Lefokozták, elküldték – jogszerű volt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem munkáltatói rendeltetésellenes joggyakorlás, ha a kialakult rossz munkahelyi légkör miatt vezetői pozíciójából visszaminősítik, majd elbocsátják a dolgozót, különösen, ha a munkáltató valóban vizsgálta a munkavállaók elégedettségét – derül ki a Kúria ítéletéből.


A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint  a felperes 1993. március 22-én létesített közszolgálati jogviszonyt az Sz. Munkaügyi Központtal (alperesi jogelőd), mint ügyintéző. 2003. március 5-étől a Jogi Osztály vezetésével bízták meg – olvasható a Kúria honlapján.

A felperes osztályvezetői időszaka alatt, 2005-ben az osztályon dolgozók többsége a munkavégzés körülményeivel és hatékonyságával elégedetlen volt, feszült légkör alakult, ezért az akkori megbízott igazgató belső ellenőrzést rendelt el a Jogi Osztály leterheltségének vizsgálatával. Az ellenőrzés eredményeként megállapításra került a munkatársak és a felperes között kialakult feszült viszony, amely a munkavállalók elégedetlenségét okozta. Ezt követően a  megbízott igazgató a felperes osztályvezetői megbízását visszavonta, és ügyintéző munkakörben foglalkoztatták tovább.

A felperes munkájának 2005. évi teljesítményértékeléseiben megállapításra került, hogy a felperes a jogszabályokban és az igazgatói utasításokban foglaltaknak maradéktalanul nem tett eleget. A teljesítményértékelések kioktatást tartalmaztak arra nézve, hogy a felperes bírósághoz fordulhat, amennyiben azokkal nem ért egyet. A felperes ezen lehetőséggel határidőben nem élt.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Mivel kormányhatározat az alperesi jogelődnél  létszámcsökkentés végrehajtását rendelte el,  a munkáltatói  jogkörgyakorló  2006. július 27-én a felperes közszolgálati jogviszonyát a Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.

A felperes a keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását és eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását kérte elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, és 500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetését igényelve. Hivatkozása szerint a munkáltató a jogviszonyt a rendeltetésszerű  joggyakorlás elvébe ütköző módon szüntette meg.

A munkaügyi bíróság a megismételt eljárásban – a kereseti kérelemnek megfelelően – már kizárólag a rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozást vizsgálhatta. Ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek nem vagyoni kártérítés címén 500.000 forint tőkét és annak 2008. október 14-étől a kifizetés napjáig esedékes késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta.

A felperesnek a jogerős határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme nem alapos.

A felperes eltávolítását célzó kereseti előadást a rendeltetésellenes joggyakorlásra vonatkozó bizonyítási szabályok alapján kellett vizsgálni, amely szerint a bizonyítási teher a felperesre hárult [Pp. 164. § (1) bekezdés].

A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alperes a felperes által irányított osztály munkavállalóival – anonim módon – kérdőívet töltetett ki, és ennek alapján jutott arra a megállapításra, hogy a munkahelyi légkör nem problémamentes. A meghallgatott tanúk nevüket vállalva vallomásukban megerősítették a kérdőívben foglalt nyilatkozatukat. Így megalapozatlan azon felülvizsgálati érvelés, hogy a bíróságok nem folytattak le bizonyítást az osztályon uralkodó munkahelyi légkört illetően.

HR & Munkajog

Havonta megjelenő jogi szaklap, amely munkajoggal foglalkozók, munkaügyi és HR szakemberek számára nyújt segítséget.
A lap nem csak nyomon követi a gyakran változó munkajogi, foglalkoztatáspolitikai, adójogi, valamint társadalombiztosítási jogszabályok változásait, de értelmezi is azokat.

Lapozzon bele májusi számunkba>>

Bővebb információk és megrendelés

A felperes a 2005. évi minősítéseket jogorvoslati lehetőségre történő kioktatás ellenére nem támadta, így azok valóságának vizsgálatára a jelen perben már nem volt jogi lehetőség. Az pedig, hogy a felperesnek az új vezetéssel a munkakapcsolata nem volt jónak mondható, önmagában a munkáltatói rendeltetésellenes joggyakorlást nem bizonyítja.

Az 500.000 forintos kártérítési összeget az alperes sem vitatta, így a felülvizsgálati kérelemmel érintett kamatfizetés kezdő időpontja volt a jelen eljárásban vizsgálat tárgyává tehető [Pp. 275. § (2) bekezdés].


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

Egyszerűsödött a foglalkoztatási igazolás

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató a munkavállaló számára több, más-más tartalmú dokumentum helyett immár egy darab egységes, a korábbi igazolások kötelező tartalmi elemeit magában foglaló foglalkoztatási igazolás kiállítására köteles.

2024. április 29.

Szerkezetátalakítási eljárás: szakmai körökben is még nagy a bizonytalanság

Az életképes, de fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások immár közel két éve, 2022 júliusa óta Magyarországon is indíthatnak szerkezetátalakítási eljárást, azonban egyelőre a szakmai körökben is nagy a bizonytalanság, mindössze egy nyilvános szerkezetátalakítási eljárás indult a törvény hatályba lépése óta – hívta fel a figyelmet a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda közleményében.