Létszámhatékonyság

Szerző: Dihen Lajosné
Dátum: 2013. augusztus 14.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szervezeti hatékonyságról szóló három részes cikksorozat az emberi erőforráshoz kapcsolódó teljesítménymérési módszereket és mutatókat veszi számba. Bemutatja a létszámhatékonyság, a munkaidő-hatékonyság, valamint a bér- és jövedelem hatékonyság mutatóit valamint az emberi erőforrás hatékony foglalkoztatásának lehetőségeit.


Azok a vállalkozások, melyek felismerik a szervezeti hatékonyság erejét, kimagasló eredményeket érhetnek el. Ez különösen igaz, ha a foglalkoztatás területén is figyelemmel kísérik a hatékonyság alakulását, és az emberi erőforrás hatékonyságának növelésére törekszik.

A hatékonyság értelmezése

A vállalkozások alapvető célja az eredmény elérése, a rendelkezésre álló erőforrások működtetésével valamilyen új helyzetet, tervezett állapotot céloznak meg. A gazdasági tevékenység teljesítményének összetevői az eredményesség, a hatékonyság, a jövedelmezőség, és a gazdaságosság.

Azt, hogy a vállalkozás kitűzött céljait milyen mértékben érte el, az eredményesség fejezi ki. A gazdasági tevékenység során a vállalkozások erőforrásokat használnak fel és ez eközben nyújtott teljesítmény mérésére a hatékonysági és a jövedelmezőségi mutatók alkalmasak. A hatékonyság a tevékenység által elért hozam és a hozamhoz felhasznált erőforrás összevetése, a jövedelmezőség pedig a tevékenység során elért eredmény és az eredmény eléréséhez szükséges költségek, ráfordítások közötti viszony.  A gazdaságosság a jövedelmezőségnek az egyik megvalósítási lehetősége, mégpedig a költségek és ráfordítások lehetséges minimalizálása mellett.

Tehát a hatékonyság az az állapot, amikor a vállalkozások a befektetett erőforrásokkal jól gazdálkodva elérik a kívánt hatást, célt. A hatékonysággal szinonim fogalom a termelékenység. A termelékenység azt jelenti, hogy a termelésben valamelyik kiemelt erőforrással, rendszerint az emberi erőforrással hatékonyan, takarékosan gazdálkodva érjük el a kívánt célt. A termelékenység tehát végső soron az emberi erőforrás hatékonysága.
A termelékenység emeléséhez az egyes részterületek hatékonyságának a növelésére van szükség, mint például hatékonyabb termelés, értékesítés, marketing, pénzügyi gazdálkodás, anyaggazdálkodás, létszám- és bérgazdálkodás, stb.

A létszámhatékonyság

Az emberi erőforrással kapcsolatos költségek a vállalkozás összes költségéhez viszonyítva jelentős hányadot képviselnek, ezért kiemelt fontossággal bír emberi erőforrással való gazdálkodás eredményessége, hatékonysága. A cégvezetésnek a megfelelő döntések meghozatalához megalapozott információkra van szüksége, aminek fontos eszköze a humán controlling, így az nagymértékben segítheti a cégek sikeres működését. Az elemzésből levont következtetések alapozzák meg a hatékony gazdálkodást célzó döntéseket és a tervezett cél elérésére irányuló intézkedéseket.

A versenyképesség szempontjából kiemelt szerepe van a munkaerő hatékony foglalkoztatásának. A munkaerő-gazdálkodás a feladatok ellátásához szükséges létszám biztosítását és foglalkoztatását jelenti. Hatékony gazdálkodásról akkor beszélhetünk, ha megfelelő számú, megfelelő felkészültségű és megfelelő összetételű munkaerő állományt foglalkoztatunk. Pazarlás például, ha több dolgozót foglalkoztatunk, de az is, ha a képzett dolgozók egyszerűbb feladatokat látnak el.

A munkaerő-gazdálkodás kiterjed a munkaerő-szükséglet meghatározására, a munkaerő optimális összetételének kialakítására, a munkaerő-állomány nagyságának és összetételének megváltoztatására, összességében a munkaerő hatékony foglalkoztatására. 

A munkaerő hatékony foglalkoztatása irányába ható fontosabb tényezők:

  • A létszám felülvizsgálata a feladatok és a költségek oldaláról és az indokolt létszám meghatározása
  • Kompetencia vizsgálat, a meglévő tudás, ismeretek felmérése és a szükséges kompetenciák meghatározása
  • Munkaköri szerepek tisztázása, átfedések, párhuzamosságok feltárása, döntés-hatásköri szabályozás
  • Transzparens munkaköri rendszer kialakítása

Milyen mutatókkal fejezhető ki a létszámgazdálkodás hatékonysága?

