Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az üzleti titok és a hozzá közel álló védett ismeret (know-how) fogalmát, a hozzá fűződő jogi érdek érvényesítésének feltételeit és a megsértésük esetén a szankciókat eddig a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény tartalmazta. Ezt a kettős rendszert és a vele járó nehezebb átláthatóságot szüntette meg az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény.
Új megközelítés, új lehetőségek az üzleti titok védelme kapcsán
A szabályozás szerint mind a piaci hatású – az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző –, mind az ilyen hatással nem rendelkező üzleti titok-sértés ellen a törvény alapján lehet fellépni. A szabályozás az üzleti titok és a know-how védelmét kivonta a Ptk. személyiségi jogok fejezetéből. Lényegében kimondva ezzel, hogy azok nem a jogi személyeket megillető személyiségvédelmi eszközök, hanem inkább a szellemi tulajdonjog egy formájának tekinthetőek, így a szerzői joghoz és a védjegyhez hasonlóan speciális ágazati szabályozás alá kell vonni őket.
Ez a felfogás egyébként egybecseng a TRIPS egyezménnyel is, amely a „nyilvánosságra nem hozott adatok” védelmét (39. cikk) a szabadalommal, a védjeggyel, a formatervezési mintával és a földrajzi árujelzővel stb. együtt a szellemi tulajdonjog egyik oltalmi formájaként fogja fel.
A törvény definiálja az üzleti titok jogosultját: az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy, akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené. Így azon személyek, akiknek az üzleti titoknak minősülő információk védelméhez nem kapcsolódik jogszerű érdeke – pl. az üzleti titok bűncselekménynek minősülő tevékenységre vonatkozik – nem tarthatnak igényt a törvényben biztosított jogokra sem.
A törvény ráerősít az üzleti titokhoz fűződő jog vagyoni jellegére azzal, hogy kimondja: az üzleti titokhoz fűződő jog forgalomképes, azaz átruházható, valamint annak hasznosítására az üzleti titok jogosultja másnak engedélyt adhat. Ez egy fontos szempont lehet például üzletág átvétellel megvalósuló céges felvásárlások esetén, hiszen az üzletrész adásvételi szerződésekbe szabályozott háttérrel kerülhet bele a megvásárolt üzletággal kapcsolatos üzleti titokhoz fűződő jogok átruházása is.
Üzleti titok új fogalma
Üzleti titokként a jogszabály a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tényt, tájékoztatást, egyéb adatot és az azokból készült összeállítást definiálja, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
A definíció az Irányelvben foglaltaknak megfelelően kiegészítésre került az információk titkos jellegével, másrészről a Ptk. kereskedelmi érték fordulata az ennél jóval tágabb, „vagyoni értékkel bír” meghatározással került helyettesítésre.
Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése – definiált cselekménykör
A jogszabály egyértelműen meghatározza azon esetköröket, amelyek az üzleti titokhoz fűződő jog megsértését jelentik, és amelyek korábban jellemzően csak szerződéses rendelkezések keretében kerültek hasonló részletességgel meghatározásra.
Az általános jellegű megfogalmazás szerint az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi.
Az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti, ha:
Kivételek a védelem alól
Az új törvény részletesebben meghatározza az üzleti titok védelme alóli kivételeket is. Nem minősül az üzleti titok megsértésének:
A jogszabály ezen kívül több más esetet is felsorol, ami kivételnek számít. Így például ha az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését jogszabály írja elő, vagy teszi lehetővé, vagy ha az üzleti titkot azért szerzik meg, vagy továbbítják az ügyben eljárni jogosult szerv részére, mert ezzel jogszabálysértés, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző magatartás előzhető meg, továbbá ha ezzel a fentiek következményei elháríthatóak vagy csökkenthetőek. Természetesen itt is fontos az arányosság betartása, tehát csak a fenti cél által indokolt terjedelemben történhet jogszerűen az üzleti titok megszerzése vagy felfedése.
Kifinomult szankciórendszer
Az üzleti titok megsértéséhez a jogalkotó kilenc különböző szankciót határoz meg, amelyeket a jogosult önállóan és együttesen is követelhet, érvényesíthet. A jogosult a következőket kérheti a bíróságtól:
Az utolsóként felsorolt szankción a jogsértést megállapító határozat országos napilapban vagy interneten való közzétételét kell érteni. Ennek elsősorban az a célja, hogy harmadik személyeket az ilyen jellegű jövőbeli jogsértésektől elrettentse, és a közvéleményt tájékoztassa. Újdonság, hogy a jogosult kérheti jogsértő termékek jótékonysági tevékenységet ellátó civil szervezeteknek való átadását is, melyeket a jogosult választhat ki.
