Változások a cégeljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vonatkozó IM-rendelet hamarosan hatályba lépő módosításával egyebek mellett új elemként jelenik meg az online cégalapítás lehetősége és változik a cégeljárásokban használt nyomtatványok tartalma is.

A módosított, a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/1132 irányelvnek való megfelelés érdekében egyes cégjogi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 6/2022. (IV. 4.) IM rendelet (Rendelet) módosította a cégbejegyzési eljárásra és a cégnyilvántartásra vonatkozó egyes rendelkezéseket.

Új elemként jelent meg az online cégalapítás lehetősége. Ennek eredményeként a korlátolt felelősségű társaság online alapítás esetén is elkészítheti a létesítő okiratát a rendelet szerinti szerződésminta (minta) megfelelő kitöltésével.

Meghatározta a cégalapítás fogalmát is a Rendelet, így alapításon a cég létrehozásának teljes folyamatát kell érteni, ideértve a cég létesítő okiratának elkészítését, és a cég cégnyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges összes intézkedést is.

A már létező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe kapcsán nem alapításról beszélhetünk, hanem itt a fióktelep bejegyzése alatti folyamatot definiálta a jogszabály. Ezen valamennyi szükséges intézkedést kell érteni, amelynek révén az újonnan alapított fióktelepre vonatkozó okiratokat és adatokat a cégnyilvántartásba bejegyzik és közzéteszik, ideértve a cég létesítő okiratának elkészítését és a cég cégnyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges összes intézkedést is.

Az online alapított cég esetében minta alatt a rendelet által meghatározott szerződésmintát kell alkalmazni.

A módosítás rögzíti, hogy az E-Justice portálon keresztül ingyenesen ismerhető meg a korlátolt felelősségű társaságnak, a részvénytársaságnak, az európai részvénytársaságnak a cégneve, a rövidített neve és az idegen nyelvű elnevezése, a székhelye, a cégjegyzékszáma, EUID-azonosítója, a részvények száma és fajtái, a csőd-, a felszámolási-, a végelszámolási és a kényszertörlési eljárás kezdetének és befejezésének időpontja, a képviselet módja, és a képviselők személye, a főtevékenysége, más országban bejegyzett fióktelepének a címe és a honlapjának a címe.

Az online cégalapítás érdekében a céginformációs szolgálatnak személyre szabott ügyintézési felületet kell kialakítania, amelyen közzéteszik majd az online alapításhoz használható szerződésmintát, valamint a cégalapítással kapcsolatos magyar és angol nyelvű tájékoztatókat.

A Rendelet a cégeljárásokban használt cégbejegyzési és változásbejegyzési nyomtatványok tartalma tekintetében is módosításokat hozott, így a Rendelet hatályba lépését követően már az új nyomtatványokat kell alkalmazni.

A fenti módosítások részben 2022. augusztus 1-jén, illetve egyes rendelkezések 2022. szeptember 1-jén lépnek majd hatályba.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. október 17.

Egyre komplexebb jogszabályoknak kell megfelelnie a technológiai szektornak

Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index* riportjának 2024. évi kiadása. A globális elemzés különböző régiókban vizsgálja a technológiai ágazat aktuális trendjeit, legyen szó a mesterséges intelligenciáról, a kiberbiztonságról, az M&A tranzakciókról vagy az ESG-kérdésekről.

2024. október 17.

Kiberbűnözés: a vállalatoknak még mindig van hova fejlődniük

A vállalatok mindössze 2%-a vezetett be átfogó kiberrezilienciai intézkedéseket, pedig egy átlagos informatikai incidens ma már több mint 3 millió dolláros kárt okoz. A szervezetek közel négyötöde (77%) arra számít, hogy a következő évben növelni fogja kiberbiztonsági költségvetését, mindenekelőtt azért, mert nincsenek felkészülve a folyamatosan fokozódó kiberfenyegetettségre – derül ki a PwC idei Global Digital Trust Insights felméréséből.