Szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme


A szakszervezeti tisztségviselő a kollektív élet kulcsszereplője az adott munkáltatónál, így e megbízatására tekintettel különleges munkajogi védelemben részesül a munkáltató olyan egyoldalú intézkedéseivel szemben, amelyek kiszakíthatják abból a kollektívából, ahol érdekképviseletei feladatait betölti. A munkajogi védelem nem minden tisztségviselőt illet meg, a védett személyek száma a munkavállalói létszámtól függ.

1. Kit illet meg a védelem?

Míg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992-es Mt.) szerint a munkajogi védelem a szakszervezet minden tisztségviselőjét megillette, a hatályos szabályok a védett tisztségviselők létszámát korlátozzák. A munkáltató minden önállónak minősülő telephelyén a munkavállalók megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma alapján az alábbi számú tisztségviselőt illeti meg a munkajogi védelem:

Szakszervezet - táblázat

Önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 273. § (3) bek. és 236. § (2) bek.]. A védelemre jogosult szakszervezeti tisztségviselők számának meghatározásakor tehát nem a cégjogi értelemben vett, vagy a fizikailag elkülönülő telephelyeket kell figyelembe venni. A telephelynek minősülő szervezeti egységek a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje alapján állapíthatók meg.

A munkavállalói létszámtól és a telephelyek számától függetlenül, a munkáltatónál képviselettel rendelkező minden szakszervezet legfelsőbb szerve egy további tisztségviselőt is védelemben részesíthet. Ez a plusz egy fő tehát nem önálló telephelyenként, hanem munkáltatónként számítandó.

Míg tehát a szakszervezet egyoldalúan dönthet arról, hogy hány tisztségviselőt választ, a munkajogi védelem csak a törvény szerinti maximális létszámot illeti meg. A védett tisztségviselőket a szakszervezet jogosult kijelölni. A védelemben részesülő munkavállaló helyett a szakszervezet akkor jogosult másik munkavállalót megjelölni, ha a munkavállaló munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt [Mt. 273. § (2)-(4) bek.].

A tisztségviselőt a munkajogi védelem a megbízatásának idejére illeti meg. Emellett a megbízatás megszűnését követő hat hónapra is védett marad, ha tisztségét legalább 12 hónapon át betöltötte [Mt. 273. § (2) bek.].

Ha az üzemi tanács elnöke egyben védett szakszervezeti tisztségviselő is, úgy a munkajogi védelem csak az utóbbi jogcímen illeti meg [Mt. 260. § (5) bek.]. A munkavédelmi képviselőknél azonban kétszeresen is járhat a védelem (szakszervezeti tisztségviselőként és munkavédelmi képviselőként is).

2. A védelem terjedelme

A munkajogi védelem alapján a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő Mt. 53. § szerinti intézkedéséhez (munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás) [Mt. 273. § (1) bek.]. Amennyiben a szakszervezeti tisztviselő munkaviszonyának megszüntetésére a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével került sor, a tisztviselő kérheti a bíróságtól, hogy munkaviszonyát állítsa helyre [Mt. 83. § (1) bek.].

3. A szakszervezet megkeresése

A munkáltatónak a védelem körébe eső intézkedése megtétele előtt kell beszereznie a felettes szakszervezeti szerv beleegyezését. A szakszervezet a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőben belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért [Mt. 273. § (6) bek.].

Az előzetes egyetértés hiányában tett munkáltatói intézkedés jogellenes (így a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra utasítás megtagadható, a felmondás pedig jogellenes munkaviszony megszüntetést eredményez). A szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védettségének megszegésével közölt felmondás esetén a munkavállaló a munkaviszony helyreállítását is kérheti [Mt. 83. § c) pont].

4. Eljárási szabályok jogsértés esetén

Abban az esetben, ha a munkáltató álláspontja szerint a szakszervezet alaptalanul tagadta meg hozzájárulását a tervezett intézkedéshez, a szakszervezet ellen pert indíthat a nyilatkozat pótlása iránt. A bíróság ítéletével pótolhatja a szakszervezet hozzájáruló nyilatkozatát, ha az joggal való visszaélést valósít meg, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el [Mt. 7. § (2) bek.].

A szakszervezet a jogsértés megállapítása iránt bírósághoz fordulhat, ha a munkáltató nem vonja be döntésébe előzetesen a felettes szakszervezeti szervet. Fontos azonban, hogy ha maga az érintett tisztségviselő nem áll perben, akkor a bíróság döntése az ő egyéni munkaviszonyára nem hat ki. A munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt csak az érintett tisztségviselő (munkavállaló) maga indíthat pert.

5. Munkajogi védelem több jogcímen

Gyakran előfordul olyan eset, hogy a munkavállaló egy személyben munkavédelmi képviselő és szakszervezeti tisztségviselő. Ilyenkor a munkajogi védelem mindkét jogcímen megilleti, és minden érintett szervet megfelelően be kell vonni az eljárásba. Az üzemi tanács elnökének járó munkajogi védelem szabályait azonban nem kell alkalmazni, ha a munkavállalóra a szakszervezeti tisztségviselőre irányadó munkajogi védelem szabályai kiterjednek [Mt. 260. § (5) bek.].

Kapcsolódó fogalmak

Munkavédelmi képviselő

Üzemi tanács elnökének munkajogi védelme

Hasznos tanácsok

Diszkrimináció tilalma érdekképviseleti tevékenység miatt

Mi minősül önálló telephelynek?

Kapcsolódó bírósági gyakorlat

EBH2009. 2066. Amennyiben a munkáltató kellő gondossággal megkereste a szakszervezetet a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának felmondással való megszüntetéséhez szükséges hozzájárulás megadása iránt, és azt megkapta, a perben nem értékelhető a terhére az, hogy az intézkedő szakszervezeti szerv nem volt jogosult a hozzájárulásra (1992-es Mt. 28. §, 3. §).

BH2007. 385. Ha az illetékes szakszervezet és az üzemi tanács a nyolc napos határidőben nem nyilatkozik a munkáltató írásbeli megkeresésére, ez egyetértésnek minősül (1992-es Mt. 28. §).

BH2001. 567. A választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges előzetes egyetértést megtagadó nyilatkozat jogszerűsége csak a munkáltató által erre irányulóan, a szakszervezet perben állásával előterjesztett kereset alapján bírálható el (1992-es Mt. 28. §).

A Jogtár cikke


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 8.

Jogsértően hirdették a fogyókúrás terméket, nem maradt el a GVH-bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 32 milliós bírságot rótt ki a Fatbond fogyókúrás termék forgalmazójára és a vele együttműködő reklámügynökségre, mert téves besorolás szerint, megtévesztő állításokkal népszerűsítették a fogyasztószert – közölte a versenyhatóság hétfőn.