Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az online szálláshely-közvetítőknek magyar nyelvű, élőhangos ügyfélszolgálatot és panaszkezelési mechanizmust kell működtetniük, ha legalább három vármegyében nyújtanak szolgáltatást.
A jövőben az online szálláshely-közvetítőknek magyar nyelvű, élőhangos ügyfélszolgálatot és panaszkezelési mechanizmust kell működtetniük, ha a szolgáltatásuk Magyarországon legalább három vármegyére kiterjed. A magyar fogyasztók és vállalkozások érdekében történő fellépésről szóló törvényjavaslatot – amelyet kormánypárti képviselők nyújtottak be – az Országgyűlés 177 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodással fogadta el.
A jogszabály 30 napos határidőt szab az online szálláshely-közvetítőknek, hogy megválaszolják a szálláshely-szolgáltatótól hozzájuk érkezett panaszokat, és megtiltja számukra, hogy tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmazzanak. Így például kizárja a határozatlan idejű vagy a teljesítéstől számított 45 napnál hosszabb fizetési határidőt, valamint tisztességtelen szerződési feltételnek minősíti a szálláshely-szolgáltató számára egyoldalúan előírt fizetési biztosítékot is.
A törvényjavaslat bevezeti a „kapuőr” cégek fogalmát is – a tervezet indokolása szerint ugyanis globális digitális szolgáltatók esetében visszatérő problémát okoz a panaszkezelés. Ugyan a fogyasztóvédelem egyre több szabállyal védi a vásárlókat és a szolgáltatások igénybe vevőit, de a külföldi székhelyű cégeknek a legtöbb esetben semmilyen kapcsolódása nincsen Magyarországhoz, ügyfélszolgálatuk mesterséges intelligencián alapul, a kapcsolattartás csak idegen nyelven lehetséges és szinte lehetetlen a magyar fogyasztónak a panaszát orvosolni hivatott alkalmazottal beszélnie. Ez pedig teljesen kiüresíti a fogyasztói jogokat, hiszen azokat nem tudják az érintettek érvényesíteni.
A Javaslat célja a fogyasztók, valamint a vállalkozások számára magyarországi gazdasági tevékenységük védelme érdekében jogszabályi garanciák biztosítása a digitális szolgáltatók két kategóriájával: a kapuőr cégekkel és az online szálláshely-közvetítőkkel szemben.
A szabályozás alapja a DMA rendelet [az Európai Parlament és a Tanács 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1925 rendelete a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály)]
(MTI-Jogászvilág)
Közel 300 pénzügyi- és adóvezető körében készített felmérést az EY Magyarország. A vállalat éves adókonferenciáján bemutatott kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a cégek jelentős többsége már elkezdett foglalkozni azzal, hogy beépítse a mesterséges intelligenciát az adózási folyamataiba. A válaszadók azt is megosztották, hogy üzleti oldalról mi jelenti számukra a legnagyobb kihívást.
A LEI-kód éppen olyan szerepet tölt be a cégek életében, mint egy ember életében a személyi igazolvány vagy az útlevél. Az Európai Unió által 2018-ban egyes pénzügyi tranzakciókhoz kötelezővé tett LEI-kód (jogalany-azonosító) szerepe, hogy biztosítja az átláthatóságot és a biztonságot a pénzügyi folyamatokban.
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