A bíróság a jogsértő kérelmére a fenti szankciók alkalmazása helyett a jogsértés megállapítása mellett pénzbeli ellentételezés megfizetését rendelheti el a jogosult javára. Erre akkor van lehetőség, ha az illető a jogsértést elkövető személytől a jogsértésről nem tudva, jóhiszeműen jutott hozzá az üzleti titokhoz, a szankciók alkalmazása aránytalan hátrányt okozna neki, és az ellentételezés egyébként ésszerűen ellensúlyozza a jogsértéssel okozott hátrányt.
Ez alapján tehát az sem ússza meg teljesen a jogosulatlanul hasznosított vagy felfedett üzleti titok hasznosításából vagy felfedéséből eredő előny felhasználásának következményeit, aki egyébként teljesen jóhiszeműen szerezte meg azt, nem tudva arról, hogy akitől az üzleti titkot átvette, az jogosulatlanul jutott hozzá, vagy használta fel.
Természetesen megmaradt az az általánosan alkalmazott szabály is, hogy a törvény által megengedett szankciók kérése helyett/mellett a jogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Általános kártérítés esetében ugyanakkor a kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege. Ez alatt a törvény azt a díjazást érti, amely a jogosultat megillette volna, ha a jogsértő engedélyt kért volna az üzleti titok hasznosítására, ami ugyancsak a szerzői jogi megközelítéshez hasonló.
Érdemes komolyabban venni az üzleti titkokat
Az új jogszabály részletes rendelkezései kapcsán az üzleti titokkal kapcsolatos magatartások tehát a korábbinál lényegesen részletesebb szabályozást nyertek. Egyértelműen definiálásra és részletesen szabályozásra kerültek a megsértés lehetséges módjai és a szankciórendszer is, amely alapján kiszélesednek a sérelmet szenvedett felek jogérvényesítési lehetőségei is.
A szabályozáshoz hasonló mélységű titoktartási szabályok eddig jellemzően csak olyan szerződésekben kaptak helyet, amelyeknél az üzleti titok kiemelt jelentőséggel bírt, ami alapján az üzleti titoksértés jellemzően szerződésszegés keretében volt érvényesíthető. Természetesen továbbra sincs akadálya annak, hogy a felek szerződésben rendelkezzenek az üzleti titokkal kapcsolatos akaratukról, amelyben akár el is térhetnek a jogszabálytól. Mindemellett az új jogszabálynak a szerződésen kívüli jogviszonyok területén lehet igazán lényeges hatása azáltal, hogy részletesen szabályozza az üzleti titok és a know how fogalmát, védelmét, annak korlátait, megsértésük eseteit és annak szankcióit.
Ezáltal szerződés nélkül is egy összetett és átláthatóbb védelmi rendszert kaptak a kezükbe az üzleti titok jogosultjai.
A bejegyzés szerzője dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary Zrt. adószakértője. Az RSM blog az Adó Online szakmai partnere.
A szerző két, hasonló célú és elnevezésű, de eltérő feltételek mellett igénybe vehető távollétet mutat be, megvilágítva a hasonlóságokat és különbségeket. Az egyik a gyermekek utáni pótszabadság, a másik a 2023. január 1-jétől bevezetett szülői szabadság.
Az Európai Bizottság eljárást indított csütörtökön a Temu ellen annak megállapítására, hogy a kínai online kereskedelmi óriásvállalat megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt az illegális termékek értékesítésével, a szolgáltatás esetleges függőséget okozó kialakításával, a felhasználók számára vásárlások ajánlására használt rendszereivel, valamint az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos területeken.Az uniós bizottság közleménye szerint a vizsgálat a Temu által szeptember végén benyújtott kockázatértékelési jelentés alapján indult, és arra összpontosít, hogy a vállalat rendszerei arra szolgálnak-e, hogy korlátozzák a nem megfelelő termékek értékesítését az Európai Unióban.
Év vége közeledtével felmerül a kérdés, pontosan mi történik, ha valakinek elfogy az éves szabadságkerete. Az éves fizetett szabadság a munka világában alapvető jog, amelyet minden munkavállaló igénybe vehet. A szabadság kiadása mindig a munkáltató felelőssége és kötelezettsége, ennek ütemezése során számos jogszabályi előírást kell figyelembe vennie.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
