Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Mi minősül üzemi balesetnek?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, amely esetben a munkavállaló az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira, így baleseti egészségügyi ellátásra, baleseti táppénzre és baleseti járadékra lehet jogosult. A munkabaleset fogalmát a munkavédelmi szabályok határozzák meg. Mindkettőben közös elem a baleset, amely az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Megállapítható az összefüggés például munkahelyi tisztálkodás, öltözködés, étkezés vagy üzemorvosi szolgáltatás során bekövetkezett baleset esetén. Ha a munkahelyen étkezési lehetőség nincs, akkor az ebédidőben történt baleset kizárólag akkor minősülhet üzeminek, ha a munkavállaló valóban étkezésre vette igénybe a szünetet.
Üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Utóbbinál az az orvosi vizsgálat vagy kezelés vehető figyelembe, amelyet a keresőképtelenség, a rokkantság, illetve az egészségkárosodás mértéke elbírálása céljából, illetve a keresőképessé váláshoz rendeltek el. Ha például a munkavállaló rosszullét miatt felkeresi háziorvosát, és közben balesetet szenved, az nem minősül üzemi balesetnek.
Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a munkavállaló munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el. Ezt nevezi a törvény úti balesetnek. Ilyen esetben szükséges vizsgálni, hogy a baleset a munkahely és a lakás közötti legrövidebb úton történt-e, illetve a munkavállaló közvetlenül a munkája befejezése után indult-e haza, továbbá hogy hazaútját magánügyek intézése céljából (pl. bevásárlás, gyermek óvodából történő hazavitele) nem szakította-e meg, akár oly módon is, hogy a legrövidebb útról letért.
A törvény egyértelműen kizárja az üzemi baleset köréből az alábbi eseteket:
- a) A balesetet kizárólag a sérült ittassága okozta. Önmagában az a tény, hogy a munkavállaló alkoholt fogyasztott, nem feltétlenül zárja ki az üzemi baleset megállapíthatóságát (például a munkavállaló ittasan közlekedik a munkahelyen, és fejére esik egy munkaeszköz, amitől megsérül).
- b) A munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, az engedély nélküli járműhasználat, a munkahelyi rendbontás során elszenvedett baleset. A „fusizás” tehát kizárja a munkavállalót a baleseti ellátásokból.
- c) A lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt baleset.
- d) Nem jogosult baleseti ellátásra az a munkavállaló sem, aki sérülését szándékosan okozta, vagy szándékosan késlekedett az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével.
A munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben, így különösen a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri, függetlenül a baleset helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló közrehatásának mértékétől. Az úti balesetek közül csak az számít munkabalesetnek, amit a munkavállaló a munkáltató saját vagy bérelt járműmével szenved el.
A társadalombiztosítási baleseti ellátásra jogosító üzemi baleset tehát egyrészt szélesebb baleseti kört ölel fel, hiszen magában foglalja a munkabalesetnek egyébként nem minősülő, saját gépjárművel elszenvedett úti balesetet. Másrészt szűkebb, mivel nem minden munkabaleset egyben üzemi baleset is.
| Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása |
|---|
|
Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés |
A munkáltató a tudomására jutott, illetve bejelentett munkabalesetet köteles kivizsgálni, bejelenteni, illetve nyilvántartásba venni. A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet az üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A súlyos munkabalesetet azonnal be kell jelenteni a munkavédelmi hatóságnak. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.
A bejelentett üzemi baleset tényét a táppénz folyósítására illetékes szerv (kifizetőhely, egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv) bírálja el. A munkáltató lehetősége csak arra terjed ki, hogy a balesetet munkabalesetnek elismeri-e, vagy sem.
A baleset üzemiségének elismerése, illetve elutasítása ugyanakkor nem függhet attól, hogy a munkáltató a balesetet munkabalesetnek elismerte-e. A munkaviszonnyal összefüggő baleset miatt elszenvedett munkavállalói károkért – üzemi vagy munkabalesettől függetlenül – a munkáltató kárfelelőssége természetesen fennáll. Üzemi baleset esetén azonban a társadalombiztosítás által nyújtott ellátást a kártérítés összegéből le kell vonni.
