Bejegyzések ügyvédi tevékenység címkével


Az ügyvédi tevékenység általános bemutatása – 1. rész
2021. július 13. Szakma

Az ügyvédi tevékenység általános bemutatása – 1. rész

A Wolters Kluwer gondozásában, dr. Baranyi Bertold szerkesztésében megjelenő, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt magyarázó nagykommentár a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával nyújt praktikus segítséget. Célját – a törvény szövegének átfogó elemzése mellett – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat bemutatásával, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárásával, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának vizsgálatával éri el. Az alábbiakban az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 2. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely az ügyvédi tevékenységgel foglalkozik.

A kötelező továbbképzés tapasztalatai
2020. augusztus 31. Szakma

A kötelező továbbképzés tapasztalatai

2020 január 1-jével indult a kötelező ügyvédi továbbképzés, de már több éve hangsúlyozta a MÜK és a Bük egyaránt, hogy erre szükség van. Az elhangzott előadásokban igyekeztek megnyugtatni az ügyvédi kart, legalábbis Budapesten, hogy a kamarai tagdíj részeként biztosítani fogják a továbbképzési kötelezettségek teljesítését. Cikkünkben dr. Réczei Gézával, a Budapesti Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának elnökével beszélgettünk a kötelező ügyvédi továbbképzés első fél évének tapasztalatairól.

Az Alkotmánybíróság előtt az Üttv. alaptörvény-ellenssége
2020. július 28. Szakma

Az Alkotmánybíróság előtt az Üttv. alaptörvény-ellenssége

A Kúria az előtte adóügyi közigazgatási jogvita tárgyában folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás felfüggesztése mellett az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 20. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését, valamint alkalmazásának kizárását a folyamatban lévő ügyekben.

Kamarai jogtanácsos többes foglalkoztatása
2020. június 30. Szakma

Kamarai jogtanácsos többes foglalkoztatása

Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat álláspontja, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény kamarai jogtanácsosokra és képviseletre vonatkozó szabályai alapján a kamarai jogtanácsos a munkáltatója kapcsolt vállalkozását akkor is képviselheti, ha a kapcsolt vállalkozással nem áll közvetlenül munkaviszonyban.

2019. október 22. A jövő jogásza

Karrierutazás jogász diplomával IV. – Iustitia állhatatos csatlósai: ügyvédnek lenni (vagy nem lenni?)

Ha máshonnan nem is, az amerikai filmek csillogó képkockáiról valószínűleg mindenki számára ismerősek az igazságot néha akár életük kockáztatásával is védelmező, lehengerlő szónoki képességekkel bíró, hihetetlenül komoly munkabírású és villámgyorsan a legjobb megoldást választó ügyvéd-figurák, akik jutalma valamennyi produkció végén az anyagiaknál sokkalta hangsúlyosabbként feltüntetett erkölcsi elismerés. Vitathatatlan, hogy e karriernek már az ókortól kezdve széleskörű imázsa és nimbusza alakult ki, a presztízshozadék pedig korántsem a véletlen műve. Bár a mozivásznon látott archetípusok az esetek többségében rendkívül túlzón és színpadiasan közelítenek a pályához, – mely a valóságban sajnos korántsem annyira megbecsült, mint amennyire megérdemelné – a háttérben és a tárgyalóteremben végzett tetemes mennyiségű összehangolt feladat attraktív szakmai sikerek építőkövévé válhat. Ahhoz, hogy ezeknek a sikereknek egyáltalán a közelébe juthasson valaki, zsebében a jogász szakon megszerzett diplomával mindenekelőtt legalább hároméves joggyakorlatra kell szert tennie. Az elterjedt közvélekedéssel szemben ahhoz, hogy ügyvéd lehessen valaki, nem feltétlenül kell az elejétől ügyvédjelöltként dolgoznia (vagyis „bojtárkodnia”). Az ügyvédi kamara ugyanis a teljes időből csak egy évnyi ügyvédjelölt gyakorlatot követel meg a felvételhez. Az Ügyvédi törvény (2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről – Ütv.) 19.…

A Brexitre készül a magyar jogalkotás
2019. március 18. Szakma

A Brexitre készül a magyar jogalkotás

Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikk (2) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy az Európai Unióból való kilépést elhatározó tagállammal az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytasson és megállapodást kössön, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. A jelenleg kilépni szándékozó Egyesült Királyság (UK) esetében fennáll annak lehetősége, hogy megállapodás nélkül, vagyis rendezetlen módon lépjenek ki az Unióból, mivel az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza 2019. január 15-én elutasította az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás tervezetét, és a kérdésben azóta sem sikerült megnyugtató megoldást találni.  A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével az EUSZ (és az európai uniós jog) az érintett államra többé nem alkalmazható, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Megfelelő megállapodás és a határidő meghosszabbítása hiányában az Egyesült Királyság a kilépési szándék bejelentésétől számított két évet követően, tehát 2019. március 29-én éjfélkor kilép az Európai Unióból, és jogi státusza a harmadik országokkal azonossá…