Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A január 1-jén indult cégkapu szolgáltatást már 458 ezer cég használja az erre kötelezett 466 ezerből, a regisztráltak június elejéig több mint 600 ezer dokumentumot küldtek és fogadtak.
A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. keddi budapesti sajtótájékoztatóján a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a cégkapu szükségszerűen összetettebb szolgáltatás az ügyfélkapunál, de hasonlóan kezelhető, mint bármelyik ügyintézésre használt internetes levelezési környezet. Hajzer Károly szerint különösen a kisebb cégek számára jelent nagy segítséget, hogy a regisztrációval 300 megabájt vírusmentes tárhelyet kapnak állami garanciával, mivel – mint mondta – a kiberbiztonság a gazdasági életben is egyre fontosabb szempont. A cégkapu lehetővé teszi a beérkező levelekhez kapcsolódó hozzáférési jogosultságok elosztását is a vállalatokon belül – tette hozzá. Hajzer Károly kiemelte, hogy 2019. január 1-jétől az adóhatósági ügyeket is ezen a rendszeren keresztül kell intézniük az érintetteknek.
[htmlbox Változásfigyeltetés]A cégkapu az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének eredményeként a Széchenyi 2020 program keretében jött létre, az év végén záruló projektet a NISZ Zrt. vezeti. A 9,434 milliárd forint értékű fejlesztésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Idomsoft Zrt., a KDIV Kft. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vesz részt.
Az elektronikus ügyintézésről szóló 2015-ös törvény idén január 1-jétől kötelezi a gazdálkodó szervezeteket elektronikus kapcsolattartásra az állami szervekkel.
(MTI)
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!