Mennyit ér egy visszajelzés? Többet, mint gondolnánk!


Visszajelzésről mindenkinek van véleménye, személyes tapasztalata, de vajon konkrét és kiszámítható módszere is van ahhoz, hogy hogyan kérje, adja, fogadja azt?


Ha tudományosan közelítjük meg a fogalmat, akkor kijelenthető, hogy a visszajelzés olyan információ, amely elismeri vagy helyteleníti a másik jelenlétét, viselkedését, hozzáállását egy bizonyos témához, dologhoz, cselekedethez köthetően.

Mit értünk információ alatt? Lehet adat, amit szavakkal közlünk, és lehet nonverbális visszajelzés, ami gesztikulációban, arcmimikában mutatkozik meg. Ebből is látszik, hogy visszajelzés nemcsak az, amit annak címkézünk, hiszen nem feltétlenül szándékos üzenet. Hasznos ezt tudatosítanunk magunkban, és a visszajelzésünket ennek ismeretében eljuttatni a másikhoz.

Elismeri vagy helyteleníti? Dicséret, kritika, pozitív-negatív visszajelzés – többnyire ezeket a kifejezéseket alkalmazzuk. Javaslatunk szerint érdemes ízlelgetni a megerősítő vagy építő visszajelzés fogalmakat is. Megerősít abban, hogy ügyvédi tevékenységünk a másik számára is hasznos és kívánatos, vagy épít abban, hogy lehetne azt másként, esetleg még hatékonyabban, eredményesebben csinálni.

Fontosnak tartjuk annak tisztázását, hogy a visszajelzés nem feltétlenül csak a másik félre vonatkozik, hisz saját magunknak is adhatjuk – ezt hívjuk önreflexiónak.

További fontos tényező fenti gondolatot vizsgálva, hogy az „egy bizonyos” gondolat, nem valakinek az egész személyiségére, magatartására, hanem egy bizonyos dologra, egy adott tevékenységre vonatkozik.

Most, hogy van egy közös fogalomrendszerünk, érdemes arra is fókuszálni, hogy van-e arra a saját meggyőződésünk szerint szükség a visszajelzésre, vagy csak akkor, ha igazán fontos dologról van szó, vagy akkor, ha baj van, egyáltalán ódzkodunk-e attól a gondolattól, hogy időt szánjunk rá.

Mi tehát a visszajelzés haszna, értelme?

Kérjük önöket, hogy gondoljanak vissza az elmúlt egy évre, amikor legtöbbünk életében a home office, a távol munkavégzés dominált.

Mi az a munkahelytől várt visszajelzés, amire szükségük lett volna a pandémia alatt?

Hisz otthon dolgoztunk, egyedül. Nem adódott lehetőség folyosói visszajelzésre. Számos munkahely online munkavégzés során nem kapcsol be képet sem, így az informális visszajelzések is elmaradtak, de a mosoly, vagy egy spontán visszajelzés, egy kávémeghívás is.

A visszajelzés egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen célja, hogy:

  • motiváltabbak legyenek a dolgozók,
  • nagyobb legyen a teljesítmény,
  • folyamatos tanulásra ösztönözzön,
  • jobb munkahelyi kapcsolatok alakuljanak ki,
  • elősegítse a személyes fejlődést,
  • megteremtse a munkahelyi biztonságot.

Ha hagyunk időt arra, hogy a visszajelzés hasznát átgondoljuk, egyértelműen arra a következtetésre jutunk, hogy teljesítményben, lojalitásban, ennek megfelelően pedig anyagiakban is mérhető haszna van, azaz megtérül az az idő és energia, amit a visszajelzésre fordítunk.

Hogyan lehet visszajelzést kérni?

A témát a visszajelzés kérésének oldaláról szeretnénk megközelíteni, mert akinek hiányzik a visszajelzés, az könnyebben kezdi meg a folyamatot, ráadásul edukációs hatása is bizonyítottan van, hisz aki a visszajelzést adja, az könnyebben tudja megragadni a visszajelzés hasznát, értelmét, módját, ha van egy aktív kezdeményező.

Ki kérhet visszajelzést a munkájára?

Tévedés azt hinni, hogy csak az ügyvédjelölteknek, a gyakornokoknak van erre szükségük. Egy nyitott vezető jogászt is még ambiciózusabbá tesz, ha vezetői képességeiről és munkamoráljáról visszacsatolást kap.

Nézzük meg pontokba szedve, hogy mi szükséges tehát a visszajelzés kéréshez?

