Súlyos ár a nem kötelező szűrővizsgálaton való részvételért

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató által lehetővé tett, nem kötelező szűrővizsgálaton való részvétellel kapcsolatos közlekedési baleset nem minősül üzemi balesetnek – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes a munkáltató által a kft. egyik telephelyén szervezett, fakultatív egészségügyi vizsgálatra menet, saját motorjával útközben rosszulléte miatt elesett. A társadalombiztosítási kifizetőhely a felperes balesetét nem ismerte el üzemi balesetnek. Meglátása szerint az orvosi vizsgálat a munkaköri alkalmassághoz nem előírt, ezért a keresőképtelenség oka nem üzemi baleseti jellegű. A másodfokú társadalombiztosítási szerv helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

A munkaügyi bíróság eljárása

A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata keretében a felperes amellett érvelt, hogy a baleset munkavégzésével összefüggésben következett be, ezért üzemi balesetnek minősül, a munkaügyi bíróság azonban elutasította a keresetet. Kiemelte, hogy mivel a felperesnek nem a foglalkozása körében kellett a szűrővizsgálaton megjelennie és a vizsgálat nem volt kötelező, azon a munkavállalók önkéntes alapon vettek részt, ezért a felperes balesete nem minősül üzemi balesetnek. A bíróság szerint a balesetet nem külső hatás, hanem a felperes betegsége miatti rosszulléte idézte elő, ezért annak oka nem üzemi jellegű.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.)] 52. § (1) bekezdése szerint „Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri”. Ez a rendelkezés a felperes értelmezése szerint magában foglalja azt az esetet is, amikor a baleset a munkavállalót a foglalkozása körében végzett munkához kapcsolódóan, közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, illetve a munkáltató által nyújtott egyéb egészségügyi szolgáltatás során éri. Így meglátása szerint ebbe beletartozik az a baleset, ami őt a munkáltató által munkanapon, munkaidőben szervezett egészségügyi szűrővizsgálat igénybevételével összefüggésben érte.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a baleset üzemiségének vizsgálata során a munkavédelmi törvény szabályait nem lehetett alkalmazni, a vitás kérdést az Ebtv. rendelkezései alapján kell megítélni. Az Ebtv. 52. § (1) bekezdése szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. A rendelkezés ezen túl üzeminek minősíti az ún. úti balesetet, vagyis azt a balesetet is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el, valamint azokat a baleseteket is, amelyek a biztosítottakat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során érik. A társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül a törvény üzeminek azt a balesetet tekinti, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mindezekből következően a balesetnek ahhoz, hogy üzeminek minősüljön, a biztosított által a foglalkozása körében végzett munkával összefüggésben kell bekövetkeznie.

A felperes által nem kötelező szűrővizsgálatra menet elszenvedett közlekedési baleset, függetlenül attól, hogy a vizsgálat lehetőségét a munkáltató munkaidőben biztosította, a Kúria megítélése szerint nem tartozik ebbe a körbe. A munkavégzésnek nem tekinthető, azzal csupán távolabbi összefüggésben levő egyes tevékenységeket az ún. úti baleset fogalma alatt lehet üzeminek tekinteni, vagyis ha közvetlenül a biztosított munkavégzési helye és otthona, illetve szállása közötti közlekedés során következtek be, a társadalombiztosítási ellátás igénybevételekor bekövetkező baleseteknél pedig a biztosított munkavégzési képességét és az azzal összefüggő, különböző ellátásokra való jogosultságát közvetlenül befolyásoló körülményeknek esetén. Mivel a szűrővizsgálaton való részvétel munkáltatói biztosítása a felperes munkajogviszonyból származó jogai gyakorlásával, kötelezettségei teljesítésével, foglalkozása gyakorlásával, munkaköre ellátásával és munkaköri alkalmasságával sem volt közvetlen összefüggésben, nincs olyan oksági kapcsolatot, amely a felperes által a közúti közlekedés során elszenvedett baleset és a foglalkozása körében végzett munkájával való összefüggést, ennek alapján a baleset üzemiségének megállapítását megalapozná, hangsúlyozta a Kúria. Mindezek alapján a testület a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. III. 10.374/2015.) a Kúriai Döntések 2016/7. számában 182. szám alatt jelent meg.

---