Magyar cég lett a negyedik legjobb munkahely a régióban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az AonHewitt humán szolgáltató vállalat ismét Legjobb Munkahely Felmérést végzett a Közép-kelet-európai régióban. A 2014-2016 évekre fő értékelési szempontnak a munkavállalói elkötelezettséget és motivációt választották. Magyarországról az 50-250 fő közötti foglalkoztatók listáján a negyedik helyen a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. végzett. Ebből az alkalomból kérdeztük Csonka Tibort, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vezérigazgatóját.


A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. többször indult az AonHewitt Legjobb Munkahely díjáért és többször a nyertesek között szerepelt. A felmérés alapvetően objektív, mivel az értékelés alapja egy szinte mindent felölelő kérdőív, amit a dolgozók teljesen anonim módon töltenek ki. A kérdőíves felmérést kiegészíti egy felsővezetői és egy HR audit, de az értékelés fókuszában a dolgozók véleménye áll. Az évek során a kérdések alig változnak, tehát aki újra és újra elindul az a dolgozói vélemények változását is képes mérni.

Minek köszönhető a kiemelkedő eredmény?

Az sikerességet vizsgálva Csonka Tibor első helyen említi a vállalati és dolgozói kommunikációt valamint a csapatmunkát.

Az elégedett dolgozó azonosul a cég céljaival, amelyek így közös célokká válnak – mondta a vezérigazgató. Munkatársaik jelentős része napi kapcsolatban áll a fogyasztókkal, és a szakszerű munkavégzés mellett a kollégák nyugalmat és kiegyensúlyozottságot sugároznak kifelé, növelve a bizalmat a szolgáltatás iránt.

Tudományosan igazolt, hogy egy termék vagy szolgáltatás minőségét és a termelés hatékonyságát döntően befolyásolja az azt előállító dolgozók elégedettségi rátája. Robert Lee Iacocca szerint: „Végső soron minden gazdasági tevékenység három szóba sűríthető, úgymint Ember, Termék, Profit. Első az Ember. Ha nincs egy jó csapatunk, a másik kettővel sem megyünk semmire.” – idézi a vezérigazgató.

A Debreceni Hőszolgáltató Zrt.-nél további sikertényező a szervezeti – működési stabilitás, a folyamatos tanulás és fejlődés. Az elmúlt húsz évből az első hatot a túlélés és a fejlődés megalapozása fémjelezte. Ez alatt több változás (például a 350 fős induló létszámról történő nagyarányú csökkenés) történt, de 2000-ben megvalósították a tisztaprofilú távhőszolgáltatás működési modelljét és a következő 14 év már a stabilitásról és a folyamatos fejlődésről szólt és sorba kapták a különböző külső elismeréseket.

Csonka Tibor itt említi a vezetés színvonalát. Az egyes felmérések összehasonlító elemzéseiből az a kép látszik, hogy a dolgozók értékelése alapján a Hőszolgáltató kollégái lényegesen magasabbra értékelték a vezetők kvalitását és munkáját, mint más vállalatok dolgozói.

A gazdasági környezet hatása

A gazdasági válság a Hőszolgáltató Zrt.-t sem kerülte el. A létszámleépítések után olyan stabil munkaerő gárda alakult ki, hogy a fluktuáció gyakorlatilag nulla, változás csak akkor van, ha nyugdíjba vonul valaki. Csonka Tibor elmondása szerint kilépő dolgozó évek óta nem volt. A 85 fős létszámból 57-en már 1994. 04. 01. óta a cégnél dolgoztak, amikor önkormányzati vállalatból Zrt-vé alakultak.

Ugyanígy 20 éve változatlan a felsővezetői team összetétele is. Az elmúlt három évben a létszám lényegében változatlan és tekintettel arra, hogy feladataik nem változtak, így létszámnövelésre nem volt szükség. A dolgozók megtartására semmilyen különleges, vagy tudományos módszert sem alkalmaznak. A vezetés megköveteli a rendet és a fegyelmet, ugyanakkor partnerként kezeli a beosztottakat. Igyekeznek megelőzni a belső konfliktusokat és segítenek megoldást találni a dolgozóik egyéni problémáira is, vagyis kölcsönösen odafigyelnek egymásra.

A Debreceni Hőszolgáltató elmúlt 20 évi díjazásai hosszan sorolhatók. Csonka Tibor a Szervezeti Kiválóság díjat emeli ki, a legmagasabb szintű európai minőségi díj eléréséhez nagyon sok kritérium tartozik és mindegyikben az elérhető maximum közelében kell teljesíteni. Erre rendkívül kevés cég képes Európában. A Nemzeti Minőség Díj, amelyet már elnyertek, ugyanilyen kritériumrendszert tartalmaz, de az európaihoz képest némileg alacsonyabb pontszámokkal is elérhető. A Nemzeti Minőség Díjnál is nagyon magasan van a léc és onnan az Üzleti Kiválóságig a látszólag kis távolság is majdnem elérhetetlen messzeségben van.

Munkajogi kiskönyvtár 4. rész: A munka- és pihenőidő szabályai

A munkaidő és pihenőidő szabályozási köréhez tartozó alapvető előírások ismertetésére szorítkozunk úgy, hogy példával, beosztásmintával illusztráljuk a szabály alkalmazását. A munkaidő és a pihenőidő rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása a munkaügyi hatóság kiemelt ellenőrzési területe, ezért helyenként külön kiemeltük szempontjait.

Bővebb információk és megrendelés

Díjak, elismerések

„Legjobb Munkahely” felmérés:

  • 2002 – 3. helyezett – magyarországi összesített kategória
  • 2004 – 1. helyezett – magyarországi kis és közép vállalati kategória (95 cég részvételével)
  • 2005.- 3. helyezett – Közép-kelet-európai kis és közép vállalati kategória (143 cég részvételével)
  • 2007 – 1. helyezett – kis és közép vállalati kategória (140 cég részvételével)
  • 2007 – 6. helyezett – Közép-kelet-európai kis és közép vállalati kategória
  • 2010 – 3. helyezett – magyarországi kis és közép vállalati kategória (148 cég részvételével)
  • 2010 – Az „Évtized győztese” magyarországi kis és közép vállalati kategória (148 cég részvételével)
  • 2013 – 2. helyezett – magyarországi kis és közép vállalati kategória (90 cég részvételével)
  • 2013 – 4. helyezett – Közép-kelet-európai kis és közép vállalati kategória

Egyéb díjak:

  • 2004 – Csonka Tibor vezérigazgató – Év Menedzsere Díj, Magyar Távhőszolgáltatásért Szakmai Díj– Knuth Károly Díj,
  • 2008 – Nemzeti Minőségi Díj (2007)
  • 2008 – Regionális Innovációs Díj (A távhűtés megvalósításáért)
  • 2010 – Üzleti Etikai Díj

Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Megszületett a bérmegállapodás

Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.

2024. november 21.

A cégek többsége már foglalkozik a mesterséges intelligencia bevezetésével az adózási folyamatokba

Közel 300 pénzügyi- és adóvezető körében készített felmérést az EY Magyarország. A vállalat éves adókonferenciáján bemutatott kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a cégek jelentős többsége már elkezdett foglalkozni azzal, hogy beépítse a mesterséges intelligenciát az adózási folyamataiba. A válaszadók azt is megosztották, hogy üzleti oldalról mi jelenti számukra a legnagyobb kihívást.