a munkavállaló, sem a munkáltató állampolgárságát. Mivel az általánostól eltérő különös szabályokat nem tartalmaz külföldi személy (akár Hoá., akár EGT-állampolgár) esetében, ezért az Mt. minden rendelkezését alkalmazni kell a külföldi munkavállalóra, amennyiben a magyar jogot kell alkalmazni (lásd később az alkalmazandó jog, a joghatóság kérdése alatt írottakat).
Az Mt. az általános szabályozási technika miatt nem tartalmaz az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó generálklauzulát a külföldi és magyar munkavállaló vonatkozásában. Az egyenlő bánásmód követelménye bár általános előírásként megjelenik, mégis úgy tűnik, hogy az elvárás a különböző jogintézményekhez van kapcsolva. Így nevezetesen a munkaviszonnyal (kétségtelenül ez a tág megfogalmazás sugallja az általános követelményt) kapcsolatban fogalmazza meg a jogalkotó az egyenlő bánásmód követelményét, amelyet egy példálódzó felsorolással „szűkít” azáltal, hogy a paragrafus következő bekezdéseiben a munka díjazásához ad támpontot.64 Az egyenlő bánásmód követelményének előírása a munkaerő-kölcsönzésben,65 valamint olyan esetben jelenik meg, amikor a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre az Mt. hatálya nem terjed ki és bizonyos rendelkezések alkalmazásánál a munkavállalókat védő minimumszabályokat kell alkalmazni.66
Az Mt. külön kiemeli a szakszervezeti tagok hátrányos megkülönböztetésének tilalmát, amely egyaránt vonatkozik minden munkavállalóra állampolgárságtól függetlenül. A jogalkotó az egyenlő bánásmód követelményének megkülönböztetett szerepét a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek szabályozásában is kifejezésre juttatta: a bíróság a munkavállaló kérelmére helyreállítja a munkaviszonyt, ha annak megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött.
Az, hogy a külföldi munkavállalóval szemben tilos megkülönböztetést alkalmazni, az leginkább az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényből (a továbbiakban: Ebktv.) ered, amely alapján az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében köteles megtartani. Arra vonatkozóan, hogy különösen mi minősül az egyenlő bánásmód követelmény megsértésének, lásd az Ebktv. 21. §-át.
Az Mt. XV. fejezetében szabályozza az atipikus munkaviszonyok körét (például távmunka, bedolgozói jogviszony, valamint munkaerő-kölcsönzés). Ezért ezen jogviszonyokra az Mt. alanyaira vonatkozó általános szabályok vonatkoznak, azaz mind a Hoá., mind az EGT-állampolgárok ilyen jogviszonyban foglalkoztathatók azzal a megszorítással, hogy munkaerő-kölcsönzésben Hoá. nem foglalkoztatható, a szezonális munkavállalást kivéve. Erről lásd részletesebben a foglalkoztatási fejezetet.
Bár az Mt. az egyszerűsített foglalkoztatás és az alkalmi munka, mint atipikus munkaviszonyok legfontosabb rendelkezéseit tartalmazza, erre vonatkozó külön törvény folytán indokolt velük külön is foglalkozni.
A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8. kötetét itt vásárolhatja meg.