Stresszoldás az irodában (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavégzés körülményeiben bekövetkező változások mind az egyén, mind a szervezet szintjén komoly stresszforrást jelentenek.


A munkavégzés körülményeiben bekövetkezett változások: a gazdasági környezet bizonytalansága, az alkalmi munkavégzés arányának növekedése, a nagy munkaterhelés, a monotonitás, a munkateljesítménnyel kapcsolatos pontosan körül nem határolt elvárások az utóbbi évtizedekben sok európai munkahelyen a pszichoszociális problémák számának növekedését idézték elő. Az egyén szintjén magánéleti problémák, stressz, alvászavarok vagy betegség lehet a következmény.

A szervezetek esetében a következő tényezőket emelhetjük ki, melyek egyben figyelmeztetésül is szolgálnak a túlzott stressz fennállására:

a munkatársak gyakran fáradtak, lehangoltak, ellenállással fogadják az újabb kihívásokat, passzívak a problémák megoldásában;
csökken a motiváció, az elkötelezettség és a hatékonyság;
gyakoriak a hibázások, tévedések, munkahelyi balesetek;
gyakoribbak az agresszív megnyilvánulások;
növekszik a betegség miatti hiányzások és kilépések száma, nő a fluktuáció.

Amennyiben a munkáltató ezeket a tüneteket tapasztalja, illetve, ha ezeket el szeretné kerülni, érdemes időt és energiát fordítania a rendszeres kockázatértékelésre és a preventív beavatkozásokra. A megelőzés leghatékonyabb eszköze a rendszeres kockázatértékelés és az erre épülő célzott beavatkozás.

A hazai munkavédelmi szabályozás régóta tartalmaz előírásokat a pszichoszociális kockázatok értékelésére és kezelésére. Magyarországon a munkáltatóknak 2008. január 1-jétől kötelező a kockázatértékelés elkészítése, a munkavállalókra gyakorolt hatás értékelése és a kockázat csökkentésére szolgáló intézkedések kidolgozása [a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja].

Az akciótervek célja lehet a stresszforrások megszüntetése vagy redukálása pl. szervezeti átalakítás, a belső szabályzatok és politikák módosítása, a munkakörök megváltoztatása, a fizikai környezet átalakítása, illetve a személy–környezet összeillés erősítése, a belső kommunikáció és az elkötelezettség javítása, valamint az egyéni készségek fejlesztése által.

Első lépésként érdemes lehetőséget adni a munkavállalóknak, hogy felmérjék stresszmenedzsment készségeiket. Az erre vonatkozó kérdőív eredménye alapján mindenki önként dönthet úgy, hogy személyes fejlesztést igényel. A jelentkezés alapján a folyamat második és harmadik lépése a konkrét fejlesztés, mely egy átfogó keretprogramból, az erre épülő egyéni, személyes fejlesztési alkalmakból, valamint konkrét szervezetfejlesztési helyzetek megoldásából áll a következők szerint:

1. Személyes felmérés – Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív

Az úgynevezett Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív (PIK) segítségével meghatározhatóak az egyén számára azok a faktorok, melyek fejlesztése indokolt a stresszel való megküzdés erősítésének érdekében.

A kérdőív kiértékelése alapján a munkavállaló eldöntheti, hogy szeretne-e foglalkozni saját stresszkezelési eszköztárának és készségeinek fejlesztésével.

2. Stresszkezelési keretprogram – Williams Életkészségek Program

A Williams Életkészségek Program (WÉK) olyan stresszkezelési keretprogram, amely segíti a teszt eredményének mélyebb értelmezését, s konkrét eszközöket és módszereket ad a stresszkezeléshez, valamint a személyes fejlesztéshez. A program alapján pontosan kijelölhetőek a mélyebb foglakozást érintő területek is, melyekkel a speciális készségfejlesztő programokon foglalkozhat a résztvevő egyéni igénye és elhatározása alapján.

A tréning tematikája szervesen egybekapcsolja a pszichológiai életkészségek egyes faktorait, s átfogóan foglalkozik a stresszel való megküzdés készségeivel, módszertanával. Az egyes életkészség faktorok mélyebb fejlesztésére a tréningen tett elhatározások alapján külön 4 órás fejlesztő programokban kerülhet sor, szintén egyéni döntés alapján.

Az USA-ban a Williams Életkészségek Programot több mint 10 éve alkalmazzák nagy sikerrel; tematikáját és módszertanát a Duke Egyetem (Durham, NC, USA) vezető szakemberei dolgozták ki a stresszkutatás legfrissebb eredményeinek felhasználásával, sok év csoportterápiás tapasztalata alapján. Fontos szempontjai a költség-hatékonyság, a lehető legjobb időkihasználás és az elsajátított készségek hosszú távú gyakorlati alkalmazhatósága.

A WÉK problémamegoldó kommunikációs rendszer, amelyben az érzelmi folyamatok belső szabályozását és az ahhoz hitelesen kapcsolódó megfogalmazásokat, kapcsolati lehetőségeket sajátíthatják el a résztvevők. Jól strukturált kognitív módszer; olyan készségeket tanít, amelyek a harmonikus emberi kapcsolatok kialakításához és fenntartásához nélkülözhetetlenek: önismeret, a tudatos döntés képessége, hatékony feszültség levezető készségek, az önérvényesítés készsége, konfliktuskezelés, empátia, továbbá egy könnyen elsajátítható probléma-megoldási vezérfonalat ad. Segít a gondolatok és érzelmek tudatosításával az önismeret fejlesztésében, a feszültségek, negatív érzelmek csökkentésében, az indulatok, a felesleges vívódások kezelésében, a problémamegoldásban, az asszertív technikák elsajátításában, a jó munkahelyi közérzet fenntartásában és a hatékony kommunikációban.

www.klg.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 12.

Tavaly is aktív volt a GVH

Mint minden évben, idén is közzétette a Gazdasági Versenyhivatal az előző évi tevékenységről szóló beszámolóját. Az Országgyűlés részére készített jelentésben a GVH részletesen beszámol a hatóság 2023-as tevékenységéről: az indított és lezárult versenyhatósági eljárásokról, a lefolytatott átfogó ágazati vizsgálatokról, illetve a kiszabott bírságok alakulásáról. A beszámoló alapján a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértője bemutatja a hatóság versenyfelügyelet terén végzett tevékenységét, különös hangsúlyt fektetve a vállalkozások számára orientáló információkra.