Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Megszűnt ügyvédi iroda és a felszámolás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kamarai névjegyzékből már törölt ügyvédi iroda a törléssel megszűnt, jogképességgel nem rendelkezik, ellene nincs helye felszámolási eljárás kezdeményezésének – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, egy ügyvéd egyszemélyes ügyvédi irodát alapított. Az alapító okiratban akként rendelkezett, hogy az ügyvédi iroda jogutód nélkül történő megszűnése esetén az ügyvédi iroda vagyonából elsődlegesen az ügyvédi iroda tartozásait kell kiegyenlíteni, míg az ezen felül fennmaradó vagyon az alapító tagot, illetve örököseit illeti meg. Az ügyvéd 2008. július 28-án elhunyt, az irodát a kamara 2008. augusztus 7-én törölte a praxisjegyzékéből.
A végelszámoló eljárása
A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző végelszámolót rendelt ki, mivel álláspontja szerint a hagyatékhoz tartozó tiszta vagyon megállapításához az ügyvédi iroda végelszámolására van szükség. A végelszámoló a cégtörvény (Ctv.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával járt el, jóllehet a törvény nem tartalmaz utalást arra, hogy hatálya az ügyvédi irodákra is kiterjedne (ebből kifolyólag a Cégközlönyben való közzétételi kötelezettségének nem is tudott eleget tenni). A végelszámoló az adós vagyonát felmérte, a hitelezői igényeket nyilvántartásba vette, és megállapította, hogy a vagyon nem elegendő a tartozások rendezésére. Mivel a végelszámoló rendezési javaslatát az érintettek nem fogadták el, ezért felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezte.
Az első- és másodfokú eljárás
A Kúria szerint is elveszti jogképességét a kamarai nyilvántartásból törölt ügyvédi iroda, így pedig a továbbiakban nem lehet jogviszonyok alanya, ellene eljárás nem folytatható
Az elsőfokú bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel álláspontja szerint az egyszemélyes tag halálával megszűnt az iroda, törölni kell az ügyvédi irodák névjegyzékéből, így annak már nincs perbeli jogképessége. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A végelszámoló álláspontja szerint nincs jogszabályi rendelkezés az ügyvédi irodák jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítésének módjáról, joghézag áll fenn. Mivel az adós már az ügyvédi irodák jegyzékéből való törlés napján is fizetésképtelen volt, annak jogutód nélküli megszüntetésére felszámolási eljárás keretében lett volna lehetőség.
A Kúria megállapításai
A bíróságokhoz hasonlóan a Kúria is abból indult ki, hogy az ügyvédi iroda a kamarai nyilvántartásból történt törlésével jogilag megszűnt, mint ilyen pedig a továbbiakban nem lehet jogviszonyok alanya, ellene eljárás nem folytatható, hiszen elveszítette jogképességét. Hangsúlyozta, hogy a közjegyző által az ügyvédi iroda ellen elrendelt „végelszámolásra” nem alkalmazhatóak a Ctv. rendelkezései, mivel ügyvédi iroda ellen a Ctv. szerinti végelszámolás nem folytatható le. Meglátása szerint a „végelszámolónak” ezért nem a Ctv. szerinti szabályokat kellett volna betartania, hanem az örökösök felhatalmazása alapján eljárva, a vagyon felmérése után a hitelezőkkel kellett volna bírósági eljáráson kívül elszámolnia, s erről beszámolnia a közjegyzőnek.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
A Kúria kiemelte továbbá, hogy az ügyvédi iroda nem minősült a csődtörvény alkalmazása tekintetében gazdálkodó szervezetnek, ezért a csődtörvény felszámolási eljárásra vonatkozó szabályai egyébként sem lennének alkalmazhatók rá. Megjegyezte, hogy a gazdálkodó szervezet, mint a tulajdonosaitól elkülönült jogalany is csak addig létezik, ameddig a jog a fennállását biztosítja, jogi értelemben való megszűnésével megszűnik az a lehetőség is, hogy ellene fizetésképtelenségi eljárást folytassanak le.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.422/2014.) a Kúriai Döntések 2015/10. számában 286. szám alatt jelent meg.