Abbahagyja ügyvédi tevékenységét, egyúttal kilép a Budapesti Ügyvédi Kamarából Karsai Dániel ALS-beteg alkotmányjogász, aki régóta azért küzd, hogy ha eljön az idő, méltósággal vethessen véget az életének – tudta meg a Telex.
Elfogadták a gazdasági salátatörvényt, mely többek között az elektronikus magánokiratok írásbeliségével kapcsolatos jogbizonytalanságot is megszünteti.
A Wolters Kluwer gondozásában, dr. Baranyi Bertold szerkesztésében megjelenő, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt magyarázó nagykommentár a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával nyújt praktikus segítséget. Célját – a törvény szövegének átfogó elemzése mellett – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat bemutatásával, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárásával, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának vizsgálatával éri el. Az alábbiakban az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 2. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely az ügyvédi tevékenységgel foglalkozik.
Visszajelzésről mindenkinek van véleménye, személyes tapasztalata, de vajon konkrét és kiszámítható módszere is van ahhoz, hogy hogyan kérje, adja, fogadja azt?
Többek között változik a Közjegyzői törvény, a Ptk. és a Gyvt., az ügyvédi törvény és a Jat. is az újabb igazságügyi salátatörvénnyel.
2020 január 1-jével indult a kötelező ügyvédi továbbképzés, de már több éve hangsúlyozta a MÜK és a Bük egyaránt, hogy erre szükség van. Az elhangzott előadásokban igyekeztek megnyugtatni az ügyvédi kart, legalábbis Budapesten, hogy a kamarai tagdíj részeként biztosítani fogják a továbbképzési kötelezettségek teljesítését. Cikkünkben dr. Réczei Gézával, a Budapesti Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának elnökével beszélgettünk a kötelező ügyvédi továbbképzés első fél évének tapasztalatairól.
A Kúria az előtte adóügyi közigazgatási jogvita tárgyában folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás felfüggesztése mellett az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 20. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését, valamint alkalmazásának kizárását a folyamatban lévő ügyekben.
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat álláspontja, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény kamarai jogtanácsosokra és képviseletre vonatkozó szabályai alapján a kamarai jogtanácsos a munkáltatója kapcsolt vállalkozását akkor is képviselheti, ha a kapcsolt vállalkozással nem áll közvetlenül munkaviszonyban.
A résztvevők megállapították, hogy a bíróságok és az ügyvédi tevékenységet gyakorlók közös érdeke, hogy az igazságszolgáltatás működését a lehetőségek adta keretek között, az eljárási garanciák megtartásával, a lehető legszélesebb körben biztosítsák.
Ha máshonnan nem is, az amerikai filmek csillogó képkockáiról valószínűleg mindenki számára ismerősek az igazságot néha akár életük kockáztatásával is védelmező, lehengerlő szónoki képességekkel bíró, hihetetlenül komoly munkabírású és villámgyorsan a legjobb megoldást választó ügyvéd-figurák, akik jutalma valamennyi produkció végén az anyagiaknál sokkalta hangsúlyosabbként feltüntetett erkölcsi elismerés. Vitathatatlan, hogy e karriernek már az ókortól kezdve széleskörű imázsa és nimbusza alakult ki, a presztízshozadék pedig korántsem a véletlen műve. Bár a mozivásznon látott archetípusok az esetek többségében rendkívül túlzón és színpadiasan közelítenek a pályához, – mely a valóságban sajnos korántsem annyira megbecsült, mint amennyire megérdemelné – a háttérben és a tárgyalóteremben végzett tetemes mennyiségű összehangolt feladat attraktív szakmai sikerek építőkövévé válhat. Ahhoz, hogy ezeknek a sikereknek egyáltalán a közelébe juthasson valaki, zsebében a jogász szakon megszerzett diplomával mindenekelőtt legalább hároméves joggyakorlatra kell szert tennie. Az elterjedt közvélekedéssel szemben ahhoz, hogy ügyvéd lehessen valaki, nem feltétlenül kell az elejétől ügyvédjelöltként dolgoznia (vagyis „bojtárkodnia”). Az ügyvédi kamara ugyanis a teljes időből csak egy évnyi ügyvédjelölt gyakorlatot követel meg a felvételhez. Az Ügyvédi törvény (2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről – Ütv.) 19.…
