Bejegyzések a ‘Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság’ címkével ellátva

Jogszerű a kiskereskedelmi különadó is

Az EUB döntése értelmében nem minősül a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi vállalkozások hátrányos megkülönböztetésének a progresszív kiskereskedelmi különadó alkalmazása.

Jogsértő a reklámadó bírság

Az EUMSZ 56. cikkének rendelkezésébe ütközik a reklámadótörvényben rögzített bírságolási rendszer, amely a Magyarországon nem letelepedett adóalanyoknak nem teszi lehetővé, hogy mulasztásukat orvosolják.

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény

A sérelmezett szabályozás észszerű indok nélkül tett különbséget a visszatérítésre jogosult alanyok homogén csoportján belül, és megállapította a szabályozás alaptörvény-elleneségét, továbbá alkalmazási tilalmat rendelt el a folyamatban lévő ügyekben.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani

2015-ben a magyar hatóságok nem engedték be az abcug.hu újságíróját a debreceni menekülttáborba, és a döntést részletesen meg sem indokolták. Az EJEB szerint a tagállami hatóságok eldönthetik, hogy mikor és hogyan biztosítják a sajtó menekülttáborokba való belépést, de a közérdek mérlegelése nélkül nem lehet általában kitiltani a sajtót.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszéknek a GVH kartelltilalom megsértését megállapító határozatát jogerősen felülvizsgáló ítélete azt a kérdés veti fel, vajon mikor minősülhet a versenyjogba, illetve a közbeszerzési jogba ütközőnek, ha a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás megvalósításában ténylegesen részt nem vevő, arra nem képes fővállalkozók többen ugyanazon szolgáltatást ténylegesen és döntő részében megvalósító alvállalkozó igénybevételével és az ő erőforrásaira, referenciájára támaszkodva vesznek részt ajánlattevőként az eljárásban. Ennek kapcsán pedig felmerül, hogy egy magatartás versenyjogi megfelelőségének, illetve a közbeszerzési jog verseny tisztaságára vonatkozó alapelvével való összhangjának megítélése nem feltétlenül vezet minden esetben azonos eredményre, és hogy bizonyos kérdésekben a két jogterület között nyugtalanító (mert a magatartás objektív körülményei alapján nem egyértelműen feloldható) feszültség áll fenn.

A megalázó bánásmód tilalmába ütközik az erőszakos vizeltet-mintavétel

Sérti a megalázó bánásmód tilalmát, ha hatósági kényszert alkalmaznak a vizeletminta levétele során, annak ellenére, hogy a megbízhatóbb vérminta elegendő lenne a bűncselekmény elkövetésének bizonyításához.