Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkamódszer, a munkaeszköz, anyag, munkavállalói létszám és szakismeret megfelelőségének biztosítása a munkáltató kötelezettsége, arra befolyása van – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a külföldi kiküldetésben asztalos munkakörben dolgozó felperes munkabalesetet szenvedett. Konténerkiszerelési feladatának ellátása során faléceket kellett a fémhez erősíteni sűrített levegős szegelőpisztollyal, azonban munkavégzés közben letört egy szeg feje, és a letört darab a védőszemüveg kerete alatt áthaladva a felperes jobb szemébe fúródott. A sűrített levegős pisztolyt a fővállalkozó kölcsönözte, a pisztoly újszerű állapotú volt, sérülés nyomát nem lehetett rajta látni. A sérülés hatására a felperes közel 9 hónapig volt keresőképtelen. Az üzemi baleset következtében a sérült szem látása gyakorlatilag teljesen elveszett. A felperes lényegében egyszeműnek volt tekinthető, amely önmagában 25%-os egészségkárosodást eredményez, ami teljes egészében az elszenvedett üzemi balesettel áll oki összefüggésben. Korábbi egészségkárosodását is figyelembe véve a felperes egészségkárosodása így 29% volt, amelynek túlnyomó része üzemi baleseti eredetű. Mivel a sérülés hatására a felperes az eredeti munkakörének ellátására alkalmas volt – bár ugyanazon munkateljesítmény leadásához a kialakult egészségkárosodás mértékével arányos nagyobb teljesítményre volt szüksége –, az alperes ismételten foglalkoztatta őt, ám 7 hónap elteltével a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette.
A felperes keresetében a bekövetkezett munkabalesetével összefüggésben elmaradt jövedelem címén kártérítés és nem vagyoni kártérítés kamatokkal növelt összegű megfizetését, valamint mivel az alperes azonnali hatályú felmondását jogellenesnek tartotta, ezért az ennek hatására elmaradt jövedelem és végkielégítés megfizetését követelte az alperestől.
Az első- és másodfokú eljárás
A közigazgatási és munkaügyi bíróság 3 398 473 forint és törvényes késedelmi kamata, végkielégítés címén 303 755 forint, nem vagyoni kártérítés címén pedig 3 000 000 forint és ennek törvényes kamatának megfizetésére kötelezte az alperest.
A bíróság megállapította, hogy bár a munkabalesettel, annak okával kapcsolatban sem munkáltatói, sem munkavállalói vétkesség nem történt, az alperes objektív felelőssége fennáll. Az Mt. rendelkezése szerint [167. § (1) bekezdés] főszabályként ugyanis a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, kivéve azt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, valamint a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [167. § (2) bekezdés]. A bíróság meglátása szerint nem eredményezheti az alperes mentesülését a használt munkaeszköz esetleges hibája, mert a használt eszközök, anyagok, azok esetleges hibái nem a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmények. A bíróság úgy vélte, hogy a károkozás idején a munkáltató részéről előre látható volt, hogy munkabaleset esetén a munkavállalónál jövedelemkiesés, egészségsérelem bekövetkezhet, ezért nem védekezhetett eredményesen azzal, hogy a munkabalesetnél ne lett volna előre látható a hátrányok bekövetkezése. Másrészről pedig olyan adat a per során nem merült fel, amely a felperes károsodással kapcsolatos vétkességére, vagy arra utalt volna, hogy a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Az azonnali hatályú felmondással kapcsolatban a bíróság kimondta a jogellenességet.
