Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkavégzés körülményeiben bekövetkező változások mind az egyén, mind a szervezet szintjén komoly stresszforrást jelentenek.
A munkavégzés körülményeiben bekövetkezett változások: a gazdasági környezet bizonytalansága, az alkalmi munkavégzés arányának növekedése, a nagy munkaterhelés, a monotonitás, a munkateljesítménnyel kapcsolatos pontosan körül nem határolt elvárások az utóbbi évtizedekben sok európai munkahelyen a pszichoszociális problémák számának növekedését idézték elő. Az egyén szintjén magánéleti problémák, stressz, alvászavarok vagy betegség lehet a következmény.
A szervezetek esetében a következő tényezőket emelhetjük ki, melyek egyben figyelmeztetésül is szolgálnak a túlzott stressz fennállására:
a munkatársak gyakran fáradtak, lehangoltak, ellenállással fogadják az újabb kihívásokat, passzívak a problémák megoldásában;
csökken a motiváció, az elkötelezettség és a hatékonyság;
gyakoriak a hibázások, tévedések, munkahelyi balesetek;
gyakoribbak az agresszív megnyilvánulások;
növekszik a betegség miatti hiányzások és kilépések száma, nő a fluktuáció.
Amennyiben a munkáltató ezeket a tüneteket tapasztalja, illetve, ha ezeket el szeretné kerülni, érdemes időt és energiát fordítania a rendszeres kockázatértékelésre és a preventív beavatkozásokra. A megelőzés leghatékonyabb eszköze a rendszeres kockázatértékelés és az erre épülő célzott beavatkozás.
A hazai munkavédelmi szabályozás régóta tartalmaz előírásokat a pszichoszociális kockázatok értékelésére és kezelésére. Magyarországon a munkáltatóknak 2008. január 1-jétől kötelező a kockázatértékelés elkészítése, a munkavállalókra gyakorolt hatás értékelése és a kockázat csökkentésére szolgáló intézkedések kidolgozása [a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja].
Az akciótervek célja lehet a stresszforrások megszüntetése vagy redukálása pl. szervezeti átalakítás, a belső szabályzatok és politikák módosítása, a munkakörök megváltoztatása, a fizikai környezet átalakítása, illetve a személy–környezet összeillés erősítése, a belső kommunikáció és az elkötelezettség javítása, valamint az egyéni készségek fejlesztése által.
Első lépésként érdemes lehetőséget adni a munkavállalóknak, hogy felmérjék stresszmenedzsment készségeiket. Az erre vonatkozó kérdőív eredménye alapján mindenki önként dönthet úgy, hogy személyes fejlesztést igényel. A jelentkezés alapján a folyamat második és harmadik lépése a konkrét fejlesztés, mely egy átfogó keretprogramból, az erre épülő egyéni, személyes fejlesztési alkalmakból, valamint konkrét szervezetfejlesztési helyzetek megoldásából áll a következők szerint:
1. Személyes felmérés – Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív
Az úgynevezett Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív (PIK) segítségével meghatározhatóak az egyén számára azok a faktorok, melyek fejlesztése indokolt a stresszel való megküzdés erősítésének érdekében.
A kérdőív kiértékelése alapján a munkavállaló eldöntheti, hogy szeretne-e foglalkozni saját stresszkezelési eszköztárának és készségeinek fejlesztésével.
2. Stresszkezelési keretprogram – Williams Életkészségek Program
A Williams Életkészségek Program (WÉK) olyan stresszkezelési keretprogram, amely segíti a teszt eredményének mélyebb értelmezését, s konkrét eszközöket és módszereket ad a stresszkezeléshez, valamint a személyes fejlesztéshez. A program alapján pontosan kijelölhetőek a mélyebb foglakozást érintő területek is, melyekkel a speciális készségfejlesztő programokon foglalkozhat a résztvevő egyéni igénye és elhatározása alapján.
A tréning tematikája szervesen egybekapcsolja a pszichológiai életkészségek egyes faktorait, s átfogóan foglalkozik a stresszel való megküzdés készségeivel, módszertanával. Az egyes életkészség faktorok mélyebb fejlesztésére a tréningen tett elhatározások alapján külön 4 órás fejlesztő programokban kerülhet sor, szintén egyéni döntés alapján.
Az USA-ban a Williams Életkészségek Programot több mint 10 éve alkalmazzák nagy sikerrel; tematikáját és módszertanát a Duke Egyetem (Durham, NC, USA) vezető szakemberei dolgozták ki a stresszkutatás legfrissebb eredményeinek felhasználásával, sok év csoportterápiás tapasztalata alapján. Fontos szempontjai a költség-hatékonyság, a lehető legjobb időkihasználás és az elsajátított készségek hosszú távú gyakorlati alkalmazhatósága.
A WÉK problémamegoldó kommunikációs rendszer, amelyben az érzelmi folyamatok belső szabályozását és az ahhoz hitelesen kapcsolódó megfogalmazásokat, kapcsolati lehetőségeket sajátíthatják el a résztvevők. Jól strukturált kognitív módszer; olyan készségeket tanít, amelyek a harmonikus emberi kapcsolatok kialakításához és fenntartásához nélkülözhetetlenek: önismeret, a tudatos döntés képessége, hatékony feszültség levezető készségek, az önérvényesítés készsége, konfliktuskezelés, empátia, továbbá egy könnyen elsajátítható probléma-megoldási vezérfonalat ad. Segít a gondolatok és érzelmek tudatosításával az önismeret fejlesztésében, a feszültségek, negatív érzelmek csökkentésében, az indulatok, a felesleges vívódások kezelésében, a problémamegoldásban, az asszertív technikák elsajátításában, a jó munkahelyi közérzet fenntartásában és a hatékony kommunikációban.