A munkaerő gazdálkodás kiemelt területe a munkaerő-szükséglet meghatározása, a feladatok ellátásához szükséges létszám nagyságának tervezése. A munkaerő-szükséglet és a rendelkezésre álló létszám összevetéséből számolható a

Munkaerő-szükséglet fedezettsége:
 

                        Az adott időszakban rendelkezésre álló létszám (fő) 

(%)  ___________________________________________________     x 100

           A feladatok ellátásához szükséges létszám (tervezett létszám) (fő)

 

A mutató 100 %-tól eltérő értéke esetén intézkedésre van szükség a munkaerő-szükséglet és a fedezet összhangjának megteremtése érdekében.

A létszámgazdálkodás alapvető funkciója a termeléshez, a feladatok ellátásához szükséges létszám biztosítása. A termeléshez a dolgozó létszámnak kell rendelkezésre állnia, de a statisztikai állományi létszámot kell biztosítani az elkerülhetetlen hiányzások miatt. Fontos mutató a dolgozó létszám arányát kifejező munkaerő-felhasználási mutató.

Munkaerő-felhasználási mutató:  
 

                      Átlagos dolgozói létszám (fő)
(%) ___________________________________ x 100

            Átlagos statisztikai állományi létszám(fő)

 

100 % – Munkaerő-felhasználási mutató = Hiányzók aránya

 

A hiányzások átlagos nagyságának ismerete fontos létszámtervezési információ, ugyanakkor a hiányzás okait is vizsgálni kell, annak csökkentése céljából.

A létszám nagyságának meghatározása önmagában nem elég, a megfelelő összetételű létszámról kell gondoskodni.  Megoszlási viszonyszámok kiszámításával mutatható ki, hogy a vállalkozás igényeinek megfelelően alakul-e az egyes létszámcsoportok aránya.

A létszám összetételére vonatkozó mutatók közül az egyik legfontosabb a fizikai és a szellemi létszám aránya. Ennek kifejezésére az alábbi mutatók alkalmasak:

 
Fizikai létszám aránya:

 

                   Fizikai statisztikai állományi létszám

(%) __________________________________________ x 100

            Összes átlagos statisztikai állományi létszám

 Szellemi létszám aránya:

 

           Szellemi statisztikai állományi létszám
(%) __________________________________ x 100

     Összes átlagos statisztikai állományi létszám

Szellemi-fizikai létszám aránya: 

 

         Szellemi statisztikai állományi létszám
(%) _______________________________ x 100

           Fizikai statisztikai állományi létszám

 

Legalább ilyen fontos információt adnak az alábbi mutatók:

Poduktív létszám aránya:

 

         Termelésben közvetlenül részt vevő fizikai létszám

(%) ________________________________________ x 100

                     Fizikai statisztikai állományi létszám

 

Kiszolgáló létszám aránya:   

 

       Termelésben közvetlenül részt nem vevő fizikai létszám
(%) ___________________________________________ x 
100

                         Fizikai statisztikai állományi létszám

 
Vezetők aránya: 

 

            Vezető beosztásúak létszáma
(%) ____________________________ x 100

     Átlagos statisztikai állományi létszám

A létszám összetétele kapcsán érdemes vizsgálni még pl. a foglalkoztatás jellegét, a munkaidő hosszát, az iskolai végzettséget, az életkort, a nemek szerinti megoszlást, a munkaviszony hosszát, a vállalkozásnál eltöltött időt, stb. 

A létszám nagyságának és összetételének az elemzéséhez szervesen kapcsolódik a fluktuáció vizsgálata. A fluktuáció az alkalmazottak cserélődését, a munkaerő mozgását jelenti. A magas fluktuáció nagyon megnöveli a létszám biztosításával kapcsolatos költségeket, alacsony szintje pedig akadályozza az új, esetleg képzettebb, fiatalabb munkaerő bevonásának jótékony hatását a változások előidézésére. A fluktuáció optimális szinten tartása a munkaerő gazdálkodás feladata.

A munkaerő mozgása az alábbi mutatókkal jellemezhető:

Munkaerő-forgalom:

 

                       Belépők + Kilépők száma
(%) ________________________________ x 100

           Átlagos statisztikai állományi létszám

Kilépési forgalom:

 

                                Kilépők száma
(%) _______________________________ x 100

         Átlagos statisztikai állományi létszám

Belépési forgalom:

 

                                Belépők száma
(%) _______________________________ x 100
          Átlagos statisztikai állományi létszám

Váltás (munkaerő-cserélődés) = a belépők és kilépők száma közül a kisebb

Váltás intenzitása:

 

                                  Váltás (fő)
(%) ______________________________ x 100

         Átlagos statisztikai állományi létszám

A fluktuáció okainak feltárása segítséget adhat a fluktuáció optimális szinten tartásához, ezért az elemzést célszerű kiterjeszteni a munkahelyet változtatókra, illetve személyes elbeszélgetéssel vagy kérdőíves felméréssel érdemes tájékozódni a kilépő dolgozóktól a távozás okáról.  

Milyen mutatókkal fejezhető ki szervezeti szinten a munkaerő hatékonysága?

A vállalkozás hatékonysági mutatói a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségére jutó hozamot, termelési folyamat eredményt (egyenes mutató), illetve az egységnyi hozam, eredmény eléréséhez szükséges erőforrások mennyiségét (fordított mutató) fejezik ki. A vállalkozás annál hatékonyabb, minél kisebb ráfordítással éri el a hozamot, illetve az adott ráfordítással minél nagyobb hozamot, teljesítményt ér el. 