|
Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
|
 |
A fellebbezés során eljárt törvényszék helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Hangsúlyozta, hogy nincs szükség azon körülmény vizsgálatára, hogy a szeg feje miért vált le, mivel ez a munkáltató ellenőrzési körébe eső körülmény. Ebbe a körbe tartoznak mindazok a körülmények, eszközök, energia, a munkavállalók magatartása, amelyeknek a működésére a munkáltatónak a tevékenysége során befolyása van. Az anyaghiba olyan kockázat, amelynek következményeit a munkáltatónak viselnie kell egy esetleges munkabaleset bekövetkezte során. Kiemelte tovább, hogy az Mt. alapján a munkáltatót objektív felelősség terheli, és a munkavédelmi szabályok megtartottsága nem eredményezi a mentesülését figyelemmel arra, hogy a baleset az ellenőrzési körébe tartozó okból következett be. Ezért nincs szükség annak vizsgálatára, hogy a károkozó körülménnyel előre számolnia kellett-e, illetve az elhárítható volt-e.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes álláspontja szerint téves az az álláspont, miszerint a perbeli ügyben a munkáltatónak objektív felelőssége állna fenn. Meglátása szerint s törvényből a vétkességi alapon álló munkáltatói felelősségre lehet következtetni. Az Mt. 167. § (1) bekezdése szerint nem kell a munkáltatónak megtérítenie azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Az alperes úgy vélte, a törvényhelynél szereplő „bizonyítja” kifejezésből az következik, hogy a munkáltatói kártérítés jogalapjának megállapítása tekintetében az objektív felelősségi rendszer „áthajlik” a vétkességen alapuló, kimentést nagyobbrészt lehetővé tevő felelősségi rendszerbe. Ezért nem a működési kör, hanem az ellenőrzési kör vizsgálandó, ami viszont már nem jogkérdés, hanem szakmai kérdés, amelyre a bíróságnak nincs kompetenciája, és szakértői bizonyítást igényel. Ezért ennek mellőzése álláspontja szerint a bíróságok részéről jogszabálysértő volt.
Meglátása szerint a munkafolyamathoz biztosított szerszám, gép, és szög világszínvonalú volt, ezért nem számíthatott arra, hogy e termékek közül az egyik hibás lehet, és a használata balesetet okozhat. Nem várható el a munkáltatótól, hogy a munkafolyamatoknál használt több ezer szeget egyenként megvizsgáljaa.
Álláspontja szerint teljesítették az ellenőrzési kötelezettségüket, a felperest megfelelő munkaeszközökkel és munkavédelmi oktatással látták el, így nem kellett azzal számolni, hogy a károkozó körülmény bekövetkezik.
A Kúria megállapításai
A Kúria hangsúlyozta, hogy a munkahelyi balesettel okozott kárért a munkáltató kárfelelőssége fennáll. A kárfelelősség megállapításához a károsultnak a károkozó vétkességét nem kell bizonyítania. Hangsúlyozta azonban, hogy a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésénél a törvény olyan kimentési okokat határoz meg, amelyek a felróhatóság érvényesülését biztosítják. Ezek alapján a munkáltató akkor mentesül a kárfelelősség alól, ha a kárt ellenőrzési körön kívül eső, egyben olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Amennyiben a károkozó körülmény a munkáltató ellenőrzési körén belül esik, akkor már a körülmény előreláthatóságát, illetve elkerülését és a kár elháríthatóságát nem kell vizsgálni.
A Kúria hangsúlyozta, hogy az ellenőrzési kör arra a körre szorítja a munkáltató kártérítési felelősségét, amelyben lehetősége, egyben kötelezettsége is a károk megelőzése érdekében szükséges intézkedések megtétele. Az ellenőrzési körön minden olyan objektív tényt és körülményt érteni kell, amelynek alakítására bármilyen lehetősége volt a munkáltatónak. Kiemelte továbbá, hogy az ellenőrzési és a működési kör között átfedés is lehet, azonban a működési körbe azok a körülmények is bele tartozhatnak, amelyekre a munkáltatónak még közvetett ráhatása sincs.
A perbeli esettel kapcsolatban arra a következtetésre jutott a Kúria, hogy a munkamódszer megválasztása, ahhoz a megfelelő munkaeszköz, anyag, munkavállalói létszám és szakismeret biztosítása a munkáltató kötelezettsége, arra befolyása van. Adott esetben mindezek feltárása lett volna szükséges az ellenőrzési kör megállapításához. Ezért meglátása szerint, ezek vizsgálata nélkül nem lehet állást foglalni arról, hogy a szögfej leválására a munkáltatónak volt-e ráhatása. Ezért a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az eljáró bíróságok jogellenesen mellőzték erre vonatkozó bizonyítási indítványai teljesítését, valamint a csatolt szakértői vélemény értékelését.
Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróságot a munkabalesettel összefüggésben előterjesztett kártérítési igény vonatkozásában új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. I. 10.419/2015.) a Kúriai Döntések 2016/5. számában M.10. szám alatt jelent meg.
