Bejelentkezés Hírlevél

Mennyit ér a rendes üzleti kockázatot meghaladó sérelem, és ki viseli az építőipari infláció terheit?


Cégvilág
2023. október 31. Zsigmondi András
, , , , , ,

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rendes üzleti kockázat kérdése és annak terjedelme nem új fogalom, de az utóbbi években sűrűbben merül fel. A fogalom korábban a svájcifrank-hitelek és más banki tranzakciók miatt lett a pénzügyi intézmények szerződéseivel kapcsolatos bírósági döntések tárgya. Napjainkban az inflációs építőipari árrobbanás beindulása miatt kerül ez a problémakör a vizsgálódás középpontjába, amikor valamilyen külső, előre nem látható körülmény folytán a vállalkozók költségei rendkívüli mértékben megemelkednek. Kérdésként vetődik fel, hogy a bekövetkező ilyen változásoknak mely része vagy milyen mértéke a vállalkozó kockázata és milyen mérték, amit a tisztesség, észszerűség vagy gazdasági szükségszerűség okán nem neki, hanem a megrendelőjének kell viselnie. Ennek meghatározására jelenleg nincs hazai szakirodalom, viszont a közelmúltban elfogadott jogszabály, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet már hivatkozik rá.

Jelen tanulmány a Közbeszerzési Jog online szakfolyóriat 2023/3. számában jelent meg.

Hivatkozott jogszabályhelyek: 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet 1. § (1), (3) bekezdés, 2. § (2)-(5) bekezdés; 4/2023. (II. 23.) ÉKM rendelet; Ptk. 6:73. §, 6:192. §; 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 2. § 26. pont; a Bizottság 152/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete; a Bizottság 651/2014/EU rendelete; a Bizottság 2012/21/EU határozata

Jelen tanulmány elsődlegesen azzal foglalkozik, hogy amennyiben a szerződő felek megállapodnak a rendes üzleti kockázatot meghaladó sérelem kompenzációjában, akkor ezt a konszenzust milyen módon lehet pénzforgalmi értékben meghatározni.

  1. Bevezető gondolatok
[1] A különböző körülménybeli változások, így különösen a gazdasági válság szerződéses kockázatként kezelése, illetve annak a szerződésben kötelezett fél rendes üzleti kockázatán kívüli elhelyezése komplex kérdéskör. A körülmények megváltozásával kapcsolatosan előírt feltételek körében a rendes üzleti kockázat kifejezés értelmezése a legnehezebb, tekintve, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) normaszövege nem ad konkrét támpontot arra nézve, hogy egy adott körülmény megváltozása mikor tartozik a szerződő fél rendes üzleti kockázata körébe és mikor esik azon kívül. A kifejezés tartalmának meghatározásában a Ptk. miniszteri indokolása sem ad iránymutatást, mivel a szabályozás indokaként pusztán annyit rögzít, hogy a különböző magánjogi jogalanyok saját magatartásuk következményeit maguk kötelesek viselni, és különösen igaz ez a szokásos üzleti kockázat viselésére.[2] [2] „A Gandolfi-féle Ptk.,[3] az Európai Szerződési Alapelvek[4] és a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei[5] a szerződés újratárgyalására ösztönzik a feleket a szerződéskötéskor előre nem látható események – melyek a szerződési egyensúlyt megbontják – bekövetkezése esetére. Ha észszerű határidőn[6] belül nem jutnak a felek egyezségre, akkor bírósághoz fordulhatnak a szerződés módosítása vagy megszüntetése céljából.”[7] [3] A jogi szakirodalomban, illetve a bírósági döntésekben megtalálhatjuk ugyan a fogalom jogalapjának vagy döntési szempontjainak a kifejtését, de ezek között nincs olyan iránymutatás, amely a kockázat számszerű mértékének meghatározásá…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.



Kapcsolódó cikkek