  1. Bátorság kell hozzá, hogy kérjünk, hiszen a visszajelzés-kérést el lehet utasítani, érhet kellemetlen visszajelzés és valamit kezdenünk is kell azzal, amit kapunk.
  1. Fogadókészség arra, hogy amit hallunk, meg is halljuk és engedjük, hogy elgondolkozzunk rajtuk, ne rögtön hárítsuk, akár a jót (ugyan már, ezt más is meg tudja csinálni), akár a rosszat (mindenkivel baja van), hanem kiszűrjük, mi az, ami számunkra hasznos. Figyeljük meg, hogy mit okoz a kapott visszajelzés, ne csak halljuk, hanem hallgassuk is meg a mi válaszreakciónkat.
  2. Szűrő, mégpedig egy saját szűrő: vagyis, hogy mit engedünk be és kitől. Ezt saját magunknak kell kialakítanunk, hogy kitől kérünk visszajelzést, abból pedig mit és hogyan érzünk sajátunknak. Lehet akár egy saját képünk is rá. Coaching folyamatban többnyire ezzel szoktunk dolgozni. Van, akiről minden lepattan, van, aki mindent a szívére vesz és mindenkitől – ugyanakkor az a saját felelősségünk, hogy mit kezdünk egy visszajelzéssel.
  3. Tartóedény, hogy amit hallunk, az megmaradjon későbbre is, nehogy az első negatív visszajelzés mindent porrá zúzzon.

Segítség visszajelzés kéréséhez:

Visszajelzés kérése

Az alábbi 3 kérdés konkrét segítség ahhoz, hogy tudjunk visszajelzést kérni:

  • Mi az, amit jól csinálok, továbbra is így csináljam?
  • Mi az, amit nem csinálok, ugyanakkor hasznos lenne, vagy kifejezetten csinálnom kellene?
  • Mi az, amit csinálok, ugyanakkor el kellene hagynom?

Hogyan lehet visszajelzést fogadni?

A visszajelzések fogadása ugyanolyan fontos része a folyamatnak, mert ha láthatóan nem fogadjuk, akkor a másik fél nem valószínű, hogy máskor is energiát szán arra, hogy megfogalmazza a véleményét, észrevételeit.

Negatív visszajelzés esetén jó módszer, ha hagyjuk, hogy a másik végigmondja, amit szeretne, kiventillálja magából. Figyeljünk arra, hogy mit mond, mi lehet a célja vele, és ránk ez miképpen hat. Ha felnőtt-felnőtt viszonyban kommunikálunk a másikkal, akkor nem indul el a mentegetőzés, védekezés, a visszatámadás, hanem tudunk arra figyelni, hogy közös érdekünk a visszajelzés feldolgozása és kezelése.

Jó eszköz erre az erőszakmentes kommunikáció és annak 4 lépése:

  1. Érzelmektől mentesen foglaljuk össze, hogy mit hallottunk, dokumentumfilm-szerűen.
  2. Fogalmazzuk meg, hogy ez milyen érzéseket, gondolatokat keltett bennünk.
  3. Fejezzük ki, hogy mi a szükségletünk.
  4. Konkrét kéréssel forduljunk a másik felé a helyzet megoldásának érdekében.

Pozitív visszajelzés esetén ne akarjuk gyorsan túlesni rajta, és szemérmes módon: „Ó, ez természetes, a munkám része” félmondattal letudni a beszélgetést. Érdemes lehetőségként kezelni, hogy megtudjuk, mi az, ami a másiknak konkrétan tetszik, és tegyük el a saját tárolóedényünkbe egy későbbi alkalomra, amikor megerősítésre van szükségünk munkánkkal kapcsolatban.

Ha tehát megértjük a visszajelzés fontosságát, létjogosultságát, az előre mutató üzenetét, és megismerjük az aprónak tűnő, ám mégis nagy jelentőségű lépéseknek a jelentőségét, akkor bizonyosan más szintre emelkedik az ügyvédi irodában tapasztalt munkahelyi együttműködés, szakmai kapcsolódás minősége. A visszajelzés sosem a személyeskedésről szól, ez egy elfogadó és befogadó, tudatos magatartás fontos eleme. Éljünk vele bátran, mert garantáltan meghozza a gyümölcsét. Ha konkrét stratégiai lépésekre, iránymutatásra is szükség lenne, akár egyéni, akár csoportos coaching-folyamatban, a segítségükre tudunk lenni.

Horizont Coach-logó




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Csak a Cégközlönyben jelenhet meg a cég közleménye?

A címben feltett kérdésre a jelen cikk szerzője, Dr. Zalavári György ügyvéd szerint a válasz egyszerű: „Nem, más online felületen is közzé tehető a gazdasági társaság hivatalos közleménye.” De miért is fontos ez?

2021. szeptember 22.

Iustitia a tervezőasztalnál

„A szoftvertervezésben évtizedek óta a felhasználó élmény az egyik legfontosabb szempont. De mi van a joggal? Itt is megjelent egy új kifejezés: a legal design. Olyan megoldásokat jelent a jogban, amelyek a felhasználót, a „felhasználói élményt” tartják a tervezéskor a legfontosabb szempontnak.