Bejegyzések Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság címkével


AB: sérült a bírói pályázatok esetében a jogorvoslathoz való jog
2021. május 17. Szakma

AB: sérült a bírói pályázatok esetében a jogorvoslathoz való jog

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeli hatállyal megsemmisítette a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 21. § (4) bekezdésének „ha a nyertes pályázó esetében a bíróvá történő kinevezés e törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, illetve ha a nyertes pályázó a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg” szövegrésze, valamint a 21. § (6) bekezdésének „A bíró kinevezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság a bíróvá történő kinevezés feltételeinek meglétét a 4. § (1) bekezdés a), c), d), f), és g) pontjában, a 4. § (2) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából vizsgálja. A bíró áthelyezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság kizárólag a pályázati feltételek teljesülését vizsgálja.” szövegrészét. A döntéshez különvéleményt csatolt Horváth Attila, Juhász Imre és Salamon László.

Illetékességi nehézségek: a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a törvényszékhez
2021. február 12. Szakma

Illetékességi nehézségek: a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a törvényszékhez

A közigazgatási és munkaügyi bíróságokról a törvényszékeknek megküldött, folyamatban lévő ügyek nem tekinthetők újonnan indult ügyeknek, így azokban a törvényszékek a közigazgatási perrendtartás 2020. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályaira hivatkozással az illetékességük hiányát nem állapíthatják meg – a Kúria eseti döntése.

Az Alkotmánybíróság előtt az Üttv. alaptörvény-ellenssége
2020. július 28. Szakma

Az Alkotmánybíróság előtt az Üttv. alaptörvény-ellenssége

A Kúria az előtte adóügyi közigazgatási jogvita tárgyában folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás felfüggesztése mellett az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 20. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését, valamint alkalmazásának kizárását a folyamatban lévő ügyekben.

2020. március 10. Szakma

Jogsértő a reklámadó bírság

Az EUB aránytalannak minősítette a magyar szankciórendszert, amely alapján azon szolgáltatóval szemben, amely nem tett eleget bejelentkezési kötelezettségének néhány nap alatt, mindössze egyetlen napos időközökkel összesen 1 milliárd Ft‑os bírságot lehet kiszabni.

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény
2020. február 24. Szakma

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 79. § (2) bekezdésének 2012. december 31. napjáig hatályos „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvényellenes volt. A döntéshez Salamon László fűzött különvéleményt.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani
2019. november 26. Világjogász

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani

2015-ben a magyar hatóságok nem engedték be az abcug.hu újságíróját a debreceni menekülttáborba, és a döntést részletesen meg sem indokolták. Az EJEB szerint a tagállami hatóságok eldönthetik, hogy mikor és hogyan biztosítják a sajtó menekülttáborokba való belépést, de a közérdek mérlegelése nélkül nem lehet általában kitiltani a sajtót.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során
2019. szeptember 11. Szakma

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszéknek a GVH kartelltilalom megsértését megállapító határozatát jogerősen felülvizsgáló ítélete azt a kérdés veti fel, vajon mikor minősülhet a versenyjogba, illetve a közbeszerzési jogba ütközőnek, ha a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás megvalósításában ténylegesen részt nem vevő, arra nem képes fővállalkozók többen ugyanazon szolgáltatást ténylegesen és döntő részében megvalósító alvállalkozó igénybevételével és az ő erőforrásaira, referenciájára támaszkodva vesznek részt ajánlattevőként az eljárásban. Ennek kapcsán pedig felmerül, hogy egy magatartás versenyjogi megfelelőségének, illetve a közbeszerzési jog verseny tisztaságára vonatkozó alapelvével való összhangjának megítélése nem feltétlenül vezet minden esetben azonos eredményre, és hogy bizonyos kérdésekben a két jogterület között nyugtalanító (mert a magatartás objektív körülményei alapján nem egyértelműen feloldható) feszültség áll fenn.

A megalázó bánásmód tilalmába ütközik az erőszakos vizeltet-mintavétel
2019. július 10. Világjogász

A megalázó bánásmód tilalmába ütközik az erőszakos vizeltet-mintavétel

A kérelmező 2014 szeptemberében fordult az EJEB-hez az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. és 8. cikkének megsértése miatt, azt állítva, hogy a Magyar hatóságok testi kényszer alkalmazásával vettek tőle vizeletmintát, amellyel sérült a kínzás tilalmának elve, illetve a kérelmező magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joga.