Szerzői jogi döntés mesterséges intelligencia ügyben: a LAION kérdése – utánzás vagy eredetiség?


William Orrick amerikai kerületi bíró megalapozatlannak találta a felperesek követeléseit az AI (artificial intelligence – a szerk.) tartalomkészítők elleni csoportos perben. USA-szerte sok ember számára, akik mesterséges intelligenciához kapcsolódó szerzői jogi perekkel küzdenek, a döntés egy fontos eszköz lehet a fegyvertárukban.

(LAION – Large-scale Artificial Intelligence Open Network egy nonprofit szervezet, amely mesterséges intelligencia általi tanulási erőforrásokat tesz elérhetővé a nagyközönség számára. – a szerk.)

A hollywoodi sztrájkoktól kezdve a színészek és szerzők perein át a művészek pereskedéséig – a szerzői jog az egyik legizgalmasabb jogi problémákat rejtő terület, amely közvetlenül a mesterséges intelligencia új eszközeinek következménye.

És bár nehéz lehet követni a szellemi tulajdon hullámvasútját, ami a születőben lévő technológiát illeti, gyakran nyilvánvalóvá válik, hogy a kérdések ugyanazok, mint az utazás elején: tanítható-e az AI szerzői jogi védelem alatt álló adatokon? Ki a mesterséges intelligencia által generált adatok tulajdonosa? És persze mennyire kell eltérő alkotást létrehozni annak érdekében, hogy az méltányos használatnak minősüljön, és így elkerülhető legyen a jogsértés?

Sokan William Orrick kerületi bíró október 30-i végzésére tekintenek, különösen arra a kettő követelésre, melyet a felperesek három kéréséből elutasított, illetve egy másik követelés csökkentésére a csoportos keresetben az Anderson vs. Stability AI ügyben, melyet az Egyesült Államok Észak-Kaliforniai Kerületi Bíróságán tárgyaltak – ezek egyfajta lakmuszpapírként jelezhetik,hogy az igazságszolgáltatás hogyan tekint a mesterséges intelligencia szerzői jogainak vitatott témájára. Bár korai lenne még győzteseket és a veszteseket hirdetni, néhány utalás már kirajzolódhat.

Két probléma: „Lényeges hasonlóság” és „A szoftver működése”

Egyrészt az Orrick-döntés tisztázza, hogy egy mesterséges intelligencia-eszköz nem sérti a szerzői jogokat pusztán azért, mert szerzői joggal védett adatokon tanították – ténylegesen „lényegében hasonlónak” kell lennie az eredeti műhöz. A második, nyilvánvalóbb tény: a mű az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalánál regisztrálva kell, hogy legyen azért, hogy szerzői jogi védelmet élvezhessen.

Thomas Magnani, az Arnold & Porter technológiai tranzakciós részlegének vezetője a Legaltech News-nak elmondta, hogy a bíró szkepticizmusa a felperesek érvelésével kapcsolatban nem volt megdöbbentő számára, mivel a bíróságok egy ideje az AI szerzői jogi követelésekben a specifikáció irányába tesznek lépéseket. Szerinte azonban az a tény a legbeszédesebb, hogy a felperesek egyáltalán ilyen érvelést javasoltak.

„Azt hiszem, a felperesek elmélete volt az, ami meglepő” – mondta Magnani. „Soha nem hallottuk, hogy a felperes azzal érvelne, hogy valami definíció szerint jogsértő, annak ellenére, hogy az általa támadott alkotás lényegében nem hasonlított egy szerzői jog által védett műhöz.”

A felperesek indoklása természetesen abból adódik, hogy a Stability AI, a Midjourney és a DeviantArt – az ügy három alperese – úgy dolgoznak, hogy algoritmusaikat a Large-scale Artificial Intelligence Open Network-ből (LAION) származtatott képeken tanítják, melyek a következőkből állnak: 5,85 milliárd kép URL linkje és a hozzájuk tartozó metaadatok – és a LAION rendszer nem minden tartalmához tartozik kifejezett használati engedély. Ennek okán az algoritmus a felhasználóra bízza, hogy a megfelelő eszközökkel hogyan hozza újra létre a képet.

Így egyszerűen az a tény, hogy a LAION adatbázisának segítségével tanították, nem minősül „másolásnak”, ha az eredmény transzformatív, és ezért származékos munka – így nem esik szerzői jog alá – mondta Ivy Estoesta, a Sterne Kessler Goldstein & Fox védjegy- és márkavédelmi gyakorlatának igazgatója.

Estoesta álláspontja ellenére szembe kell nézzen azzal a kérdéssel, amelyet Orrick vetett fel a döntésében: a LAION-on történő feltanítás másolásnak minősül?

„A felperesek azt állítják, hogy [az alperesek szoftvere úgy működik], hogy lemásolja a rendszerbe táplált képeket. Ha ez igaz, akkor ez a szerzői jogok megsértése, mert reprodukálták” – mondta Estoesta. A panasz azonban úgy írja le az alperesek technológiáját, mint a LAION-on segítségével történő fejlesztés, majd „a képek tömörített, szórt változatának tárolása”.

A szoftver működésére reagálva a bíró két kulcsfontosságú kérdést emel ki – jegyezte meg Estoesta. Először is, mik is pontosan ezek a tömörített képek? És ezek matematikai algoritmusok? Mert ha igen, akkor nincs képmásolás.

Másodszor pedig: „Még, ha az [eszköz] tárolja is a [LAION] által használt képet, és lemásolja azt, akkor is a méltányos használat problémájába ütközik”, mert ha a másolás az algoritmus tanítása, nem pedig kifejező célja, nehéz lesz eldönteni, hogy ez méltányos használat-e vagy sem, és azt hiszem, a végén az esküdtszék elé kerül” – mondta.

Változásokat fog hozni Orrick bíró döntése?

Noha sok minden van a levegőben, Orrick bíró döntése rengeteg mesterséges intelligenciával kapcsolatos perben felmerülő problémára hívta fel a figyelmet. Az olyan eljárások alperesei, mint a Sarah Silverman humorista és Paul Tremblay író által az OpenAI ellen indított ügyekben érintettek, már benyújtották hivatkozási alapként Orrick döntését, amiben azt az érvet igyekeznek alátámasztani, miszerint a „lényeges hasonlóságot” a felperesek sok esetben nem bizonyítják az AI-generátorokkal szemben.

Végső soron az említett perekben ismételten felmerülő kérdés az, hogy a meglévő amerikai szerzői jogi törvény ellenáll-e az új mesterséges intelligencia-technológiák térnyerésének, de ahogy Estoesta mondta, ezeket a döntéseket valószínűleg a Kongresszusra kell bízni.

Jelenleg Estoesta figyelemmel kíséri a Thomson Reuters kontra ROSS Intelligence ügyet, amelyet esküdtszéki eljárásra jelöltek ki, és arról fog dönteni, hogy a Thomson Reuters Westlaw adatbázisát a ROSS Intelligence jogi tech startup másolta-e azért, hogy egy konkurens AI alapú platformot hozzon létre. A Sanction kontra OpenAI-ügy a bíróságokon jelenleg is folyamatban van, és már ad néhány utalást a szellemi tulajdonnal foglalkozó jogászoknak arra vonatkozóan, hogy ez a terület milyen változások előtt áll.


Fordította: Takács Fanni Bernadett

Eredeti cikk: Inside Judge Orrick’s AI Copyright Order: Is LAION a Copycat?


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.