Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Legfeljebb egy évig lehetne közfoglalkoztatotti státuszban maradni és a 25 év alatti fiatalokat kivennék a programból.
A kormány jövőre teljesen átalakíthatja a közfoglalkoztatási programot, erről Simon Attila a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára beszélt a Világgazdaságnak – írja a Portfolio.
A helyettes államtitkár a lapnak azt mondta, hogy a közfoglalkoztatási program kiterjesztése alkalmas volt arra, hogy a munkaerőpiacról leszakadókat visszaterelje a munkába. Ma már ugyanakkor sok közfoglalkoztató úgy gondolja, hogy a program önmagáért létezik és az sem motiválja a közfoglalkoztatottakat a versenyszférában való elhelyezkedése, hogy kicsi a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér közötti különbség.
Ezért az NGM többek között azt javasolja, hogy legfeljebb 12 hónapog lehessen közfoglalkoztatotti státuszban maradni. Az is cél, hogy a szakképzett munkavállalókat nem pazarolják el a közfoglalkoztatásra. A tervek szerint ezek a munkavállalók csak akkor lehetnek majd közfoglalkoztatottak, hogy három hónapon belül nem ajánlanak nekik a végzettségükhöz megfelelő munkahelyet, vagy három munkáltató visszautasítja őket.
Simon Attila a Világgazdaságnak azt is elmondta, hogy szeretnék a 25 év alatti fiatalokat kivezetni a közfoglalkoztatásból, azért, hogy a fiatalok ne parkolópályán kezdjék életüket.
A helyettes államtitkár szerint a 250 ezer fős közfoglalkoztatotti létszámból 100-150 ezer főt lehet elhelyezni a versenyszférában. A tárca javasaltairól januárban tárgyal a kormány és ha elfogadják a tervezetet, márciusban indulhat az új közmunka-rendszer – írja a Portfolio.
Európa versenyképességét komolyan fenyegeti a túlzott bürokrácia és a túlszabályozás, amelyek gátolják az innovációt és a fogyasztók jólétét – mondta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az erdélyi Tusnádfürdőn a GVH tájékoztatása szerint.
Az utóbbi évek során lényegesen javult a magyar bankrendszer digitális felkészültsége, a következő időszakban a biztosítási és a tőkepiaci szektornak is föl kell zárkóznia – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) digitalizációért és fintech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank fintech és digitalizációs jelentésének bemutatóján.
A szerzők, Szívós Alexander[1] és Svecz Máté[2] bemutatják a klímavédelmet célzó úgynevezett EPR-rendelet részleteit, mely – igazodva az uniós jogszabályhoz – bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, miközben adózási vonzata sem elhanyagolható.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
