Az Alkotmánybíróság előtt az Üttv. alaptörvény-ellenssége

A Kúria az előtte adóügyi közigazgatási jogvita tárgyában folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás felfüggesztése mellett az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 20. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését, valamint alkalmazásának kizárását a folyamatban lévő ügyekben.


Az indítvány előzményeként szolgáló közigazgatási pert a felperes vállalkozás indította az adóhatóság mulasztási bírságot megállapító határozata jogszerűségének felülvizsgálata érdekében. A megelőző hatósági eljárásban első fokon kiszabott mulasztási bírság megállapítását követően a vállalkozás az eljárásban való jogi képviselettel megbízott egy ügyvédet, és meghatalmazást adott a képviseletében való eljárásra. Az ügyvéd által az elsőfokú bírságot megállapító határozat ellen előterjesztett fellebbezést a hatóság – mint nem jogosulttól származót – érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel az ügyvéd 2017. április 3-ig a NAV-nál szolgálati jogviszonyban állt, jogviszonya megszüntetése után az Üttv. szerinti ügyvállalási korlát alól nem kapott felmentést (az ügyvéd e tárgyban munkaügyi jogvitát kezdeményezett), így 2020. április 3-ig nem jogosult a NAV előtt ügyvédként eljárni. E végzést a másodfokú adóhatóság helybenhagyta, ami bíróság előtt önállóan nem volt támadható.

A NAV Központi Irányítás Vezetője ezt követően körlevelet adott ki a NAV szervezeti egységek vezetőinek a folyamatban lévő eljárások felülvizsgálata, és az érintett ügyvéd eljárásának visszautasítása érdekében. Ezt követően a végleges határozattal és a hivatkozott körlevéllel szemben a felperes közigazgatási pert kezdeményezett. Az alperesi adóhatóság az Üttv. 20. § (5) – és az azt megelőzően hatályos, azonos tartalmú rendelkezés – alapján kérte az ügyvéd kizárását a közigazgatási perből. Az első fokon eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.645/2018/4. számú végzésével az ügyvéd eljárását a meghatalmazás alapján elfogadta, és megállapította, hogy az Üttv. támadott rendelkezése az ügyvéd számára támaszt a megbízás vállalására korlátozást, az alperes adóhatóság a meghatalmazott képviseleti jogosultságát csak annyiban vizsgálhatja, amennyiben az a meghatalmazásból kitűnik.

Tekintettel arra, hogy az adóhatóság a másodfokú határozatot az ügyvéddel nem közölte, ezért nincs a per tárgyává tehető jogerős közigazgatási cselekmény, így a keresetlevelet a bíróság visszautasította. E végzéssel szemben a felperes nem fellebbezett, az alperes nem fellebbezhetett, ezért az első fokon jogerőssé váló végzés ellen felülvizsgálati eljárást kezdeményezett.

A Kúria 2019. április 18-i végzésében megállapította, hogy az ügyvéd a felperes képviseletében törvény erejénél fogva nem járhat el, mivel álláspontja szerint az Üttv. 20. § (5) bekezdése a feleket és a bíróságot is köti. Az ügyvéd kifogásolta a Kúria eljárásának szabályszerűségét, ezt követően a Kúria eljáró tanácsa elrendelte, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el, amely a felülvizsgálati eljárás felfüggesztése mellett indítványozta az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárását.

A Kúria indokolásában hivatkozik a 763/B/1998. AB határozatra, a 365/B/2000. AB határozatra és a 3179/2018. (VI. 8.) AB határozatra. Álláspontja szerint utóbbi alapján az Üttv. 20. § (5) bekezdése szerinti korlát vizsgálata nem mellőzhető a perbe vitt jog érdemi tárgyalása előtt, e rendelkezés azonban szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az Alaptörvény XXVIII. cikk szerinti tisztességes eljáráshoz való jogot, ezáltal sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, nem felel meg a normavilágosság követelményének, alkalmazása hatáskörelvonással jár, ezért ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, továbbá a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való, az Alaptörvény XII. cikkében biztosított jog valós sérelméhez is vezethet.

(Budapesti Ügyvédi Kamara 609. számú hírlevele)



Kapcsolódó cikkek:


Digitális bűncselekmények 2. rész – Upskirting
2021. június 16.

Digitális bűncselekmények 2. rész – Upskirting

Mai cikkünkben a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány upskirtingel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását
2021. június 14.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását

Egy országgyűlési képviselő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervek a koronavírus járványra való általános hivatkozással relativizálhatják az adatigénylés rendjével kapcsolatos garanciális szabályokat.

Digitális bűncselekmények 1. rész
2021. június 10.

Digitális bűncselekmények 1. rész

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. Az alábbiakban a műnek a deepfake és a revenge porn témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.