Gyakrabban használt létszám hatékonysági mutatók:

Létszámarányos árbevétel Ft/fő:      

            Értékesítés nettó árbevétele
   ______________________________

    Átlagos statisztikai állományi létszám

 

1 főre jutó termelési érték Ft/fő : 

   Bruttó, nettó vagy anyagmentes termelési érték
 _______________________________________

         Átlagos statisztikai állományi létszám

A termelékenység is egyfajta hatékonysági mutató, amely a felhasznált erőforrás és a termelés viszonyát fejezi ki. 

                                                                          Termelés
Munkatermelékenység  =     _________________________ 

                                                               Élőmunka ráfordítás

A mutató kiszámításánál:

  • A termelés (a számláló) lehet: természetes egység (mennyiség), bruttó termelési érték, nettó termelési érték, anyagmentes termelési érték, hozzáadott érték
  • Az élőmunka ráfordítás (a nevező) lehet: közvetlen fizikai munka, összes fizikai munka, minden munkavállaló, munkavállalók csoportjai; mértékegységként használható normaóra, óra, nap, fő, stb.

A munka termelékenységének vizsgálatával arra kapunk választ, hogy a vállalkozás a rendelkezésre álló munkaerőt milyen hatékonyan használja fel, illetve a termelékenység változása milyen tényezőkre vezethetők vissza.  

A munkatermelékenységi mutató önálló értelmezésének fontos szerepe van, de összességében a termelékenység csak akkor nő, ha az összes erőforrásban együttesen (munkaerő, anyag, termelő berendezések stb.) történik megtakarítás, mert ha a munkatermelékenység növekedés mellett pl. a fajlagos anyagfelhasználás növekszik, vállalati szinten a termelékenység mutató összességében kedvezőtlenebb képet mutat.

A munkatermelékenység változását főként az alábbi tényezők idézhetők elő:

  • Az előállított termékek minőségének, korszerűségének növekedése,
  • Az alkalmazott gyártástechnológia változása, műszaki színvonalának változása,
  • Termelés- és munkaszervezési intézkedések,
  • Az alkalmazottak szakismeretének változása, szaktudásuk kihasználásának változása,
  • A munkaidő kihasználás változása.

A munkatermelékenységi mutató több, külön is értelmezhető részmutatóra, tényezőre bontható, és köztük szorzat összefüggés van. A munkatermelékenységi mutató felírható a következő tényezők szorzataként: egy fizikai dolgozóra jutó termelési érték (Ft/fő)*törvényes munkanapok száma*munkaerő-felhasználási mutató*egy fizikai dolgozó által teljesített napi órák száma*közvetlen órák aránya*átlagos teljesítmény*egy változatlan/vagy teljesített normaórára jutó termelési érték.

Az egyes tényezők hatását a lánc-behelyettesítés módszerével úgy mutathatjuk ki, hogy a többi tényező változatlanul hagyása mellett csak az adott tényezőt változtatjuk meg.

A leggyakrabban használt jövedelmezőségi mutató, mint komplex hatékonysági mutató a létszámarányos eredmény.

Létszámarányos eredmény Ft/fő:

   Vállalati nyereség
 _______________

           Létszám

Az emberi erőforrás gazdálkodás szerepe a hatékonyság növelésében

Az emberi erőforrás menedzsment a vállalati menedzsment azon funkciója, amely a szervezet alapvető erőforrásával gazdálkodik. Célja az alkalmazottak hatékony és eredményes felhasználása a szervezeti és az egyéni célok magas szintű megvalósítása érdekében. A piacra orientált vállalkozások között a versenyben maradást a tudással, az emberi erőforrás által képviselt tudással való gazdálkodás színvonala dönti el, hiszen az anyag, a gép, az energia stb. mindenki számára azonos feltételekkel beszerezhető. A hatékony emberi erőforrás gazdálkodás feltételezi a humán menedzsment stratégiai szerepének erősödését. 

A humán controlling  hatásos eszköz a humán menedzser számára a hatékony és költségtakarékos emberi erőforrás gazdálkodás megvalósításához. Jelentősége abban áll, hogy az emberi erőforrás nem csupán egy erőforrás a sok közül, hanem igen sajátos és egyben a legfontosabb erőforrás, amely egyedüli erőforrásként képes új érték létrehozására.

Kapcsolódó cikkek:


BDO: Jogsértő általános céllal másolni az alkalmazottak okmányait
2019. július 19.

A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Kivételt kizárólag a kifejezett jogszabályi felhatalmazás, illetve speciális, egyedi célhoz kötöttség jelenthet.

Minden ellenőrzött webáruház jogsértő volt
2019. július 8.

A fogyasztók jogainak védelme érdekében az ügyészség tizenhat webáruház szerződési feltételeit vizsgálta és mindegyikben talált törvénysértő kikötést - közölte Szabó Ferenc Pest megyei főügyész.