Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A korábbi jelentős eszközleértékelődés után a tavalyi a korrekció éve volt a biztosítóknál, pénztáraknál, valamint a tőkepiacokon, és a háztartások bruttó pénzügyi vagyona is jelentősen emelkedett – mondta Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.
A jegybank szerdán publikált, a Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentését ismertetve elmondta: a biztosítási szektor díjbevétele tavaly (fióktelepekkel együtt) 6,5 százalékkal, 1647 milliárd forintra nőtt, elsősorban a nem-élet ág – casco, kgfb és a vagyonbiztosítások – díjbevételek közel inflációval azonos, 14,5 százalékos emelkedésének köszönhetően. Az élet-ágban – az egyszeri díjak jelentős visszaesése miatt – 6,3 százalékkal estek a díjbevételek.
A növekedés ellenére a nemzetközi összehasonlításban használatos penetráció – a díjak GDP-hez viszonyított aránya – 2 százalékra csökkent, így tovább távolodott az MNB 3 százalékos célértékétől – tette hozzá.
Nagy Koppány, a biztosítási- és pénztárfelügyeleti igazgatóság igazgatója elmondta: a biztosítási pótadó hatása miatt tovább csökkent a biztosítók adózott eredménye. Sajáttőke-arányos nyereségük a 2022-es 9,5 százalékról 5,4 százalékra esett, a szektor tőkemegfelelési mutatója viszont a 2022-es 172 százalékról a szabályozói szint közel duplájára, 195 százalékra nőtt.
Jelentősen nőtt a szektor befektetéseinek értéke, amelyek 79 százaléka hazai eszközökben, elsősorban magyar állampapírban van – mondta.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon tavaly az emelkedő kötvény, állampapír és részvénypiaci hozamok miatt 1939 milliárd forintra nőtt a 2022-es 1596 milliárd forint után, ennek 47 százaléka állampapírban, 16 százaléka külföldi befektetési alapban, 9 százaléka hazai vállalati kötvényben és 8 százaléka hazai részvényben volt.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetéseknek köszönhetően csúcsot ért el a befizetések értéke, amit az adójóváírások is segítettek, ugyanakkor folyamatosan csökken és öregedik a tagság. Nagy Koppány megjegyezte: a pénztáraknak nem sikerült a fiatalabb generációt megszólítani, sem aktivizálni a passzív tagokat. Az MNB szerint a hosszútávú működés fenntartásához alapvető és átfogó reformra van szükség és ki kellene szélesíteni a befizetői kört, a munkáltatók nagyobb szerepvállalásával – mondta.
A nyugdíjpénztárak 2023-ban kimagasló, 21 százalékos hozamot értek el az előző évi mintegy 7 százalékos veszteség után. Tizenöt éves távlatban a 6,99 százalékos éves nominális kamat 2,33 százalékos éves reálkamatot (infláció feletti kamat) jelentett a tagoknak – ismertette az adatokat. Tavaly a nyugdíjpénztárak működési eredménye is pozitívba fordult, mindkét önkéntes pénztári ág jelentősen növelte működési tartalékszintjét – mondta.
Az egészség- és önsegélyező pénztárak tagsága folyamatosan nő, számuk elérte az 1,12 milliót, meghaladva az önkéntes nyugdíjpénztártagok 1,07 milliós számát.
A tőkepiaci folyamatokra kitérve Bakos Péter főosztályvezető elmondta: négy évi növekedés után a Budapesti Értéktőzsde forgalma csökkent, ugyanakkor a BUX index 38 százalékos emelkedésének köszönhetően a BÉT-en forgó részvények piaci kapitalizációja az év végére megközelítette a 14 900 milliárd forintot.
A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon 47,5 százalékos bővüléssel új csúcsra, 19 401 milliárd forintra emelkedett. A befektetési alapok nettó eszközértéke is rekordot döntött, 14 632 milliárd forintos értéke 48,2 százalékkal haladja meg a 2022. évit, amit főként a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok hozamemelkedése, illetve a befizetések növekedése magyarázott. Ezzel összhangban a befektetési alapkezelők összesített adózott eredménye több mint 50 százalékkal 63,3 milliárdra forintot bővült – tette hozzá.
A korábbi stagnálás után növekedésnek indult a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok állománya és a vezetett számlák száma is. Az előbbi közel 30 százalékkal 62 654 milliárd forintra, utóbbi 1,932 millióról 2,087 millióra nőtt – ismertette a főosztályvezető.
(MTI)
Közel 300 pénzügyi- és adóvezető körében készített felmérést az EY Magyarország. A vállalat éves adókonferenciáján bemutatott kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a cégek jelentős többsége már elkezdett foglalkozni azzal, hogy beépítse a mesterséges intelligenciát az adózási folyamataiba. A válaszadók azt is megosztották, hogy üzleti oldalról mi jelenti számukra a legnagyobb kihívást.
A LEI-kód éppen olyan szerepet tölt be a cégek életében, mint egy ember életében a személyi igazolvány vagy az útlevél. Az Európai Unió által 2018-ban egyes pénzügyi tranzakciókhoz kötelezővé tett LEI-kód (jogalany-azonosító) szerepe, hogy biztosítja az átláthatóságot és a biztonságot a pénzügyi folyamatokban.
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
