Mennyit ér a rendes üzleti kockázatot meghaladó sérelem, és ki viseli az építőipari infláció terheit?
A rendes üzleti kockázat kérdése és annak terjedelme nem új fogalom, de az utóbbi években sűrűbben merül fel. A fogalom korábban a svájcifrank-hitelek és más banki tranzakciók miatt lett a pénzügyi intézmények szerződéseivel kapcsolatos bírósági döntések tárgya. Napjainkban az inflációs építőipari árrobbanás beindulása miatt kerül ez a problémakör a vizsgálódás középpontjába, amikor valamilyen külső, előre nem látható körülmény folytán a vállalkozók költségei rendkívüli mértékben megemelkednek. Kérdésként vetődik fel, hogy a bekövetkező ilyen változásoknak mely része vagy milyen mértéke a vállalkozó kockázata és milyen mérték, amit a tisztesség, észszerűség vagy gazdasági szükségszerűség okán nem neki, hanem a megrendelőjének kell viselnie. Ennek meghatározására jelenleg nincs hazai szakirodalom, viszont a közelmúltban elfogadott jogszabály, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet már hivatkozik rá.