Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság két szervezeti egysége is vizsgálta a magyarországi reklámadót, szükség volt a jogszabályi előírásainkon módosítani. Nemrég látott napvilágot a jelenleg kihirdetésre váró törvényjavaslat, mely „a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon” elvet követi. A módosítás célja, hogy a reklámadó uniós jogi aggályok nélkül fennmaradhasson, miközben az államháztartási bevételek se csorbuljanak. Ez egyetlen dolgot jelent az adózók számára: egyre többen lesznek kötelezettek. Jelen cikkünkben a reklámadó változásait tekintjük át részletesen.
Reklám közzétételének megrendelése esetén – mely talán a legtöbb adózót érintheti – fontos változás, hogy az adó mértéke 20%-ról 5%-ra fog mérséklődni. Az új mértéket a kihirdetés napját követő 31. naptól lehet majd alkalmazni.
Az idei évi változásoknak köszönhetően a reklám közzétételének megrendelőjének nyilatkozat hiányában további két lehetősége is van arra, hogy mentesüljön a reklámadó fizetési kötelezettség alól. Az egyik, ha hitelt éremlő módon (például tértivevénnyel, olvasási nyugtával stb.) igazolni tudja, hogy a közzétevőtől kérte a nyilatkozat kiadását, de azt a számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg, és ezt a tényt, a megrendelő kötetlen formában bejelenti az állami adóhatósághoz. A másik mentesülési lehetőség, ha a reklám közzétevője a megrendelés időpontjában szerepel az adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban. Ha egyik lehetőséggel sem tud élni, abban az esetben köteles a megrendelő a reklám közzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része után reklámadót fizetni.
A megrendelő adózásához kapcsolódik a módosító törvény társasági adót érintő része. E tekintetben pozitív változás, hogy kizárólag abban az esetben lesz köteles az adózó növelnie a társasági adó alapját, ha reklám közzététel megrendelésével kapcsolatos költségei éves szinten a 30 millió forintot meghaladják, és nem rendelkezik a szükséges nyilatkozattal. Ez a szabály a törvényjavaslat hatályba lépése napját követő naptól fog élni és akár 2014. augusztus 15-ig visszamenőleg is alkalmazható lesz.
Fontos megjegyezni, hogy 2015 óta reklám közzétételének megrendelése esetén, ha az adózó nem kap a közzétevőtől nyilatkozatot, akkor a fentiekben bemutatott lehetőségek a társasági adó kötelezettség alóli mentesülést is biztosítják. A módosító törvény azonban nem terjed ki ezen két lehetőségre – lévén ezek múltbeli visszamenőleges alkalmazása gyakorlati problémákba is ütközne – így a 2014. adóév kapcsán egyedül a nyilatkozat léte, vagy a fenti értékhatár mentesíthet a társasági adóalap növelés alól. Az idei évben azonos értékhatár vagy az ismertetett három opciók egyike is képes „felmenteni” a reklámot megrendelőt a társasági adóalapjának növelése alól.
Mivel az új jogszabály nem kerül kihirdetésre a társasági adóbevallás benyújtásának határidejéig, így a 2014. évre vonatkozó kedvezőbb szabállyal valószínűleg kizárólag önellenőrzés keretében tudnak majd az adózók élni.
Reklám közzététele, illetve a saját célú reklámok esetében is fontos változást ígér a törvényjavaslat. A rossz hír, hogy a 0% kulcsú adóalap értékhatára 500 millió forintról 100 millió forintra mérséklődik, majd e fölött 5,3% lesz az adó mértéke, így várhatóan többen számolhatnak adófizetési kötelezettséggel, illetve sokan magasabb adóteherrel nézhetnek szembe. A jó hír viszont az 5 milliárd forintot meghaladó adóalappal bíróknak, hogy az egykulcsos adónak köszönhetően, ők csökkenő adótehernek örülhetnek.
Ezen új adómértékek szintén a kihirdetés napját követő 31. naptól alkalmazandóak, viszont lehetőség van azokat visszamenőlegesen, akár már 2014. augusztus 15-étől is alkalmazni. Aki számára tehát az új szabályok kedvezőbbek, azoknak lehetőségük lesz azokat a reklámadó hatályba lépésének napjáig visszamenőlegesen alkalmazni, akiknek viszont kedvezőtlenebb – például akik az alacsonyabb adóalap sávhatár miatt adófizetési kötelezettséggel fognak szembe nézni – nekik elegendő a kihirdetés napját követő 31. naptól e szerint számítaniuk az adójukat.
Reklám közzététele, illetve a saját célú reklám esetén a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap összeszámítási szabályok is enyhülnek. A törvény módosításának értelmében kizárólag akkor lesz szükséges az összeszámítást elvégezni, ha a reklámot közzétevők közti kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követően szétválás miatt jött létre. A módosítás célja a reklámadót ily módon elkerülni igyekvő vállalkozások megadóztatása. Ez a szabály az adómérték változásával együtt lép életbe és szintén akár visszamenőleges hatállyal is alkalmazható lesz.
Összefoglalóan leszögezhető, hogy sokak örülnek, talán még többen pedig bosszankodnak a megszavazott változások miatt, de egy biztos: reklámadó volt, van és lesz.
A cikk szerzője az UCMS Group Hungary (Molnár Anett).
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!