OKSZ: problémás a kötelező létszámnövelés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több problémát is felvetne, ha bevezetnének egy olyan rendelkezést, amely a kiskereskedelmi vállalkozások számára kötelező létszámnövelést írna elő – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az.


A Magyar Idők szerdai számában arról írt, hogy rövidesen a parlament elé kerül egy olyan jogszabálytervezet, amely alapján a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. A rendelkezés által a vállalkozások dolgozói létszáma átlagosan duplájára emelkedne.

Vámos György szerint bár a jogszabálytervezet részletei nem ismertek, ilyen szabályozásra nincsen példa az Európai Unióban, ezáltal felmerülhet, hogy a kötelező létszámnövelés uniós joggal ütközhet.  

Munkajogi kiskönyvtár sorozat

A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta

Úgy vélte: ahogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is átcsoportosítással gazdálkodták volna ki, az érintett kereskedőknek a létszám emelésével járó költségeket is valahonnan elő kell teremteniük, így elvonhatnak a beruházásra, fejlesztésre, szállítóeszköz-vásárlásra, vagy akár a bérre szánt összegekből is. „Valahonnan le kell csípni” – fogalmazott a főtitkár.

Kifejtette: a rendelkezés a munkaerőhiányra sem feltétlenül jelentene megoldást, mert a probléma csak egyes szakmákat és értékesítési csatornákat érint, például nehéz péket, vagy hentest találni. A létszámemeléstől azonban még mindig nem lesz a munkaerőpiacon hentes – hangsúlyozta.

Vámos György felhívta a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló információkból nem lehet egyelőre kikövetkeztetni, hány alkalmazottat és áruházat érintene a szabályozás. Nem tudni ugyanis, hogy bruttó, vagy nettó alapterületről van szó, ahogy azt sem, milyen munkakörökre terjedne ki.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

DLA Piper: Az ESG törvény újabb módosítása könnyíthet a vállalkozások terhein

Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.

2024. december 3.

Pillanatkép a digitális piacok szabályozásáról (1. részlet)

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelent kötetben foglalt értekezés az uniós digitális szabályozás gerincét alkotó DMA (Digital Markets Act) szabályozási összefüggéseiből kiindulva azon kérdések vizsgálatára irányul, amelyekről a kutatás során beazonosítható volt, hogy a magyar piacon működő digitális vállalkozások a szabályozási átalakuláshoz történő adaptációt elsődlegesen meghatározzák. A kötet szerzője Dr. Firniksz Judit.